68. évfolyam 4. szám * 182–244 * 2023. október

A Kőszegen rendezett 13. Szőlő és Klíma konferencián bemutatott anyag átdolgozása ez a tanulmány, melynek célja, hogy megvizsgáljuk a Soproni borvidék szőlészeti klímaindexeinek változásait az elmúlt évszázad során, különös tekintettel az éghajlatváltozás hatásaira. A módszer bármely hazai borvidékre átültethető. A Soproni borvidékre azért esett a választásunk, mert a Kőszeg környéki dűlők ehhez a borvidékhez tartoznak. A vizsgált időszak az 1901 és 2022 közötti periódus, ami lehetővé teszi számunkra, hogy hosszú távú változásokat azonosítsunk az éghajlatban, s hogy mélyebben megértsük a szőlőtermesztésre kifejtett klímahatásokat, ezáltal jobban felkészülhessünk az esetleges kihívásokra.

Korábban a hazai és külföldi irodalmak áttekintése alapján számszerűsítettük a szőlő termesztése szempontjából meghatározó öko- vagy agroklimatológiai indikátorok alakulását az utóbbi másfél évszázadban regionálisan. E tapasztalatok felhasználásával terveztük meg a hazánk öt különböző területét reprezentáló meteorológiai állomás (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged, Szombathely) 1901–2019 közötti, hosszú adatsorait fifigyelembe vevő vizsgálatainkat az éghajlatváltozás és a szőlőtermesztés közötti kapcsolat minél pontosabb számszerűsítésére, az alkalmazkodás elősegítése céljából. E munkában elemezzük a hazánk különböző területeit általánosan jellemző klimatikus tendenciákat éppúgy, mint a regionális sajátosságokat; továbbá feltárjuk e mediterrán származású növény számára kedvezőbb termesztési feltételeket biztosító, új lehetőségeket csakúgy, mint a szőlőt potenciálisan veszélyeztető, kedvezőtlen anomáliákat.

A jászsági szőlőtermesztés kezdetei egészen a török korig nyúlnak vissza. A hódoltság megszűnésével újult erőre kapott a helyi szőlészet és a XVIII. század közepétől a legtöbb jász településen foglalkoztak  szőlőtermesztéssel. 1745-től közigazgatási változás következett, s települési tanácsok joga lett a szüret idejének megválasztása. Ezek alapján lehetőség nyílik egy kisebb terület XVIII. századi éghajlatának elemzésére.

Az éghajlatváltozás a belvárosi területeket fokozottan érinti. A hősziget hatás az ökoszisztéma helyreállításával mérsékelhető. A zöldszerkezetek alkalmazása a településen, az épületek környezetében és az épületek belsejében kedvező hatást gyakorolnak. Csökkentik a nyári hőterhelést, árnyékolnak, evvel az  épületek üzemeltetési energiáját mérsékelik. Csökkentik a légszennyezés mértékét, a csapadék jelenős részét visszatartják. A zöldtetők és zöldhomlokzatok típusai és épületszerkezeti megoldásai kerülnek bemutatásra.