Forró periódust záró zivataros hidegfront, szupercellákkal július 8-án

Horváth Ákos

Előzmények

A nagytérségű időjárási helyzetet korábban egy nagyon erős anticiklon határozta meg, melynek áramlási rendszerében forró szaharai eredetű levegő áramlott Európa déli, majd nyugati és középső területei fölé. A beáramló meleg és az anticiklon felhőoszlató hatása miatt zavartalan július elejei napsütés extrém meleg időjárási helyzetet teremtett mindenekelőtt Spanyolországban, ahol 1500 m magasságban is 25 fokot meghaladta a levegő hőmérséklete, és a felszínen sokfelé 40 fokot meghaladó értékeket mutattak a hőmérők. Az anticiklon gyengülésével az óceán felől megindultak a hűvösebb légáramlatok, ugyanakkor a nagyon meleg légtömegek Közép-Európa fölé sodródtak. Július 6-án a két légtömeget elválasztó hidegfront elérte az Alpok nyugati térségét (1. ábra). A front nem volt gyors mozgású, és időnként több hullámra szakadt, így míg 7-én az Alpok nyugati oldalát elérő első hullám hatása még csak az alsó légkörre korlátozódott, addig az Ardenneket elérő harmadik hullám a teljes troposzférát átfogta (2. ábra). A front hullámait szerte Európában rendkívül heves zivatarok kísérték, hirtelen árvizeket, jégesőket és súlyos szélkárokat okozva. A hidegfront első hulláma július 8-án délelőtt érte el a Magyarországot.

Több hullámban érkező hidegfront

A front előtt osztrák területen már 7-én délután heves zivatarok alakultak ki, és a zivatarok okozta lehűlés hatására még a meleg légtömegben gyenge hullámok, un. konvergencia vonalak alakultak ki. A legelső léghullám 8-án hajnalban eljutott egészen a Balaton térségéig, ahol rövid időre északnyugatira forduló és átmenetileg megerősödő szél kísérte érkezését. A második hullám pár órával később ugyancsak a Balaton vonaláig jutott, azonban mögötte a Kisalföldön az északnyugatira forduló szél már megtartotta az irányát, és a Bakony vonalában egy tartósan fennmaradó összeáramlási vonal alakult ki (3. ábra). Az összeáramló levegő felhőképződést indított meg, majd dél körül megjelentek az első zivatar cellák, amelyek gyorsan fejlődésnek indultak, míg a front második hullámának érkezését a nyugati határon kipattanó zivatarok mutatták (4. ábra). A Bakony fölött tovább fejlődő és kelet felé sodródó zivatarcella közben jelentős nedvesség utánpótláshoz jutott a Balaton térségéből magához szippantott meleg nedves levegőtől (ekkor a Balaton vize 28 fokos volt). A cella továbbfejlődéséhez az is hozzájárult, hogy a konvergencia vonal északi részén már északnyugati, míg a déli részén határozott délnyugati áramlás volt, így a zivatarba beáramló levegő lassan forogni kezdett, kialakult egy un. mezo-ciklonra hasonlító áramlási rendszer (5. ábra). A forgó szupercella kialakulása ezúttal nem a szél magassággal történő fordulása miatt következhetett be, hanem a szélmező horizontális változása (horizontális szélnyírás) segíthette elő. A zivatar 16 órakor már a Velencei-tó magasságában járt (6. ábra) és Agárdon 35 m/s (126 km/h) erősségű szelet okozott, majd 40 perccel később a fővárosra is lecsapott (7. ábra).

A zivatar szupercella jellegét az erős radar reflektivitás mellett a hosszú élettartam, az időnként megjelenő jellegzetes kampós formájú radarképek is alátámasztják. A vertikális radar-metszet alapján felismerhető a boltíves eloszlás (BWER), amely ugyancsak a szupercellák sajátja (8. ábra). A szupercella átvonulása során az orkán erősségű szél mellett az intenzív csapadék is komoly károkat okozott. Székesfehérvár közelében (Fehérvárcsurgón) 30 perc alatt közel 40 mm eső hullott, Budapesten pedig ugyancsak egy órán belül többfelé 25 mm eső esett. A már említett 35 m/s-os agárdi szél mellett a Balaton térségében (Balatonaligán) ugyancsak 30 m/s-os volt a legerősebb széllökés, illetve Aszódon 36.3 m/s széllökést regisztrált az OMSZ műszere. Az erős zivatarral heves villámlás is járt, és a vihart többfelé jégeső is kísérte. 

