2025. április 20. vasárnap
Tanulmányok

HungaroMet: 2025. március 5. 20:25

Enyhe és nagyon száraz tél – előzetes elemzés

A HungaroMet Zrt. mérései alapján a 2024/2025-ös tél középhőmérséklete országos átlagban 1,3 fokkal haladta meg az 1991–2020-as éghajlati normált, ezzel sorozatban a nyolcadik enyhe tél volt hazánkban. Az évszak nagy része átlag közeli hőmérsékletű volt, januárban volt két nagyon enyhe periódus. Komolyabb hidegbetörés viszont a mostani télen sem fordult elő hazánkban. A tél nagyon száraz volt, az évszak csapadékösszege országos átlagban a szokásos mennyiség alig felét érte el. Hasonlóan kevés csapadék az idei telet megelőzően a 2016/2017-es télen volt.

Szentes Olivér

Hőmérséklet

Az évszak középhőmérséklete országosan 1,6 °C (1991–2020-as átlag: 0,3 °C) (1. ábra). A december 1,5 fokos, a január 2,9 fokos pozitív anomáliával zárt, míg a február 0,7 fokkal hidegebb volt az 1991–2020-as átlaghoz képest. A tél középhőmérséklete a délnyugati és nyugati tájakon jellemzően 2 fok felett alakult, az Alföld legnagyobb részét és a középső országrészt 1 és 2 fok közötti érték jellemezte. A hegyvidéki területeken, különösen az Északi-középhegység térségében általában 1 fok alatt maradt az évszak középhőmérséklete, a magasabb hegyeken és fagyzugos helyeken fagypont alatti átlag is előfordult (2. ábra).

 1. ábra

1. ábra
A téli középhőmérséklet Magyarországon 1901/1902 és 2024/2025 között az 1991–2020-as
átlaghoz képest a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatsorok alapján (országos átlag)

2. ábra 

2. ábra
Középhőmérséklet (°C) Magyarországon 2024/2025 telén

Csapadék

Az évszak csapadékösszege országos átlagban 66,0 mm – az előzetes adatok alapján –, ami az éghajlati normál alig több, mint fele, 43%-kal elmarad attól (1991–2020-as átlag: 115,1 mm) (3. ábra). Ezzel a 12. legszárazabb tél 1901 óta. Mind a három téli hónap csapadékszegény volt hazánkban. A decemberi csapadék országosan 44%-kal, a januári 35%-kal, míg a februári 48%-kal maradt el az 1991–2020-as átlagtól. Az évszak legnagyobb csapadékösszegét Bakonyán (151,0 mm), a legkisebbet Lénárddarócon (27,0 mm) mértük. A legcsapadékosabb területek a Dunántúl déli része, főleg a Mecsek környéke, valamint a Duna-Tisza köze délnyugati tájai voltak 100 mm-t meghaladó csapadékkal (4. ábra). Az ország északi felén sokkal kevesebb csapadékot mértünk, többnyire 60 mm alatt, kisebb körzetekben az Északi-középhegységnél és a Tisza-tónál 40 mm alatti évszakos összegek is előfordultak.

 3. ábra

3. ábra
A téli csapadékösszeg Magyarországon 1901/1902 és 2024/2025 között az 1991–2020-as
átlaghoz képest a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatsorok alapján (országos átlag)

