Növekvő csapadékhajlam

A mögöttünk álló egy hétben főként a Dunától nyugatra és a középső országrész északi részén alakultak ki záporok, zivatarok, melyekből többnyire 1 és 10 mm közötti mennyiség hullott, de lokálisan előfordultak 20 mm-nél nagyobb mennyiséget adó záporok is (1. ábra). A délnyugati tájakon, a Kisalföld és az Alföld jelentős részén valamint az Északi-középhegység keleti felén egyáltalán nem esett. A keleti határszélen a múlt hét első felében sem volt számottevő eső (2. ábra), így ott a talaj felszín közeli rétege is szárazzá vált, míg máshol jellemzően jók a legfelső réteg nedvességviszonyai (3. ábra). A felső egy méteres réteget tekintve már többfelé, főként az augusztus elejéig szárazabb területeken a növények számára hasznosítható vízmennyiség 50%-át sem éri el a nedvességtartalom (4. ábra).
Az idei nyár eddig leghosszabb kánikulai meleg periódusa áll mögöttünk. A legmelegebb órák hőmérséklete 30 fok fölött alakult, kedden és szerdán a felhősebb nyugati tájakon volt ennél kissé kevésbé meleg.     

A kukorica és a napraforgó jellemzően már elvirágzott, előbbi a tejes érés, egyre többfelé a viaszérés, utóbbi a citromérés fenológiai fázisában jár. A keleti tájakon, ahol az átlagosnál esősebb volt a nyár első fele, az állományok gyönyörűek, a növények megkapták a virágzásra valamint a szem- és magképződésre is a csapadékot (júliusban és augusztusban is 100-100 mm lenne az ideális a kukorica számára), így igazán jó termésben lehet bízni. A képet az árnyalja kissé, hogy egyes táblák mélyebben fekvő részein időszakos vízborítás károsította a növényeket. A sokáig szárazabb dunántúli területeken is sokat fejlődtek a növények, de a korábbi csapadékhiány utólag már nem pótolható.
Az aratás után a csapadékos időben sokfelé elszaporodtak a gyomok, zöldellnek táblák. Ilyenkor a tarló elmunkálása, a talaj fölső rétegének fellazítása csökkenti a párolgást, a nedvesség így megőrződik a talajban.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeken a július végére, augusztus legelejére vonatkozó állapotokat láthatjuk. A legzöldebb növényzet továbbra is erdeinkben figyelhető meg. A változást mutató térképen döntően csökkenést láthatunk, mely két okra vezethető vissza. Egyrészt az aratás után sok az elmunkált tarló, a csupasz talaj. Másrészt a nyári növények is túl vannak a legnagyobb zöld tömegű állapotukon és ebben az időszakban lassan már csökken az index értékük. Az anomália térképen az Alföld nagy részén a sokéves átlaghoz képest is jelentős pozitív anomália adódik: a természetes növényzet, az állandó kultúrák és a kapás növények is fejlettebbek a szokásosnál a csapadékos nyár hatására. A Dunántúlon sokfelé, különösen a Kisalföldön erősen mozaikos a kép, ami részben a vetésforgóból adódik, ugyanakkor kirajzolódnak a kevés csapadékot kapott kisalföldi, illetve kelet-dunántúli területek.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1030 és 1180 foknap között van az országban (5. ábra). Az alacsonyabb értékek az északi és a nyugati országrészekben, míg a magasabbak a délkeleti tájakon figyelhetők meg, és a különbségek egyre nőnek az egyes országrészek között. A 2019-es hőösszeg értékekhez képest mintegy 30-70 foknapos az elmaradás. A sokéves átlaghoz képest az ország nagy részén kismértékű, 10-40 foknapos többlet a jellemző, a vegetációs időszak korábbi időszakában mutatkozott hiány eltűnt. Mindez pedig azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál kicsit később, de a szokásos időben következnek be.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár, Békéscsaba és Miskolc térségére vonatkozó agrogramokon* (6., 7.  és 8. ábra). A grafikonokon gyorsan át tudjuk tekinteni a vegetációs időszak egyes periódusainak ideális vagy éppen kedvezőtlen alakulását. A tavaszi aszály mind a tetemes csapadékhiányt, mind a száraz talajt mutató ábrán nyomon követhető, a növény ezért csak nagyon nehezen tudott kikelni. A talaj nedvességtartalma április elejétől május közepéig majdnem folyamatosan a kritikus 40%-os érték alatt volt a növény gyökérzetét érintő mélységben. Ezt követően már esett annyi eső, hogy a talaj nem száradt tovább, sőt kissé már a kritikus szint fölé emelkedett a talajnedvesség. A kukorica a májusi szárazságban mélyebb gyökeret növesztve kereste a nedvességet a talajban. A napi középhőmérséklet erősen ingadozott mind áprilisban, mind májusban, több hideghullám is előfordult, többször is kialakultak éjszakai fagyok. A májusi napi középhőmérséklet gyakran jelentősen a kukorica fejlődése szempontjából optimális érték alatt alakult, fázott a növény. A meteorológiai nyárral megérkezett a meleg idő, és különösen június közepén igen jelentős mennyiségű csapadék hullott, bár nem egyformán. A Dunántúlon jellemzően kevesebb esett, arrafelé megmaradt a csapadékhiány, míg keleten sokfelé az ideálisnál még több is, hiszen vízborítás is kialakult. Júliusban, a virágzás környékén a kukorica 100 mm csapadékot kíván, mely az országban sokfelé össze is jött: keleten időben viszonylag elosztva, míg a Dunántúl déli részén a hónap végén, szinte egyszerre érkezett, mely közel sem volt ideális. A bőséges csapadékból nagyjából a Mosonmagyaróvár – Siófok – Paks - Mohács vonal maradt ki. Augusztus elején érkezett egy újabb jelentős (15-50 mm) csapadékhullám immár azokra a területekre is, melyek korábban szárazon maradtak. A szemképződésre így szinte országszerte átnedvesedett a talaj. A Dunántúl egyes részein a vetés óta eltelt időszak összegzett csapadéka ezzel együtt is kevesebb, mint fele az optimálisnak, a szezon első kétharmadában a talaj nedvességtartalma a kritikusan száraz szint alatt, vagy annak környékén mozgott. Ezzel szemben keleten június közepe óta megfelelőek a nedvességi viszonyok, sokfelé kiváló termés várható. A görgetett hőösszeg a meleg április miatt kezdetben az optimális érték fölött alakult, az átlagosnál hűvösebb május során azonban elfogyott ez a többlet, és a nyáron is többször előfordultak hűvös időszakok. Összességében a növény számára országszerte kifejezetten rosszul indult a vegetációs időszak, majd a nyár keleten sok esőt hozott, míg a Dunántúl jobban csak július végén illetve augusztus első hetében ázott meg.

