2024 lesz az eddigi legmelegebb év a mérések kezdete óta globálisan – Magyarországon is rekord dőlhet 2024-ben, 2023 után újra

A WMO szerint a 2024-es év rekord meleg lesz, miután a globális havi átlaghőmérsékletek tartósan magasak.

Kulcsfontosságú üzenetek

2024. január-szeptemberi globális átlaghőmérséklet 1,54 (±0,13) Celsius fokkal az iparosodás előtti szint felett volt.

A hosszú távú felmelegedés több évtizedet tekintve 1,5 °C alatti

Az elmúlt 10 év a legmelegebb a mérések szerint, az óceánok felmelegedése erősödik.

Az antarktiszi tengeri jég a második legalacsonyabb a mérések szerint, a gleccserek fogyása felgyorsul.

A szélsőséges időjárási és éghajlati jelenségek hatalmas gazdasági és emberi veszteségeket okoznak.

A WMO 2024-es éghajlati értékelő jelentése ismét riadót fúj az éghajlatváltozás egyetlen generáció alatt bekövetkező gyorsulása miatt, amit a légkörben egyre növekvő üvegházhatású gázok okoznak. A 2015–2024 közötti időszak lesz az eddigi legmelegebb tíz év; a gleccserek jégvesztesége, a tengerszint emelkedése és az óceánok felmelegedése felgyorsul; a szélsőséges időjárás pedig világszerte pusztítást végez az emberi közösségekben és a gazdasági rendszereket is sújtja.

A WMO által használt hat globális adatbázis elemzése alapján a 2024. január-szeptemberi globális átlagos felszíni léghőmérséklet 1,54 Celsius fokkal (±0,13 fokos bizonytalansági sávval) meghaladja az iparosodás előtti átlagot, amit az El Niño jelenség melegedő fázisa fokoz.

„Az éghajlati katasztrófa káros az egészségre, növeli az egyenlőtlenségeket, gátolja a fenntartható fejlődést, és megingatja a béke alapjait. A legkeményebben a kiszolgáltatottakat sújtja” – mondta António Guterres ENSZ-főtitkár.

A jelentést az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó konferenciájának (COP29) első napján adták ki Bakuban (Azerbajdzsán). Rávilágít arra, hogy a Párizsi Megállapodás kitűzött céljai nagy veszélyben vannak.

„Mivel a havi és éves felmelegedés átmenetileg meghaladja az 1,5 Celsius fokot, fontos hangsúlyozni, hogy ez NEM jelenti azt, hogy nem sikerült teljesítenünk a Párizsi Megállapodás azon célkitűzését, hogy a globális felszíni átlaghőmérséklet hosszú távú emelkedését jóval 2°C alatt tartsuk az iparosodás előtti szinthez képest, és folytassuk a felmelegedés 1,5 Celsius fokra való korlátozására irányuló erőfeszítéseket” – mondta Celeste Saulo, a WMO főtitkára.

„A napi, havi és éves időskálán mért globális hőmérsékleti anomáliák változékonyságot mutatnak részben az olyan természeti jelenségek miatt, mint az El Niño és a La Niña. Emiatt nem szabad egyenlőségjelet tenni a Párizsi Megállapodásban meghatározott 1,5 fokos hosszú távú hőmérsékleti céllal, ami több évtized átlagában értendő.” – mondta.

„Ugyanakkor fontos felismerni, hogy a legkisebb melegedés is számít. Akár 1,5°C alatti, akár 1,5°C feletti anomáliákról van szó, a globális felmelegedés minden további fokozata növeli az éghajlati szélsőségeket, azok hatásait és a kockázatokat” – mondta Celeste Saulo.

A rekordokat döntő esőzések és áradások, erősödő trópusi ciklonok, a halálos hőség, a könyörtelen szárazság és a tomboló erdőtüzek, amelyeket idén a világ különböző részein láttunk, sajnos az új valóság és a jövőnk előképe” – mondta Celeste Saulo. „Sürgősen csökkentenünk kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, és meg kell erősíteni az éghajlat monitoringját és a változás folyamatának mind jobb megértését. Növelni kell az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, az éghajlati információs szolgáltatások és a „Korai figyelmeztetés mindenkinek” kezdeményezés támogatását – mondta.

