Inverzió a Kőszegi-hegységben 2022. október 31-én

A már hosszú ideje Magyarország felett elhelyezkedő anticiklonban október végére markáns inverzió alakult ki, köszönhetően annak, hogy a magasban az évszakhoz képest igen meleg légtömeg áramlott fölénk, miközben az alsó néhány 100 m-en szinte a teljes Kárpát-medencében beállt a hidegpárna kiterjedt stratus felhőzettel, köddel.

Hérincs Dávid

Középhegységeink legmagasabb csúcsai azonban mindvégig kiemelkedtek a ködfelhőzetből, így ott többnyire napos és meleg időjárás volt jellemző. Október 29-én és 30-án az osztrák meteorológiai szolgálat (ZAMG), valamint amatőr meteorológiai mérések adatai alapján a Kőszegi-hegység és a Keleti-Alpok térségében már 10 °C körüli, helyenként a feletti hőmérséklet-különbség alakult ki. Míg a 700-1000 m magasan fekvő mérőállomásokon a 20-25 Celsius fokot is elérte a csúcsérték, addig lent nem volt melegebb 10-15 foknál. Magyarország többi hegycsúcsán ezeken a napokon még jellemzően 20 °C alatt maradt a maximum-hőmérséklet, 31-én Kékestetőn azonban elérte a 20,9 fokot, mely meglehetősen szokatlan módon egyben a legmagasabb érték volt ezen a napon az országban.

A Kőszegi-hegységben a hőmérsékleti maximumok már kissé elmaradtak az előző napokban mérhetőtől, köszönhetően annak, hogy délelőtt az átmenetileg északias irányúra forduló szél kissé „megnyújtotta” az inverziós réteget, vagyis a hőmérséklet-változás már vastagabb légrétegre terjedt ki. Napközben egy rövid túra keretében bejártam a hegység fő gerincét, és fotók készítése mellett egy Ruuvi szenzorral hőmérsékleti méréseket is végeztem, miközben rögzítettem az útvonalam, így utólag visszanézhetőek voltak a magassági adatok is. Lassabb haladásom okán a mérések nyilvánvalóan nem voltak egyidejűek, mint például egy rádiószondás mérés esetén, ugyanakkor így is tökéletesen mutatták a jelentős és tartósan fennálló inverziót. A hőmérőt mindig árnyékba tettem vagy kitakartam a saját árnyékommal, de a mérések így sem tekinthetőek hitelesnek, így a konkrét értékek inkább csak tájékoztató jellegűek, a különbségeket érdemes köztük vizsgálni.

A túrának reggel 8 óra körül vágtam neki Kőszegről, ahol ekkor 9-10 °C volt, és átmenetileg kicsit ki is szakadt a stratus-réteg. Első úticélom a várostól nyugatra, 600 m magasan fekvő Óház-kilátó volt. Körülbelül 550 m-en értem el a ködréteg tetejét, és kicsit fölé emelkedve, 580 m-en már 10,5 °C volt, az Óháznál pedig fél órás ott tartózkodásom alatt 13-14 fokot mértem. Innen délnyugat felé, a 725 m magas Kendig-csúcs felé mentem tovább. Út közben többször is feljegyeztem a hőmérsékletet, mely a magassággal folyamatosan emelkedett, a csúcson 17,6 °C volt. Ezután a 882 m magas Írott-kő következett. Előtte egy fenyves erdőben 710 m-en 16,5 fokot, míg egy bükkösben 800 m-en 17,7 fokot mértem. Fent a csúcson ottlétem alatt 19 °C körül ingadozott a hőmérséklet, a legmagasabb érték 19,3 °C volt, és ugyanennyit mértem lefelé az említett bükköstől kissé nyugatra lévő, délről nyitott tisztáson.

Lefelé Velem irányába mentem, nagyrészt zárt, sűrű erdőkkel szegélyezett utakon. Egy tisztább völgyben, a Szent Vid kápolna közelében, 610 m körüli magasságban futottam bele újból a ködfelhőzet tetejébe, mely éppen emelkedőben volt. 15-20 percet vártam ott, addigra legalább 20-30 m-rel került magasabbra a teteje, a hőmérséklet pedig eközben 10,5 Celsius fokig csökkent. Tovább haladva már nem változott számottevően a hőmérséklet, Velembe érve 10,9 °C volt. Így tehát mind oda, mind visszafelé 9-10 fokos különbség adódott a hegység legmagasabb pontja és a ködös rétegek között.

Az egyes mérések hőmérséklet-adatai és időpontjai Google Earth térképen jelölve
(magasság értékek 10 m-re kerekítve)