Októberi nyár az Alpokban, avagy miért érik be Svájcban a szőlő?

Kolláth Kornél, Véber István

Vadúzban (Liechtenstein) 29, Altdorfban 28 fok fölött volt a maximum, de a Rhone és az Elő-Rajna völgyében is előfordultak 25 fok körüli értékek (1. ábra). Ráadásul helyenként éjszaka is 20 fok közelében alakult a hőmérséklet. Ez még érdekesebb, ha azt is hozzátesszük, hogy mindeközben az Alpoktól délre elterülő olasz tartományokban a maximum többnyire elmaradt a 20 foktól, pedig délies áramlás volt jellemző.

1. ábra
Csúcshőmérséklet 2012. október 19.

A nyári meleget a térségben jól ismert jelenség, a főnszél okozta. Ez a hegyeken átbukva azok túloldalán (lee-oldal) jóval melegebb időt okoz, mint a szélnek kitett luv-oldalon. A főnszél egy száraz bukószél, melyhez hasonló minden magashegység közelében előfordul. Az Alpok kelet-nyugati irányú hegyvonulatainál az északias és a délies irányú szelek váltanak ki többnyire főnhatást, és kevésbé erősen ugyan, de a Kárpátok térségében is megfigyelhető a jelenség. Kis mértékben időnként a mi időjárásunkat is befolyásolhatja.

A főnjelenség közismertebb magyarázata a hegyek szél felőli (luv-oldal) oldalán történő csapadékképződés, ami látens hőfelszabadulással jár. Ez a hőtöbblet jelenik meg a lee-oldalon. A hegyeknek ütköző nedves levegő felemelkedésre kényszerül, lehűl, megindul a felhő- és a csapadékképződés. A felhőben a hőmérséklet 100 m-ként kb. 0,5 °C-al csökken a magassággal (ún. nedves-adiabatikus rétegződés). A csapadékhullással a légtömeg elveszíti nedvességtartalmának egy részét. A hegygerincen átbukó légtömeg süllyedésbe kezd és a kevesebb víztömeggel rendelkező felhőzet gyorsan elpárolog. Ezt követően 100 méterenként közel 1 °C-al emelkedik lefelé a hőmérséklet (adiabatikusan melegszik), így a hegy lábánál a luv-oldalhoz képest magasabb hőmérsékletet tapasztalunk.

A valóságban számos esetben – mint ahogy azt a szóban forgó október 19-i eset is példázza – száraz időben is igen erős főn jelenség tapasztalható. A fönt taglalt folyamat mellett tehát az esetek többségében – itt nem részletezett – más dinamikai hatások dominálnak a főn jelenségkör alakításában. Az ereszkedő levegő száraz adiabatikus melegedése ugyanakkor mindig fontos szerepet játszik. A lee-oldalon lesüllyedő levegő jóval magasabb légrétegekből származhat, míg a fönti folyamat egy hegy körüli szimmetrikus áramlást feltételez a luv-oldalon a hegy lábától kiindulva. A 2. ábrán egy jellemző „főnös” hőmérsékleti eloszlást láthatunk. A keresztmetszeten az Aladin modellből származó keresztmetszetet láthatunk az adott napra vonatkozóan. Az Alpok északi lábánál a modell jóval melegebb hőmérsékletet prognosztizált, mint ugyanabban a magasságban a délin. Az áramlás komplexitása, a hegyvidéki régiók tagoltsága miatt természetesen nagyon jelentősek a helyi hatások, a szomszédos völgyek között is nagy hőmérséklet-különbség lehet.

2. ábra
2012. október 19-re az Aladin modell által előrejelzett hőmérséklet-rétegződési metszet

A 3. ábrán Altdorf domborzati viszonyai láthatók, ahol pénteken 28,6 fokig emelkedett a hőmérséklet. A dél felől érkező levegőnek 3000 métert meghaladó csúcsokon kell átkelnie, majd az 500 méter alatt fekvő völgyig ereszkednie.

A főn nem csak közvetlenül a hegyek lábánál fejti ki melegítő hatását. Időjárási helyzettől függően a hegyláncoktól tíz, száz kilométerekre is észlelhető. Délies áramlás esetén például az Alpok láncaitól jóval északabbra, Dél-Németországban is felmelegedést okozhat.

3. ábra
Főnhatás Altdorf térségében

A főnszél gyakran erős, viharos széllökésekkel jár. A gyorsan áramló száraz levegő hirtelen hóolvadást okozhat, ezért „hófalónak” is szokták nevezni, száraz nyári időben pedig az erdőtüzek kialakulásának és továbbterjedésének esélyét növeli. Sokan okolják közlekedési balesetek és a fejfájások miatt is, ami az ilyenkor fellépő gyors nyomásingadozásokkal és melegedéssel lehet összefüggésben.

A főnös időjárási helyzetnek azért megvannak az előnyei is. A száraz levegő napos időt hoz, messze belátni az Alpok távoli hegycsúcsait a lee-oldal irányában, s ha nem túl erős a szél, akkor ideális kirándulóidő. Ráadásul nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az Alpok egyes völgyeiben melegebb klíma alakulhasson ki, annyira, hogy azok még a szőlőtermesztésre is alkalmasak legyenek.

Ajánlott angol nyelvű irodalom:

• Hans Richner, ETH, Zürich, Switzerland; and P. Hächler: Understanding and forecasting Alpine Foehn -
  what do we know about it today?, 13th Conference on Mountain Meteorology, 2008.

Készült: 2012. október 21.