Megjelent Európa éghajlati állapotáról szóló 2024-es jelentés

1-2. ábra: Az éves átlaghőmérséklet (bal) és az éves csapadékmennyiség (jobb) anomáliái 2024-ben. Adatok: ERA5

A kezdeményezéshez két évvel ezelőtt csatlakozott a Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization, WMO), így a mostani a második közös beszámoló. A tanulmány megjelenése előtt egy sajtótájékoztatón mutatták be az eredményeket, és válaszoltak a felmerült kérdésekre.

3. ábra: Balra az éves napfénytartam teljes Európára vonatkozó anomáliái (%) láthatók 1983-2024 között.
Jobbra a napfénytartam-anomáliák területi eloszlása figyelhető meg (órákban) Európa felett 2024-ben.
Referencia-időszak: 1991- 2020. Adatok: CM SAF SARAH-3 CDR és ICDR.

A beszámoló szerint Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, az éghajlatváltozás hatásai egyértelműek. A mérések kezdete óta a 2024-es év volt a legmelegebb év Európában, a középső, keleti és délkeleti régiókban rekordhőmérsékletek születtek. A viharok gyakran súlyos károkat okoztak, az áradások pedig legalább 335 emberéletet követeltek, és becslések szerint további 413 000 embert érintettek. Az év során az éghajlati viszonyok között szembetűnő kelet-nyugati kontraszt alakult ki: keleten rendkívül száraz és gyakran rekordmeleg, nyugaton pedig meleg, de csapadékos időjárás uralkodott.

4. ábra: Európa folyóinak a legmagasabb szintű árvízvédelmi kategóriái 2024-ben.

A jelentésből kiderül, hogy a folyóhálózat közel egyharmada túllépte a magas árvízküszöböt, és a hőstressz tovább növekedett Európában, ami rávilágít a nagyobb alkalmazkodási képesség kiépítésének fontosságára. Az európai városok 51%-a már rendelkezik külön éghajlati alkalmazkodási tervvel, ami megerősíti a tudományos alapokon nyugvó információk értékét az éghajlati alkalmazkodással kapcsolatos döntéshozatal jobb támogatása érdekében.

A WMO főtitkára, Celeste Saulo hangsúlyozta: „Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, és súlyos következményekkel néz szembe az extrém időjárás és az éghajlatváltozás hatására. Minden egyes további tizedfokos hőmérséklet-emelkedés számít, mert fokozza a kockázatokat életünkre, gazdaságainkra és bolygónkra nézve. Az alkalmazkodás elengedhetetlen. A WMO és partnerei ezért fokozzák erőfeszítéseiket, a korai figyelmeztető rendszerek és az éghajlati szolgáltatások megerősítése érdekében, hogy segítsenek a döntéshozóknak és a társadalom szélesebb rétegeinek ellenállóbbá válni. Előrelépést értünk el, de tovább kell mennünk, gyorsabban kell cselekednünk, és együtt kell haladnunk.” 

A 2024-es ESOTC jelentés fő témái között szerepelnek a kiterjedt áradások, valamint a szélsőséges hőség és aszály.

Az európai folyóhálózat 30%-a meghaladta a „magas” árvízküszöböt, míg 12%-a a „súlyos” árvízküszöb feletti értéket is elérte az év során. Szeptemberben a Boris vihar több százezer embert érintett, Németország, Lengyelország, Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Románia és Olaszország egyes részein intenzív esőzések következtében áradások alakultak ki, melyek halálos áldozatokkal és káreseményekkel jártak. A régiónkat érintő Boris ciklont Horváth Ákos, Kurcsics Máté részletes elemzéséből megismerhetjük.

Október végén Spanyolországban a szélsőséges csapadék és árvíz pusztító következményekkel és halálos áldozatokkal járt Valencia tartományban és a szomszédos régiókban.

Délkelet-Európa 2024 júliusában élte át az eddigi leghosszabb hőhullámot, amely 13 egymást követő napon át tartott, és a régió 55%-át érintette. Délkelet-Európában a nyár folyamán rekordszámú volt a legalább „erős hőstresszel” járó napok (66) és a trópusi éjszakák (23) száma. A hőhullámos és trópusi éjszakák magyarországi vonatkozásairól Szentes Olivér beszélt évértékelő előadásában.

A 2024-es ESOTC jelentés kulcsfontosságú megállapításai:

A 2024-es volt a legmelegebb év Európában, a kontinens csaknem felén rekordmagas éves középhőmérsékleti értékek jelentkeztek.

A tengerfelszíni hőmérséklet (SST) a teljes évet tekintve az európai régióban az eddigi legmagasabb volt, 0,7°C-kal alakult az átlag felett, a Földközi-tengerben pedig 1,2°C-kal haladta meg a normált.

Határozott kelet-nyugati irányú kontraszt mutatkozott a csapadékviszonyokban. Nyugat-Európában az 1950 óta vizsgált időszakban a tíz legcsapadékosabb év egyike volt.

2013 óta a legjelentősebb, legnagyobb kiterjedésű árvizek pusztítottak. A folyóhálózat csaknem egyharmadán legalább a „magas” árvízküszöböt meghaladó áradás volt tapasztalható. A viharok és árvizek becslések szerint 413 000 embert érintettek Európában, és legalább 335 ember vesztette életét.

Európa 60%-án az átlagosnál több napon volt legalább „komoly hőstressz”. Az „komoly”, „nagyon komoly” és „extrém hőstressz” kategóriájú napok száma a második legmagasabb volt a feljegyzések szerint. Közben rekordalacsony volt azoknak a napoknak a száma, amikor erős vagy annál súlyosabb hidegstressz lépett fel.

Rekordmagas, 45%-os volt a megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-termelés aránya Európában 2024-ben.

Európa minden régiójában jégvesztést tapasztaltak, a legnagyobb tömegvesztés a skandináv és a Svalbard gleccsereket érintette – a feljegyzések kezdete óta nem mértek ilyen mértékű csökkenést.

Szeptemberben, Portugáliában egy hét alatt az erdőtüzek mintegy 110 000 hektárt (1 100 km²) emésztettek fel, ami Európa teljes éves égett területének mintegy negyedét jelenti. Becslések szerint 2024-ben 42 000 embert érintettek az európai erdőtüzek.

A jelentés először nyújt információt a kiemelt témák (árvíz-, szélsőséges hőség- és aszálykockázat) európai trendjeiről, összegyűjtve az éghajlatváltozási kormányközi testület (IPCC) legfontosabb megállapításait. Például Európa az egyik olyan régió, ahol a legnagyobb mértékű árvízkockázat-növekedést prognosztizálják, továbbá a 1,5°C-os globális felmelegedés szélsőséges hőséget okozhat Európában, mely évente 30 000 ember halálához vezethet.

„Európa Éghajlati Állapotának Jelentése olyan értékes információk tárháza, amelyek segítenek megérteni a változó éghajlatot. Hozzájárulnak a klímaadatok és -információk felhasználásának elsajátításához, hogy jobban tudjuk támaszkodni rájuk döntéseink során, és ez mindenki számára prioritássá váljon” – Carlo Buontempo, a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgáltatásának igazgatójának gondolatai.

Forrás:

• European State of the Climate: extreme events in warmest year on record
• European State of the Climate report media briefing