Éves globális középhőmérsékleti anomáliák 2024 januárjától szeptemberéig
(az 1850–1900-as átlaghoz viszonyítva) hat globális adatbázis alapján

Hőmérséklet

A 2024-es globális átlaghőmérséklet jó eséllyel meghaladja a jelenlegi legmelegebb év, 2023 hőmérsékletét. A WMO adatállományainak elemzése szerint a globális átlaghőmérséklet 16 egymást követő hónapban (2023 júniusától 2024 szeptemberéig) valószínűleg meghaladta a korábban mért értékeket, és több esetben is nagymértékben.

Az 1,5 Celsius fokot meghaladó egy vagy több egyedi év nem feltétlenül jelenti azt, hogy „a hőmérséklet-emelkedésnek az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 fokra való korlátozására irányuló erőfeszítések elbuktak”. A Párizsi Megállapodásban említett küszöbök túllépése alatt egy hosszabb, jellemzően évtizedes vagy annál hosszabb időszakra vonatkozó túllépést kell érteni, bár maga a megállapodás nem ad erre konkrét meghatározást.

A globális felmelegedés előrehaladtával rendkívül fontos a monitoring, az ellenőrzés és a kommunikáció azzal kapcsolatban, hogy a felmelegedés hol tart a Párizsi Megállapodásban meghatározott hosszú távú hőmérsékleti célhoz képest, hogy a politikai döntéshozóknak segítséget nyújtson a mérlegelésben. Ennek támogatására a WMO nemzetközi szakértői csoportot hozott létre, és az első jelek szerint a hosszú távú globális felmelegedés jelenleg körülbelül 1,3°C körül valószínűsíthető az 1850–1900-as referencia értékhez képest.

Üvegházhatású gázok

Az üvegházhatású gázok 2023-ban rekordszintet értek el. A valós idejű adatok pedig azt mutatják, hogy 2024-ben tovább emelkedtek. A szén-dioxid (CO₂) légköri koncentrációja az 1750-es 278 ppm-ről 2023-ra 420 ppm-re emelkedett, ami 51%-os növekedést jelent. Ez csapdába ejti a hőt, és hőmérséklet emelkedést okoz.

Óceánok

Az óceánok hőtartalma 2023-ban volt a legmagasabb, és az előzetes adatok szerint 2024-ben is hasonló szinten folytatódott. Az óceánok melegedési üteme különösen erős növekedést mutat az elmúlt két évtizedben. 2005 és 2023 között az óceán évente átlagosan mintegy 3,1 millió terawattóra (TWh) hőt nyelt el. Ez több mint 18-szorosa a világ 2023-as energiafogyasztásának.

A földi rendszerben felhalmozódott energia mintegy 90%-a az óceánban tárolódik, ezért várhatóan folytatódni fog az óceánok felmelegedése - ez a változás évszázados, vagy évezredes időtávlatban visszafordíthatatlan.

Tengerszint emelkedés

A tengerszint emelkedése gyorsul a hőtágulás, valamint a gleccserek és jégtakarók olvadása miatt. A 2014–2023 közötti időszakban a globális átlagos tengerszint évi 4,77 mm-es ütemben emelkedett, ami több mint kétszerese az 1993 és 2002 közötti ütemnek. Az El Niño-hatás miatt 2023-ban még ennél is gyorsabban nőtt.  A 2024. évi előzetes adatok azt mutatják, hogy az El Niño gyengülésével a 2014 és 2022 közötti emelkedő tendenciának megfelelő szintre esett vissza.

