COP27 – A Meteorológiai Világszervezet programjai és fejlesztései segítik az éghajlatvédelem ügyét

Az évente megrendezésre kerülő ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye Részes Feleinek 27. konferenciáján (COP27) a cél a 2015-ben elfogadott Párizsi Megállapodás végrehajtási kereteiről történő megállapodás létrehozása volt. Az idei rendezvényt afrikai COP-ként deklarálták, a kéthetes tárgyalás sorozaton a kontinens érdekei kerültek a fókuszba, melyek három meghatározó témakört érintenek: az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodás finanszírozása; a veszteségek és károk hatékonyabb globális kezelése, megelőzése; valamint az igazságos átmenet elősegítése.

Az egyiptomi Sharm El-Sheikben 2022. november 6-20. között megrendezett klímacsúcstalálkozó három szakaszból állt. Az első napokban a World Leaders Summiton (WLS) a tagországok kormányainak felső vezetői a klímaváltozás megfékezése érdekében tett nemzeti hozzájárulásukat ismertették. A második szakasz a szakértői szintet fedte le, amelyen a folyamatok állapotát, tendenciáit, hatásait vizsgálták megadott tematika szerint. A zárás a magas szintű politikai delegációk megállapodása volt. A szavazások sajátossága, hogy a kis országok szavazata a nagyokéval megegyezően számít. Idén kiemelt figyelmet kaptak a jövő nemzedék szempontjai.

A szakértői részhez az ENSZ időjárás, éghajlat, vízkészlet gazdálkodás, illetve hidrológiai kérdésekre szakosított szervezete, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelentős mértékben járult hozzá. A 193 nemzeti (hidro)meteorológiai szolgálat tevékenységét koordináló szervezet fő feladatai közé tartozik az éghajlat állapotának folyamatos monitoringja, amely kulcs terület az éghajlatváltozás mitigációs és adaptációs intézkedései szempontjából. A WMO feladatait Magyarországon az OMSZ támogatja és koordinálja, illetve szolgáltatja a hazai mérési adatokat. A COP27 eseményre való felkészülést a WMO-n belül hosszas munkafolyamat előzte meg, ennek eredményeképpen a WMO a társszervezetekkel (például ENSZ, IPCC) együttműködésben öt jelentést készített.

Ezek közül két, önálló kiadványról a Meteorológiai hírek rovatunkban részletesen beszámoltunk:

A Meteorológiai Világszervezet az egyiptomi klímacsúcson a következő témakörökre összpontosított, a tudományos és technológiai tanácsadó testületen (SBSTA) keresztül folyamatos információkkal, és mérőhálózatok koordinálásával támogatva a döntéshozókat:

Korai figyelmeztetések elérhetősége 2027-re mindenki számára;
Szisztematikus megfigyelések finanszírozási eszköze (SOFF);
Víz és Klíma Koalíció;
A WMO által koordinált globális üvegházhatású gázok megfigyelési infrastruktúrájának fejlesztése;
Éghajlatkutatás és Szolgáltatások.

A két kiemelt téma a globális éghajlat 2021 évi állapota, és a korai riasztási rendszerek voltak, melyeket prof. Petteri Taalas, a Világszervezet főtitkára ismertetett a csúcstalálkozón. A szakértői szakaszban meghirdetett nyolc tematikus témához kapcsolódóan az éghajlatról a WMO 25 előadó ülést szervezett.

A WMO szakembereinek száznál is több előadása áttekintést adott minden olyan programról és fejlesztésről, melyekkel a (hidro)meteorológus közösség az éghajlatvédelem ügyét segíteni tudja. Bemutatásra kerültek a döntéshozatalt, az alkalmazkodást és kibocsátás korlátozást segítő információk. A szervezet által koordinált globális mérő-, és informatikai hálózatok, az éghajlati adatkezelés, a Kopernikusz szektorális szolgáltatások rendszere, a Globális Éghajlati Megfigyelő Rendszer (GCOS) tevékenysége, és többek közt a széndioxid mérő hálózat (ICOS). Éves éghajlati elemzés készült a dél Szub-Szaharai területre, a sarkvidékre és gleccserekre, valamint a dél-nyugat Csendes óceánra. Külön téma volt az idei Nemzetközi Hegyek Éve, és a WMO hidrológiai feladatai.