 4. ábra

4. ábra
Csapadékösszeg (mm) Magyarországon 2024/2025 telén

December első napjaiban anticiklon határozta meg időjárásunkat, ami kezdetben még naposabb idővel járt, majd a köd és alacsonyszintű rétegfelhőzet egyre tartósabbá vált. December 4-én egy gyenge hidegfront érintette a Kárpát-medencét, hatására a Dunántúlon felszakadt a rétegfelhőzet, míg keletebbre maradt a borult időjárás. A folytatásban változékonyabbra fordult az idő, gyakrabban vonultak el ciklonok a Kárpát-medence környezetében. December 6-án az ország legnagyobb részén hullott néhány mm csapadék, ami döntően eső volt, de az északi és középső országrészben havazás is előfordult, helyenként síkvidéken is vékony összefüggő hóréteg alakult ki. A hőmérséklet eközben jellemzően kevéssel az átlagos felett alakult és a pozitív hőmérsékleten a kevés hó hamar elolvadt síkvidéken. December 8-án egy mediterrán ciklon hatására az ország déli felén hullott csapadék, ami a Dél-Alföldön meghaladta az 5 mm-t (pl. Kiszombor: 8,7 mm). December 9-én és 10-én az ország más részein is hullott csapadék. A borult idő miatt az éjszakák is általában fagymentesek voltak, napközben pedig 5 fok közelébe emelkedett a hőmérséklet, majd az esőt helyenként ismét havazás váltotta és december 11-én reggelre a középső és északi országrészben vékony hóréteg is kialakult. Vastagabb hóréteg a hegyeken gyűlt össze (pl. Kékestető: 12 cm). A következő néhány napban lenyugodott a légkör felettünk, anticiklon határozta meg időjárásunkat, de az alacsonyszintű rétegfelhőzet miatt sok napsütésben nem volt részünk. Változás december 14-től érkezett, amikor egy álcázott hidegfront az alacsony szinteken megülepedett hidegebb levegő helyére nyugat, északnyugat felől több fokkal enyhébb légtömeget hozott a Kárpát-medencébe. Nagyobb csapadék a déli tájakon hullott (pl. Báta: 10,6 mm). Napról-napra egyre nagyobb területen 10 fok fölé melegedett a levegő. December 16-án Fertőrákoson 15,3 fok volt a maximum. Az éjszakák a szelesebb középső országrészben többnyire fagymentesek voltak, míg a szélcsendesebb vidékeken gyengén fagyott. December 18-án és 19-én északon, északkeleten egyre nagyobb területen megmaradt egész nap a köd, majd nyugat felől egy hullámzó frontrendszer érte el az országot, a Dunántúlon és a Dél-Alföldön 5-10 mm csapadékot okozva. A hidegfront mögött viharos szél kíséretében visszaesett az átlagos közelébe a hőmérséklet. December 22-én reggelre a kevés felhőzet miatt sokfelé -5 fok alá hűlt a levegő, majd egy újabb hullámzó frontrendszer érkezett és hozott változékony, csapadékosabb időt karácsonyig. Az eső mellett havazott is, december 23-ra az Északi-középhegységben és a középső országrészben esett több cm hó, majd december 24-re az ország déli részén, elsősorban a Mecsek környékén alakult ki néhány centis hóréteg, míg a Mecsek magasabb részein 30 cm körüli hóvastagság alakult ki. A december 23-án Szentlőrinc Tortyogó