Hazánk északi felén március 5-én egész nap fátyolfelhős volt az ég, szűrt napsütés volt tapasztalható. A magasszintű, vékony, réteges felhőket alkotó jégkristályokon megtörő fény optikai jelenségeket, ún. halójelenségeket produkált. A Nap körüli, úgynevezett 22 fokos haló a fővárosból szinte egész nap megfigyelhető volt.

Március 5-re több ország is piros fokozatú figyelmeztetést adott ki a várható nagy mennyiségű csapadékra, illetve főként az adriai tengerparton orkán erejű szélre. A Dinári-hegységben komolyabb mennyiségű hó is hullhat.

Már február végén látszott, hogy a hét második felében egy közelünkben elvonuló mediterrán ciklon befolyásolja időjárásunkat. Csapadékot is jeleztek a modellek, azonban a halmazállapot bizonytalan volt. A hét második feléhez közeledve, az látszik egyre valószínűbbnek, hogy főként esőre számíthatunk, de egyes időszakokban és helyeken havas eső, hó is hullhat.

Március első két napján még átmeneti melegedés várható, ezt követően azonban a valószínűbb forgatókönyv szerint északi áramlással hideg levegő áraszthatja el a Kárpát-medencét, sőt Európa nagy részét. Hazánk közelében erősebb ciklonok is kialakulhatnak, melynek csapadéka a várható hőmérsékleti viszonyok mellett akár nagyobb mennyiségű hó is lehet. Egyes modellfuttatásokban azonban elkerüli hazánkat a csapadék, sőt déli áramlással meleg levegő érkezhet fölénk.

Az előttünk álló hétvégén folytatódik az átlagosnál enyhébb idő. Szombaton már lesznek kevésbé felhős területek is, de vasárnap nagy területen és hosszú időre kisüt a nap. Néhol előfordulhat eső, de legfeljebb pár mm eshet.

Az előttünk álló hétvégén folytatódik az átlagosnál enyhébb idő. Szombaton az ország nagy részén több órára kisüt a nap, de sokfelé fúj majd erős szél. Vasárnapra mérséklődik a szél, ugyanakkor beborul az ég, és többfelé esőre is számítani kell.

Elkészült az EUMETSAT januári időjárási kisfilmje. Az Európa térségét mutató képek a EUMETSAT legújabb műholdjától (Meteosat-10) származnak, amely 36.000 km-es magasságban, geostacionárius pályán kering. A képeken a talaj barna, az óceán fekete, a növényzet zöld, a vízfelhők fehéres, míg a havas területek és a jégfelhők ciánkék színben jelennek meg.

A műhold-meteorológia hazai történetéről olvashatnak az érdeklődők a Természet Világa januári és februári számában (146. évfolyam, 1. és 2. szám, 2015.).

Elkészült az ECMWF 2014-re vonatkozó reanalízise, melyben a hőmérséklet, és más meteorológiai változók mért adatai, a globális időjárási modellel ötvözve mutatja be éghajlatunk sajátosságait.