Gleccserek visszahúzódása

A gleccserek fogyása egyre súlyosbodik. A gleccserek 2023-ban rekordmennyiségű, 1,2 méter vízegyenértéknyi jeget veszítettek - ez körülbelül ötször annyi, mint a Holt-tenger vízmennyisége. Ez volt a legnagyobb veszteség a mérések 1953-as kezdete óta, és az észak-amerikai és európai szélsőséges olvadásnak tudható be. Svájcban a gleccserek 2021/2022-ben és 2022/2023-ban maradék térfogatuk mintegy 10%-át veszítették el.

A gleccserek kumulatív tömegmérlegének változása 1960 óta vízegyenértékben kifejezve

Tengeri jég kiterjedése

Az antarktiszi tengeri jég kiterjedése - mind a februári éves minimum, mind a szeptemberi maximum – 2023 után a második legalacsonyabb volt a műholdas mérések szerint (1979–2024). A sarkvidéki tengeri jég minimális kiterjedése a nyári olvadás után a hetedik legalacsonyabb volt, maximum pedig az 1991–2020 közötti hosszú távú átlag alatt volt.

Időjárási és éghajlati szélsőségek

Az időjárási és éghajlati szélsőségek mindenütt aláásták a fenntartható fejlődést, súlyosbítva az élelmezési bizonytalanságot és a lakóhelyváltoztatást és a migrációt. A veszélyes hőség világszerte sok millió embert sújtott. A heves esőzések, árvizek és trópusi ciklonok tömeges emberveszteségekhez és károkhoz vezettek. Az El Niño egyes régiókban a tartós aszályt tovább súlyosbította.

A „Globális éghajlat helyzete 2024” című, 2025 márciusában megjelenő végleges jelentésben bővíteni fogják a hatásokról szóló részt az ENSZ-partnerek által biztosított adatokkal.

2024 január és szeptember közötti havi csapadék anomáliák világszerte
az 1991–-2020-as normál időszakhoz viszonyítva

 Éghajlati szolgáltatások és korai figyelmeztető rendszerek

Az éghajlati szolgáltatások és a korai figyelmeztetések terén az elmúlt öt évben előrelépés történt. Előrelépés történt a „Korai figyelmeztetések mindenkinek” (EW4All) terén, hogy 2027 végére mindenki védve legyen az életmentő korai előrejelző rendszerek által a veszélyes időjárási, hidrológiai vagy éghajlati szélsőségekkel szemben. 108 ország számolt be arról, hogy rendelkezik több veszélyforrást is magában foglaló korai előrejelző rendszerrel.

Az éghajlati változékonyság és változás megértése kulcsfontosságú a megújuló energiatermelés optimalizálásához, az energiarendszerek ellenálló képességének biztosításához és az energiaigény alakulásának elemzéséhez, különösen a fűtés és hűtés tekintetében.

Hazai előzetes 2024

Az átlagosnál melegebb volt 2024 januárja, noha 2023-ban még az ideinél is enyhébb volt az évkezdet. A 2024-es, tavaszt idéző februári anomália viszont kiugróan magas, 7 Celsius fokos. Ehhez fogható egyik hónapban sem fordult elő 1981 óta a hazai havi anomáliákat megjelenítő ábra szerint. Ezt követően a tavaszkezdet is meleg volt 2024-ben, 3,7 fokos márciusi anomáliával. A rekord meleg nyár után októberben csökkent először az év folyamán 1 °C alá az 1991–2020 éghajlati normáltól vett eltérés. Valószínűsíthető, hogy a globális átlaghoz hasonlóan, Magyarországon is 2023 után a 2024 évi középhőmérséklet ismét rekordot dönt, ez főként a februári kimagasló értéknek tudható be.

Havi középhőmérsékleti anomáliák alakulása 1981 és 2024 között az 1991–2020 időszakhoz képest.
Színezés: 1981–2022-ig sötét szürkétől világos szürkéig, 2023 sárga, 2024 piros.

Sajtóközlemény forrása: wmo.int/news/media-centre/2024-track-be-hottest-year-record-warming-temporarily-hits-15degc