Az előttünk álló egy hétben változékonyabbra, nedvesebbre fordul időjárásunk, de a többször erősen megnövekvő gomoly- és fátyolfelhők mellett napos időszakok is lesznek. Csütörtök estétől nyugat felől egyre többfelé kell záporok, zivatarok kialakulására számítani, melyek pénteken főként a Dunántúlon és a déli országrészben, szombaton országszerte többfelé várhatók. Vasárnap átmenetileg csökken a csapadékhajlam, csak elszórtan alakulnak ki záporok, zivatarok, majd hétfőn főként északkeleten. Kedden ismét sokfelé öntöznek majd záporok. Összességében területi átlagban 20-40 mm közötti mennyiség valószínű a jövő hét közepéig, de területileg nagy különbségek lehetnek. Az ország nagy részén a talajok nedvességtartalmának növekedése lesz a jellemző. A hőmérséklet már péntektől visszaesik néhány fokot, a legmelegebb órákban többnyire 25 és 30 fok között alakul, csak kevés helyen melegszik 30 fok fölé a levegő a jövő hét közepéig.      

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2020. augusztus 13.

* Agrogram

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2020. augusztus 12-ig (mm)

2. ábra
10 napos csapadékösszeg 2020. augusztus 12-ig (mm)

3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 centiméteres rétegében 2020. augusztus 12-én (%)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső egy méteres rétegében 2020. augusztus 12-én (%)

5. ábra
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg 2020. augusztus 11-én (foknap)

6. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2020. augusztus 12-ig (részletes magyarázat a szövegben)

7. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2020. augusztus 12-ig (részletes magyarázat a szövegben)

8. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2020. augusztus 12-ig (részletes magyarázat a szövegben)