A hidegfront első, zivataros hulláma a Tisza vonalánál járt, amikor a második hullám is elérte a Balatont, illetve Somogyban ugyancsak erős zivatarok torlódtak fel (9. ábra), amelyek aztán az egész országon átvonultak. A hidegfront több hullámban történő átvonulása ugyancsak megfigyelhető a légköri vertikális metszeteken is (10. ábra).

A front érkezését és a heves viharokat a számítógépes modellek pontosan jelezték előre. A front átvonulásának lefolyása eltért a számítottaktól, a csapadék mennyiségét pedig a modellek alábecsülték, aminek egyértelmű oka az érkező hidegfront tagoltsága és nagyon bonyolult szerkezete volt. Az első hullámban kialakult, a kategóriájában nem rendkívül erős szupercella jó példa volt arra, hogy mi várható akkor, ha ez a jelenség sűrűn lakott, infrastruktúrájában érzékeny területet talál el. Erre már volt példa, 2006. augusztus 20-án is…

1. ábra
Időjárási helyzet 2015. július 6. 12:00 UTC-kor az ECMWF analízise alapján.
A tengerszinti légnyomást a folytonos vonalak, a kb. 1500 m magasságú léghőmérsékletet a színezett területek mutatják.
Az afrikai eredetű forró légtömegek a nyugatról közeledő hidegfront hatására elmozdultak és kitöltötték a Kárpát-medencét.

2. ábra
A felső légkör hőmérsékleti viszonyait jól mutató ekvivalens potenciális hőmérséklet (színezett területek), és a szélmező
a London-Szeged vertikális metszeten 2015. 07.07. 12:00 UTC-kor az ECMWF analízise alapján.
A metszeten látható, hogy a hidegfront több hullámban mozgott délkeleti irányban.

3. ábra
A felszín közeli szélmező a MEANDER analízis alapján és a látható tartományú műholdkép 2015. 07.08. 10:20 UTC-kor.
A Bakony fölött a meleg légtömegen belül kialakult egy konvergencia vonal, amelyben felhőképződés indult meg.

4. ábra
A felszín közeli szélmező a MEANDER analízis alapján és a kompozit radarkép 2015.07.08. 12:10 UTC-kor.
Bakony fölötti konvergencia vonalban kialakult zivatar még a meleg légtömegben van,
a nyugati határon kialakuló zivatarok már a hidegfrontot jelzik.

5. ábra
A felszín közeli szélmező a MEANDER analízis alapján és a kompozit radarkép 2015.07.08. 13:10 UTC-kor.
A Balaton felől áramló meleg nedves levegő a zivatart táplálja, a horizontális szélnyírás pedig
egy kisméretű örvény (mezo-ciklon) kialakulását segíti elő, amely hozzájárult a forgó zivatar (szupercella) kialakulásához.

6. ábra
A felszín közeli szélmező a MEANDER analízis alapján és a kompozit radarkép
2015.07.08. 13:55 UTC-kor. A szupercellává fejlődött zivatar a Velencei-tónál 35 m/s erősségű széllökést okozott.

7. ábra
A felszín közeli szélmező a MEANDER analízis alapján és a kompozit radarkép
2015.07.08. 14:50 UTC-kor. A legerősebb zivatar elérte a fővárost…

8. ábra
Radar vertikális metszet a Velencei-tó mellett elhaladó szupercelláról.
A metszeten megfigyelhető a boltíves eloszlás (BWER) amely a szupercella jellegzetes szerkezetéhez tartozik.

9. ábra
Az országos radarkép 2015.07.08. 18:10 UTC-kor.
Az elvonuló első zivatarhullám mögött újabb zivatarláncok fejlődnek ki a hidegfront többhullámos szerkezete miatt.

10. ábra
A felső légkör hőmérsékleti viszonyait jól mutató ekvivalens potenciális hőmérséklet (színezett területek),
a szélmező és a relatív nedvesség izovonalai 2015.07.08. 12 UTC-kor az ECMWF analízis alapján.
A front több hullámos szerkezete és a magasban beáramló nedvesség egyaránt megfigyelhető.

 
Kapcsolódó oldalak:

• MEANDER: The objective nowcasting system of the Hungarian Meteorological Service
  (Időjárás Vol. 119, No. 2, April-June 2015, pp. 197-213)
• Nagy csapadék, heves viharok – a május 20–27. időszak időjárási sajátosságai
• Éghajlati visszatekintő: Elmúlt hónapok időjárása