Prof. Petteri Taalas, WMO főtitkár eladása a Tádzsikisztáni pavilonban november 9-én
(Forrás: www.flickr.com)

A rendezvényen született leglényegesebb döntések a magyar delegáció egyik tagja, dr. Botos Barbara utazó klímanagykövet beszámolói és podcastja alapján a következők:

A konferencia legnagyobb eredménye, hogy létrehozásra került egy, a legsérülékenyebb fejlődő országok megsegítésére szolgáló kompenzációs alap az éghajlati veszteségek és károk kezelésére. Ebből a célból megalakított bizottság („Transitional Committee”) a jövő évi COP28 klímacsúcson ajánlásokat tesz az alap működésére, illetve az egyéb pénzügyi mechanizmusok alatti források mobilizálására vonatkozóan.
Az alkalmazkodási célú támogatások megduplázásához kapcsolódóan a COP27 keretében 230 millió dollár új felajánlás érkezett a UNFCCC Alkalmazkodási Alapja részére.
Döntés született egy ún. Mitigációs Munkaprogram (MWP) elindításáról, amelynek célja, hogy jelentősen növelje a globális kibocsátás-csökkentési ambíciószintet és végrehajtást. Emellett az országoknak 2023 végéig felül kell vizsgálniuk a középtávú (2030-ig szóló) klímavállalásaikat.
Klímafinanszírozás terén a fejlett országok 2009-ben ígéretet tettek, hogy évente 100 milliárd dollárt mozgósítanak klímafinanszírozási célokra elérésére. 2020-ig 83 milliárdot sikerült biztosítani, ebből az EU 27 milliárd euróval járult hozzá.

A magyar delegáció két tagja, dr. Botos Barbara és dr. Ürge-Vorsatz Diána a COP27-en
(Forrás: ceenergynews.com)

Magyar sikerként értékelhető, hogy – Magyarország, valamint Szlovénia és Spanyolország közös kérésére – idén először került be érdemi hivatkozás a COP-zárónyilatkozat szövegébe – a WMO törekvéseinek megfelelően – a vízügyi kérdések fontosságáról. A delegáció hat szektorális kezdeményezés esetében tartotta indokoltnak a magyar csatlakozást:

a vízstressznek kitett országok alkalmazkodási akciója (Adaptation Actions in Water Stressed Countries);
klímaalkalmazkodás a vízgazdálkodás területén az ellenálló képeség növeléséért (Action for Water Adaptation and Resilience);
klímavédelem – méltó életminőség mindenkinek (Decent Life for All);
fenntartható városi ellenállóképesség a következő generáció érdekében (Sustainable Urban Resilience for the
Next Generation);
klímavédelem a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban (Food and Agriculture for Sustainable Transformation);
korai előrejelző rendszerek minden országnak (Early Warnings for All).

Korai riasztási rendszerek több kontinensen működnek a WMO koordinációja mellett. Az OMSZ veszélyjelző rendszere kapcsolódik az európai EUMETNET hálózat MeteoAlarm risztási rendszeréhez. Jelen kezdeményezés azokat az országokat célozza, ahol ilyen még nincs.

A COP27 egy hosszú és összetett folyamat része, melyben a deklarált klíma célok eléréséhez a Föld összes országának együttműködése szükséges. Az egyiptomi klímacsúcs a hivatalos adatok szerint 190 tagállamból több mint 33 ezer résztvevővel zajlott. A mindenkori szervezőknek nemcsak a hatalmas tömeg ellátásból adódó nehézségekkel, de a résztvevők eltérő álláspontjaiból adódó érzelmi szempontokkal is számolniuk kell. A klímacsúcs november 18-a helyett másfél napos csúszással zárult. Eredményességét illetően sok kritika érte, amely egyúttal feladatokat is szab az Egyesült Arab Emírségekben, 2023-ban megrendezésre kerülő COP28 számára.

Kapcsolódó oldalak:

ISMERET-TÁR

Tanulmányok

Meteorológiai hírek

Kisfilmek

Meteorológiai alapismeretek

Kiadványok

Nap-hold