A hétvégén is folytatódik az átlagosnál enyhébb idő, bár egy szombat éjszaka érkező hidegfront hatására vasárnapra több fokkal mérséklődik a nappali felmelegedés.

Az Alpok völgyeiben január 10-én hajnalban egyes helyeken kiugróan magas hőmérsékletet regisztráltak a mérőállomások, amit a főn jelenségnek tulajdoníthatunk.

Európa légterében igencsak ritkán fordul elő akkora szélsebesség, mint amilyet 2015. január 9-én lehetett tapasztalni. 10 km magasan az Európa északi részén meanderező futóáramlás tengelyében az analízisek szerint a szélsebesség elérte a 100-120 m/s-ot is, ami 360-430 km/h-nak felel meg.

2014. hivatalosan is a valaha mért legmelegebb évvé lett nyilvánítva. Elsőként a Japán Meteorológiai Ügynökség (JMA) közölte a tavalyi év hőmérsékleti adatait.

Enyhe, szeles hétvégére számíthatunk, szombaton melegfront, vasárnap pedig markáns hidegfront alakítja majd időjárásunkat.

Ma reggelre (2015.01.08.) Erdély délkeleti részén néhol -30 fok alá csökkent a hőmérséklet. A leghidegebbet a Kovászna megyei Bodzafordulón (Intorsura Buzaului, -34.6 °C) és Brassóban (Brasov, -33.3 °C) mérték.

Az átmeneti enyhülést követően szeles, változékony idő várható a hétvégén. Két hidegfront is eléri hazánkat, az egyik szombatra virradóan vonul át felettünk, a második vasárnap érkezik. 

Miközben Magyarországon elsősorban a Dunántúl nyugati részén és a Tiszántúlon fokozódott viharossá az északi szél, Horvátország tengerpartjain a nálunk tapasztalhatónál jóval erősebb vihar tombol ezekben az órákban. 

A friss előrejelzések szerint a legerősebb széllökések vasárnap este a Fiumei-öböl térségében a 180 km/h-t is meghaladhatják, de másutt kell számítani orkán erejű, 120-160 km/h-t meghaladó szélrohamokra.

A hétvégén téliesre fordul az idő, legalábbis ami a hőmérsékletet illeti. Havazás is lehet, egyes helyeken akár  jelentős mennyiség is hullhat, azonban a csapadék mennyisége még bizonytalan.

Téli napforduló 2014. december 21-én 23:03 UTC-kor, azaz december 22. 00:03-kor volt. Téli napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. Az északi féltekén a téli napfordulóig a Nap északról délre halad, utána pedig délről észak felé kezd mozogni, és az év legrövidebb nappalát (következésképpen a leghosszabb éjszakát) adja. Mától egyre hosszabbak lesznek a nappalok.