2024. augusztus 16. péntek
LÉGKÖR - szakmai tájékoztató folyóirat
Esszé az emberi hőterhelésről és hőérzékelésről
Ács Ferenc, Kristóf Erzsébet, Zsákai Annamária
DOI:10.56474/legkor.2024.2.5 
 PDF (3122 KB)   |   Összefoglalás

Viselt ruházatunkat alapvetően a kültéri (időjárás) vagy beltéri (a helység mikroklímája) hőterhelés és annak érzékelése határozza meg. Életünkben a termikus komfort megléte vagy elérése alapvető fontossággal bír. E tanulmányban a kültéri levegőkörnyezet hőterhelését becsültük egy ruházati termikus ellenállás-operatív hőmérséklet modell alapján, és a hőterhelést megfifigyelt hőérzet-kategóriák hozzárendelésével is jellemeztük. A hőterhelés és a hőérzet közötti kapcsolatrendszert a Kárpát-medence alföldi régióiban jellemző ún. hideg-típusú időjárási helyzetekben (lsd. Kislexikon) elemeztük. Megállapítottuk, hogy Magyarország alföldi területein, nyáron, nagy besugárzás és magas léghőmérséklet esetén az operatív hőmérséklet (To) 70–80 °C is lehet. Télen -10 °C körüli léghőmérséklet és derült égbolt esetén a To kisebb -20 °C-nál és a ruházati termikus ellenállás 3–3,5 clo (mértékegység a ruhák hőszigetelő képességére, 1 clo = 0,155 m2·°C·W-1) körüli. Ilyenkor az emberek hőterhelésében és szubjektív hőérzékelésében nagy különbségek lehetnek. A termikus komfort állapotában a ruházati termikus ellenállás 0–0,5 clo közötti, a To pedig 20 és 30 °C között változik. Ilyenkor a hőterhelés és a hőérzet emberek közötti változékonysága a legkisebb.


LÉGKÖR folyóirat