állomáson mért 29,2 mm csapadék az évszak legnagyobb mért napi csapadékösszege. A pozitív hőmérséklet miatt síkvidéken gyorsan olvadásnak indult a leesett hó, és karácsony napjain csak a hegyvidéki területeken maradt összefüggő hóréteg. December 25-től a 2024-es év hátralevő részében anticiklon alakította időjárásunkat. December 26-án és 27-én még derült idő volt jellemző, ezért erőteljesebb volt az éjszakai lehűlés, a fagyzugos helyeken –10 fok közeli minimumok voltak, majd egyre nagyobb területen maradt meg a köd és alacsonyszintű rétegfelhőzet, ami kelet felől terjeszkedve az év utolsó napjára az egész országot lefedte. Napsütés csak a felhőzet fölé emelkedő hegycsúcsokon volt. A rétegfelhőzet alatt hideg légpárnás időjárás alakult ki és egész napos faggyal ért véget az egyébként rekord meleg 2024-es év. Január 1-jén közeledett egy hosszan elnyúló frontrendszer, aminek hatására a Dunántúlon megkezdődött a rétegfelhőzet felszakadozása. Január 2-án a Dunántúlon 10 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, míg északon fagyos maradt az idő. A frontrendszer átvonulásával a legtöbb csapadék az ország déli felén hullott, többfelé 10 mm-t meghaladó csapadékot mértünk (pl. Pécs Egyetem: 14,7 mm). Az eső mellett északkeleten havazott is és többfelé néhány centis hóréteg alakult ki. Január 5-ig az átlagos közelében volt a hőmérséklet, északkeleten január 5-én még 2-5 cm hó is esett, majd egy melegfront átvonulását követően január 6-tól rendkívül enyhe időjárás volt a Kárpát-medencében (5. ábra). Több melegfront is átvonult néhány nap alatt, miközben az éjszakai fagyok az ország legnagyobb részén megszűntek, napközben pedig többfelé 15 fok köré melegedett a levegő. Nagyobb csapadék január 7-én (pl. Kőszeg: 20,5 mm) és 9-én volt (pl. Becsehely: 22,1 mm). A középhőmérséklet országos átlaga január 6-től 9-ig közel 8 fokkal haladta meg a sokéves átlagot. Január 10-én egy markáns hidegfront vetett véget a szokatlanul enyhe időjárásnak. Nagyobb mennyiségű csapadék északkeleten volt (pl. Tokaj: 19,3 mm), ami kezdetben eső volt, majd végül havazásba váltott és a hegyek mellett a Nyírségben 5 cm közeli hóréteg alakult ki. A folytatásban a fagyos éjszakákat kevéssel fagypont feletti hőmérsékletű nappalok követték. Január 15-én a Dunántúl keleti felén és északon, északkeleten többfelé volt kisebb havazás és néhány centis hóréteg alakult ki. Január 16-tól egy anticiklon miatt szárazabb (6. ábra) és ismét hideg légpárnás időjárás alakult ki hazánkban. Az éjszakai fagyok gyengébbek voltak, viszont egyre többfelé maradt fagypont alatt a hőmérséklet napközben is. Január 19-én miközben síkvidéken jellemzően -2 fok körül alakult a csúcshőmérséklet, a felhőzet fölé nyúló Kékesen mértük a legmagasabb hőmérsékleten az országban, 8,4 fokot, ami igen enyhe időnek számít. Január 11-től 21-ig a középhőmérséklet országos átlaga ugyanakkor végig kevéssel a szokásos alatt maradt.

