70. évfolyam 4. szám * 190–240 * 2025. október

A felhők fontos részei az éghajlati rendszernek. Hatással vannak olyan meghatározó éghajlati jellemzőkre, mint a hőmérséklet és a csapadék. Nem csak szerepet játszanak az éghajlat alakításában, de érzékenyen reagálnak az éghajlati rendszer egyes elemeiben bekövetkező változásokra is. A felhők szerepének tisztázását nehezíti, hogy a tulajdonságaikat (pl. optikai tulajdonság, csapadék mennyisége és halmazállapota, fel- és leáramlások) meghatározó folyamatok rendkívül széles méretskálán – a mikrométerestől a kilométeres nagyságrendig – játszódnak le, továbbá képződésüket és jellemzőiket erősen befolyásolja a felszín és a légkör olyan, lokális (néhány kilométeres kiterjedésű) változékonysága, amelyek nehezen tanulmányozhatóak – akár megfifigyelések, akár modellek segítségével – a globális rendszerek vizsgálata során. Noha az elmúlt évtizedekben a mérési eljárások és a numerikus modellek fejlődésének köszönhetően sokat javultak az ismereteink a felhőknek az éghajlat alakításában játszott szerepét illetően, még mindig számos fontos, nem tisztázott kérdés vár megválaszolásra.

A SURFEX felszíni modell segítségével egyszerűsített kísérletekben megvizsgáltuk, hogy különböző alkalmazkodási intézkedéseknek milyen hőmérsékletmódosító hatása lehet városi környezetben. A városi hősziget mérséklésére irányuló intézkedések közül a szürke módszerek családjába tartozó felszíni albedó változtatás, illetve a zöld infrastuktúra megváltoztatásának hatását teszteltük Budapestre. Az eredmények alapján ezekkel a módszerekkel nagy hatást lehet elérni a felszíni hőmérséklet mérséklésében.

Manapság egyre gyakrabban olvashatunk arról, hogy Európa tengerei felett a zivatarfelhőkből a vízfelszínig lenyúló igen látványos, örvénylő vízoszlop, úgynevezett víztölcsér jön létre. A jelenség különösen gyakori a Földközi- és a Fekete-tengeren, de az Atlanti-óceán partvidékén, illetve az Északi- és a Balti-tengeren is többször előfordul. A víztölcsérek nyáron és ősszel a leggyakoribbak, kialakulásuk ugyanis a meleg tengervíz feletti zivatarokhoz kötődik. A tengerek hőmérsékletének emelkedésével egyre gyakoribbá váltak az elmúlt évtizedekben, különösen a mediterrán térségben. Víztölcsérek azonban nem csak tengerek felett jönnek létre, Közép-Európa második és harmadik legnagyobb állóvizén, a Genfifi-tavon és a Bodeni-tavon is visszatérő jelenségek. Ez alapján jogosan merül fel a kérdés, vajon mi a helyzet Közép-Európa legnagyobb tavánál, a Balatonnál?

Az elmúlt 50 évben a május és az augusztus havi átlaghőmérséklete között szignififikáns kapcsolat mutatkozott Magyarországon. Az átlagosnál melegebb májust jóval nagyobb eséllyel követte meleg augusztus, mint hűvös, hűvös májust pedig hűvös augusztus, semmint meleg. 2019 óta megtörni látszik ez a szoros kapcsolat, a hűvös májusokat követően is nagyrészt meleg augusztusok jöttek. A következő évek megmutatják, hogy átmeneti jelenségről van-e szó.