Fokozódik a csapadékhiány

Csapadék utoljára a múlt hét első napjaiban hullott az országban, de akkor is csak a nyugati és az északi országrészben fordultak elő elszórtan záporok, zivatarok (1. ábra). Az ország túlnyomó részén az ősz első napja óta csontszáraz az időjárás. A 30 napos csapadékösszeg hazánk döntő részén már jócskán (20-60 mm-rel) elmarad a sokéves átlagtól (2. ábra).
A talajok egyre szárazabbak, különösen az Alföldön: errefelé a fölső fél méteres rétegben már a kritikus 40%-ot sem éri el a talaj nedvességtartalma a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában (3. ábra).  Nyugaton és északon valamivel jobb a helyzet, bár a térképeinken szereplő számított értékekhez képest a különböző kultúrák táblái között jelentős eltérések mutatkoznak. Méréseink szerint Miskolc térségében az őszi vetések után időben elmunkált táblák talaja a 20-50 cm-es rétegben jelentős nedvességet raktároz, míg a szomszédos kukorica alatt ez a réteg nagyon száraz.
A hőmérséklet napközben a nyarat idézi: a maximumok 30 Celsius fok körül alakulnak. Az őszt és az egyre hosszabbodó éjszakákat a hűvös hajnalok jelzik. A napi középhőmérsékletek átlaga az elmúlt 10 nap során 2-5 fokkal haladta meg az ilyenkor szokásos értéket.

A kukorica a teljes érés fenológiai fázisához közeledik, további csapadékra már nincs szüksége. Miskolc térségében vannak már teljesen elszáradt és még fele részben zöld növényekkel teli táblák is fajtától függően (4. ábra). Ebben a körzetben jó termés mutatkozik.
A másik nagy terülten termesztett szántóföldi növényünk, a napraforgó, az állományszáradás fázisában jár, zajlik a deszikkálása és a betakarítása (5. ábra). Mindkét növényünkre kedvező a meleg, száraz időjárás.
Optimális az idő a most érő gyümölcsök számára is a megfelelő íz- és zamatanyagok kialakulásához és a mezőgazdasági munkákhoz.
A repce szempontjából már nem ilyen kedvező a helyzet: ahol még augusztus végén a földbe került a mag, ott megkapta a keléshez szükséges csapadékot a növény és jelenleg 2-4 leveles állapotban van (6. és 7. ábra). A további fejlődéséhez azonban most már égető szükség lenne az esőre, különösen ott, ahol csak az eső után került elvetésre a mag (pláne a déli országrészben, ahol nem esett akkor sem). Jelentős, országos csapadéknak viszont a következő 6-8 nap során is kicsi az esélye, így a repce szezonja sokfelé nehezen indul, vontatott, hiányos kelés és lassú kezdeti fejlődés vár rá.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeken az augusztus közepére, végére vonatkozó állapotokat láthatjuk. A legzöldebb növényzet továbbra is erdeinkben figyelhető meg. A változást mutató térképen a kismértékű növekedés a jellemző, de mozaikosan a csökkenés is jelen van. Az anomália térképen most már nem csak az Alföld nagy részén, hanem jellemzően a Dunántúlon is a sokéves átlaghoz képest jelentős pozitív anomália figyelhető meg: a természetes növényzet, és az állandó kultúrák egyaránt fejlettebbek a szokásosnál a csapadékos nyár hatására.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1400 és 1580 foknap között van az országban (8. ábra). Az alacsonyabb értékek az északi és a nyugati országrészekben, míg a magasabbak a délkeleti tájakon figyelhetők meg. Az utóbbi napokban sokat emelkedtek az értékek, a kukorica már megkapta az éréshez szükséges hősszeget. A 2019-es hőösszeg értékekhez képest mintegy 30-70 foknapos az elmaradás, a sokéves átlaghoz képest pedig 70-120 foknapos többlet a jellemző az ország nagy részén. Mindez pedig azt jelenti, hogy a növények (a kukorica mellett például az ősszel érő gyümölcsök) fenológiai fázisai a tavalyinál valamivel később, de a szokásosnál kissé hamarabb következnek be.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár és Békéscsaba térségére vonatkozó agrogramokon* (9. és 10. ábra). A grafikonokon gyorsan át tudjuk tekinteni a vegetációs időszak egyes periódusainak ideális vagy éppen kedvezőtlen alakulását. A tavaszi aszály mind a tetemes csapadékhiányt, mind a száraz talajt mutató ábrán nyomon követhető, a növény ezért csak nagyon nehezen tudott kikelni. A talaj nedvességtartalma április elejétől május közepéig majdnem folyamatosan a kritikus 40%-os érték alatt volt a növény gyökérzetét érintő mélységben. Ezt követően már esett annyi eső, hogy a talaj nem száradt tovább, sőt kissé már a kritikus szint fölé emelkedett a talajnedvesség. A kukorica a májusi szárazságban mélyebb gyökeret növesztve kereste a nedvességet a talajban. A napi középhőmérséklet erősen ingadozott mind áprilisban, mind májusban, több hideghullám is előfordult, többször is kialakultak éjszakai fagyok. A májusi napi középhőmérséklet gyakran jelentősen a kukorica fejlődése szempontjából optimális érték alatt alakult, fázott a növény. A meteorológiai nyárral megérkezett a meleg idő, és különösen június közepén igen jelentős mennyiségű csapadék hullott, bár nem egyformán. A Dunántúlon jellemzően kevesebb esett, arrafelé megmaradt a csapadékhiány, míg keleten sokfelé az ideálisnál még több is, hiszen vízborítás is kialakult. Júliusban, a virágzás környékén a kukorica 100 mm csapadékot kíván, mely az országban sokfelé össze is jött: keleten időben viszonylag elosztva, míg a Dunántúl déli részén a hónap végén, szinte egyszerre érkezett, mely közel sem volt ideális. A bőséges csapadékból nagyjából a Mosonmagyaróvár – Siófok – Paks - Mohács vonal maradt ki. Augusztus elején érkezett egy újabb jelentős (15-50 mm) csapadékhullám immár azokra a területekre is, melyek korábban szárazon maradtak. A szemképződésre így szinte országszerte átnedvesedett a talaj. Az augusztus a folytatásban a Tiszántúl déli részén meglehetősen szárazon alakult, de a talajban még megfelelő mennyiségű nedvesség tárolódott, míg a nyugati és északi országrészben megkapta a kukorica az ideális 100 mm csapadékát a hónap során. Ezzel együtt is a Dunántúl egyes részein a vetés óta eltelt időszak összegzett csapadéka alig több, mint fele az optimálisnak, a szezon első kétharmadában a talaj nedvességtartalma a kritikusan száraz szint alatt, vagy annak környékén mozgott. Ezzel szemben keleten június közepétől megfelelőek voltak a nedvességi viszonyok, a szezon végére azonban elfogyott a nedvesség. A görgetett hőösszeg a meleg április miatt kezdetben az optimális érték fölött alakult, az átlagosnál hűvösebb május során azonban elfogyott ez a többlet, és a nyáron is többször előfordultak hűvös időszakok.

