HungaroMet: 2020. március 26. 23:39
Porfelhő érkezett az Aral-tó kiszáradt medréből
 |
Csütörtök délutántól kelet felől megugrott a PM10 koncentrációja hazánk felett. A jelenség oka ezúttal nem hazai forrásokban keresendő. Az Aral-tó elsivatagosodott vidékén kialakult porvihar nyomán a keleti áramlás nagy távolságból szállította fölénk a természetes eredetű port. |
Csütörtökön először a debreceni, majd kelet felől egyre több légszennyezettségi mérőállomáson emelkedett meg a PM10 aeroszol koncentrációja 100 µg/m3 fölé (1-2. kép). (Ez az érték napi átlagban már a riasztási fokozatot vonná maga után.) A romló levegőminőség nem volt összeegyeztethető hazánk időjárási körülményeivel és hazai szennyező anyag forrásokkal. A megnövekedett légszennyezettség nagyobb távolságból érkezett fölénk.
Az aeroszol előrejelzések kelet, délkelet felől érkező ásványi port jeleztek hazánk fölött, mely összhangban volt a csütörtök reggeli műholdképekkel is (3-5. kép). (Alacsony napállás esetén a por vagy füst miatti homályosabb légkör kontrasztosan megmutatkozik a látható tartományú műholdképeken.) Ismert, hogy a Kárpát-medence fölé gyakran jut el észak-afrikai por. A magasabb légrétegekben ebben a időjárási helyzetben is abból a térségből érkezett fölénk sivatagi por, aminek hatása a magas szintű felhőpajzson is megmutatkozott. Ezúttal azonban az alacsonyabb légrétegekben Ázsia irányából érkező por dominált (6. kép).
A légpályák alapján a gyanú az Aral-tó kiszáradt sivatagos vidékére vetült. Március 23-án a műholdképeken erős porvihart láthatunk a térségben (7. kép), mely 24-én is folytatódott. A porvihart az üzbegisztáni meteorológiai állomások is észlelték (8. kép). Ezt a porviharos légtömeget szállította a szél a Kaszpi-tenger, Fekete-tenger, majd a Kárpát-medence fölé.
A ceilometer (felhőalapmérő) műszerek mérései alapján az aeroszol az alsó 1-2 km-es rétegre koncentrálódott a porfelhő megérkezésekor (9. kép). Érdemes megemlítenünk, hogy az Afrika felőli légpályák esetén jellemzően magasabb tartományokban érkezik fölénk a por és a felszín közeli PM10 mérésekben ez kevésbé tetten érhető. (Ekkor általában egy erős mediterrán ciklon előoldalán fokozatosan emelkedő légpálya jellemzi a por útját.) Jelen esetben azonban a poros levegő egy anticiklon peremén, a felszín közelében maradva tette meg mintegy 3000 km-es útját.
1. kép: PM10 órás átlagértékek csütörtök este 19 órakor.
2. kép: Órás PM10 koncentráció értékek március 26-án néhány kelet-magyarországi és budapesti állomáson.
Először a debreceni állomás mért magas értékeket. Forrás: levegominoseg.hu
3. kép: A csütörtök reggeli műholdképen a Fekete-tenger környékén már igen homályos légtömeget mutat.
4. kép: A CAMS előrejelzési rendszerének ásványi por aeroszol optikai mélysége.
Magasabb értékek Észak-Afrikából kiindulva és Nyugat-Ázsia felől látszanak.
5. kép: A csütörtök délelőtti műholdképen a Fekete-tenger, Kaszpi-tenger környékén kelet felől
egy hosszan elnyúló porcsóva azonosítható. Forrás: Suomi NPP, NASA Worldview
6. kép: Az Alföldről indított úgynevezett backward légpálya valóban a Kaszpi-tenger és az
Aral-tó térsége felőli forrást mutat.
7. kép: Porvihar az Aral-tó vidéke felett március 23-án. MODIS Aqua műholdkép (forrás: NASA, Worldview)
8. kép: Meteorológia észlelések és nyomási mező az Aral-tó vidékén hétfő délben.
A közeli állomás (Jaslyk, 38141) erős porvihart észlel 500 méteres látástávolság mellett.
(A térképen az Aral-tó eredeti tófelszíne látható, ami azonban a valóságban jórészt egy sivatagi táj.)
9. kép: Aeroszol és felhőzet profil az alsó 12 km-en a szegedi felhőalapmérő mérései alapján
március 25. estétől március 26. estig. A porréteg 1 km-es magasság környékén jelent meg csütörtök reggel.
