2024. november 2. szombat
LÉGKÖR - szakmai tájékoztató folyóirat
Szőlészeti klímaindexek alakulása a múlt század elejétől a Soproni borvidék területén
Bokros Kinga, Lakatos Mónika
DOI:10.56474/legkor.2023.4.1 (183–189. oldal)
 PDF (1868 KB)   |   Összefoglalás

A Kőszegen rendezett 13. Szőlő és Klíma konferencián bemutatott anyag átdolgozása ez a tanulmány, melynek célja, hogy megvizsgáljuk a Soproni borvidék szőlészeti klímaindexeinek változásait az elmúlt évszázad során, különös tekintettel az éghajlatváltozás hatásaira. A módszer bármely hazai borvidékre átültethető. A Soproni borvidékre azért esett a választásunk, mert a Kőszeg környéki dűlők ehhez a borvidékhez tartoznak. A vizsgált időszak az 1901 és 2022 közötti periódus, ami lehetővé teszi számunkra, hogy hosszú távú változásokat azonosítsunk az éghajlatban, s hogy mélyebben megértsük a szőlőtermesztésre kifejtett klímahatásokat, ezáltal jobban felkészülhessünk az esetleges kihívásokra.


Az éghajlatváltozás szőlőtermesztésre gyakorolt potenciális hatásainak vizsgálata országosan, hosszú adatsorok alapján
Varga Zoltán
DOI:10.56474/legkor.2023.4.2 (190–196. oldal)
 PDF (809 KB)   |   Összefoglalás

Korábban a hazai és külföldi irodalmak áttekintése alapján számszerűsítettük a szőlő termesztése szempontjából meghatározó öko- vagy agroklimatológiai indikátorok alakulását az utóbbi másfél évszázadban regionálisan. E tapasztalatok felhasználásával terveztük meg a hazánk öt különböző területét reprezentáló meteorológiai állomás (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged, Szombathely) 1901–2019 közötti, hosszú adatsorait fifigyelembe vevő vizsgálatainkat az éghajlatváltozás és a szőlőtermesztés közötti kapcsolat minél pontosabb számszerűsítésére, az alkalmazkodás elősegítése céljából. E munkában elemezzük a hazánk különböző területeit általánosan jellemző klimatikus tendenciákat éppúgy, mint a regionális sajátosságokat; továbbá feltárjuk e mediterrán származású növény számára kedvezőbb termesztési feltételeket biztosító, új lehetőségeket csakúgy, mint a szőlőt potenciálisan veszélyeztető, kedvezőtlen anomáliákat.


A szőlőszüret idejének megválasztása a XVIII. századi Jászságban
Vincze János Farkas
DOI:10.56474/legkor.2023.4.3 (197–203. oldal)
 PDF (1249 KB)   |   Összefoglalás

A jászsági szőlőtermesztés kezdetei egészen a török korig nyúlnak vissza. A hódoltság megszűnésével újult erőre kapott a helyi szőlészet és a XVIII. század közepétől a legtöbb jász településen foglalkoztak  szőlőtermesztéssel. 1745-től közigazgatási változás következett, s települési tanácsok joga lett a szüret idejének megválasztása. Ezek alapján lehetőség nyílik egy kisebb terület XVIII. századi éghajlatának elemzésére.


Városi lakókörnyezet javítása zöldszerkezetekkel 2.
V. Horn Valária
DOI:10.56474/legkor.2023.4.4 (204–209. oldal)
 PDF (2160 KB)   |   Összefoglalás

Az éghajlatváltozás a belvárosi területeket fokozottan érinti. A hősziget hatás az ökoszisztéma helyreállításával mérsékelhető. A zöldszerkezetek alkalmazása a településen, az épületek környezetében és az épületek belsejében kedvező hatást gyakorolnak. Csökkentik a nyári hőterhelést, árnyékolnak, evvel az  épületek üzemeltetési energiáját mérsékelik. Csökkentik a légszennyezés mértékét, a csapadék jelenős részét visszatartják. A zöldtetők és zöldhomlokzatok típusai és épületszerkezeti megoldásai kerülnek bemutatásra.


Schenzl Guidó születésének bicentenáriuma – A tudós, szerzetes, tanár
Baranka Györgyi

Schenzl Guidó bicentenárium
Szabó Bernadett

150 éve hunyt el Balla Károly
Oláh Róbert

Emlékezés Dombai Ferencre (1953-2023)
Varga Lászó, Nagy József

2023 nyarának időjárása
Paszternákné Marton Annamária, Szentes Olivér

A 2023-as nyár időjárása agrometeorológiai szempontból
Erdődiné Molnár Zsófia, Kovács Attila Viktor

Az Európai Meteorológiai Társaság 2023-as konferenciájának összefoglalója
Breuer Hajnalka

Schenzl Guidó 200 – Fotó kihívás és múltidéző séta a Magyar Meteorológiai Társaság szervezésében
Lakatos Mónika, T. Puskás Márta

LÉGKÖR folyóirat