Az előttünk álló 6-8 nap során sem valószínű számottevő csapadék, annak ellenére, hogy ma délután hidegfront éri el az országot. Elszórt záporok, zivatarok várhatók csak, az ország döntő részén számottevő eső nem valószínű, így a talaj tovább szárad majd. A hidegfront jóval hűvösebb levegőt szállít fölénk, jelentősen visszaesik a nappali felmelegedés. A front nyomában átmenetileg megerősödik az északnyugati, északi szél, mely erős gyümölcshullást okozhat. A hétvégére mérséklődik a légmozgás, így igencsak hűvösek lesznek a reggelek. Azonban napról napra erősödik majd a nappali felmelegedés, a jövő hét közepére már ismét 24-29 fokos meleg valószínű és sok lesz a napsütés. A következő egy hét során 23 percet rövidül a nappal.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2020. szeptember 17.

* Agrogram

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2020. szeptember 16-ig (mm)

2. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2020. szeptember 16-ig (mm)

3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső fél méteres rétegében 2020. szeptember 16-án (%)

4. ábra
Még részben zöld kukorica Miskolc térségében 2020. szeptember 16-án
fotó: Kovács Attila

5. ábra
Beérett napraforgó Miskolc térségében 2020. szeptember 16-án
fotó: Kovács Attila

6. ábra
Szépen kikelt őszi káposztarepce Miskolc térségében 2020. szeptember 16-án, mely nagyon várja az esőt
fotó: Kovács Attila

7. ábra
A frissen vetett repce melletti táblán virágzó repce árvakelés Miskolc térségében 2020. szeptember 16-án, mely jó méhlegelő
fotó: Kovács Attila

8. ábra
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg 2020. szeptember 15-én (foknap)

9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2020. szeptember 16-ig (részletes magyarázat a szövegben)

10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2020. szeptember 16-ig
(részletes magyarázat a szövegben)