 5. ábra

5. ábra
Napi középhőmérsékletek országos átlagai 2024/2025 telén, valamint az 1991–2020-as átlag, illetve
a szélsőértékek 1901 és 2024 között a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatok alapján

 6. ábra

6. ábra
Napi csapadékösszegek országos átlagai 2024/2025 telén, valamint az 1991–2020-as átlag, illetve
a maximumok 1901 és 2024 között a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatok alapján


Január végére aztán drasztikusan átalakult az időjárás jellege. Január 23-tól délnyugat felől, ciklonok előoldalán több hullámban igen enyhe levegő érkezett a Kárpát-medencébe, ami az egész tél legenyhébb időszakát eredményezte. Január 23-25-ig a naposabb tájakon már 10 fok fölé melegedett a levegő, míg a ködös vidékeken 5 fok alatt maradt a csúcsérték. Január 26-tól egyre nagyobb területen a 15 fokot is elérte a hőmérséklet, miközben az éjszakai fagyok is megszűntek az ország legnagyobb részén. Több melegrekord is megdőlt. A január 26-án Főnyeden mért 17,3 fok, a január 27-én Fülöpháza Hattyús-szék és Kiskunmajsa állomásainkon mért 17,0 fok új országos napi melegrekordok. Az enyhe időjárás január 28-án érte el a maximumát. Napkor állomásunkon csupán 10,5 fokig csökkent a hőmérséklet, így megdőlt az erre a napra vonatkozó országos legmagasabb minimum-hőmérséklet rekord, majd a délutáni órákban Nagyatádon 19,9 fokig melegedett a levegő, ami új országos maximum-hőmérséklet rekord és egyben a 2024/2025-ös tél legmagasabb mért hőmérséklete is. Január 28-án a középhőmérséklet országos átlaga elérte a 10,4 fokot, ami a legmagasabb januári érték a XX. század kezdete óta. Ezt követően egy kevés csapadékkal járó gyenge hidegfront ugyan hozott néhány fokos lehűlést, megjelentek az éjszakai fagyok, de a nappali órákban nagyon enyhe idő 15 fok közeli hőmérsékletekkel. Február 1-jén egy hidegfront hozott jelentősebb lehűlést, északkeleten havazott is, majd másnap szintén északkeleten egy összeáramlási vonal mentén hullott 5–10 cm hó. A folytatásban az átlagos közelében vagy kevéssel alatta alakult a középhőmérséklet, tartósan anticiklon határozta meg időjárásunkat, csapadékmentes és többnyire napos időjárást okozva. A kevesebb felhőzet miatt éjszaka általában -5 fok alá hűlt a levegő, fagyzugokban -10 fok alatti hőmérsékletek is voltak, fagymentes éjszakák csak a felhősebb nyugati országrészben fordultak elő február 10-től. A fagyosabb éjszakákat többnyire 5–8 fokos nappalok követték. Február 12-től egy tőlünk északnyugatra örvénylő ciklon alakította időjárásunkat, aminek előbb a melegfrontja okozott kezdeti vegyes halmazállapotú csapadék után egyre inkább esőt. Február 13-án a déli, délkeleti vármegyékben 10 mm-t meghaladó napi csapadékot is mértünk (pl. Fábiánsebestyén: 15,9 mm). Február 14-én a ciklon hidegfrontja is elérte Magyarországot, ami mögött hideg sarkvidéki eredetű levegő árasztotta el a Kárpát-medencét. Az esőt egyre inkább havazás váltotta fel, a legvastagabb hóréteg a Mecsekben alakult ki, de a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföld nyugati részén többfelé síkvidéken is 2–5 cm-es hóréteg alakult ki február 15-én reggelre. A következő egy héten ismét anticiklon határozta meg az időjárásunkat, csapadékmentes, többnyire napos időjárással. Az éjszakai órákban többfelé -10 fok alá hűlt a levegő, miközben kevéssel fagypont feletti maximumok voltak. A tél leghidegebb időszaka volt ez, ami végül azt eredményezte, hogy országos átlagban több év után először átlag alatti középhőmérsékletű lett a február. A Zabaron február 19-én mért -15,6 fok a 2024/2025-ös tél legalacsonyabb mért hőmérséklete A középhőmérséklet országos átlaga -3,7 fok volt február 19-én, ami szintén az évszak minimuma. A folytatásban lassú melegedés vette kezdetét. Változás az időjárás jellegében február 23-tól volt. Előbb egy térségünkben feloszló ciklon okozott elszórtan kisebb csapadékot, majd február 24-én egy hullámzó frontrendszer előoldalán előbb a Dunántúlon, másnap keletebbre is jelentős enyhülés következett be, 10 fok feletti csúcsértékekkel. Február 26-án és 27-én egy mediterrán ciklon okozott csapadékos időt. A legtöbb eső délnyugaton esett, ahol mindkét napon 10 mm feletti értékeket mértünk. Országos átlagban február 27-én 7 mm-t meghaladó mennyiségű csapadék volt, ami az évszak legnagyobb értéke. Nagy hőmérséklet-különbség alakult ki az országban, a csapadékos nyugati tájakon csak kevéssel 5 fok felett, míg a szárazabb keleti országrészben 15 fok felett alakult a legmagasabb hőmérséklet. A február a szokásosnál enyhébb és az utolsó napján már szárazabb idővel ért véget.

A fagyos napok száma (Tmin ≤ 0 °C) országosan átlag közeli, 60 (1991–2020-as átlag: 63 nap), a zord napoké (Tmin ≤ -10 °C) csupán 2 (átlag: 8 nap), míg a téli napoké (Tmax ≤ 0 °C) mindössze 9 volt idén télen (átlag: 22 nap). Országosan 25 csapadékos nap (átlag: 31 nap) volt 2024/2025 telén.

7. ábra


Kapcsolódó oldalak: