December 30-án, a télen először összefüggő jég jelent meg a Balaton nyílt vízfelületén. Az előző napok viharos időjárása miatt a hullámzás alaposan átkeverte és lehűtötte a tó vizét. December 29-én az esti órákra végül leállt a szél és a hideg levegőben a felhőmentes éjszakán gyorsan megindult a felszíni jégképződés. Hajnalra nagy területen megjelent az összefüggő jég, amelyet a napközben kissé megélénkülő szél napközben még sokfelé megbontott.

A hét végén tovább folytatódik az anticiklonális időjárás. Azonban a korábbi napokkal ellentétben ekkor már szinte országszerte alacsonyszintű rétegfelhőzet alakul ki, a levegő tartósan párás lesz, helyenként zúzmarás köd várható.

A december közepi átmeneti peremciklonos napok után ismét erőtejes és tartós anticiklon telepedett a Kárpát-medencére, így az elmúlt napokat szinte az egész országban borult, párás, helyenként ködös idő jellemezte, egész napos fagyokkal. Kisebb területeken ugyanakkor havazás tette hangulatosabbá a borongós időt. Kivételt a magasabb hegycsúcsok jelentettek, melyek kilógtak az alacsonyszintű rétegfelhőzetből, így ott napos idő uralkodott.

A december 23-i gyenge érintőleges front hatására a Bakonyban elvékonyodott a Stratus felhőtakaró. A műholdképeken látható vált a zúzmarás táj, illetve az eplényi hóágyúzás eredménye is tetten érhető.

Bár a napokban hazánkban uralkodó hidegpárnás helyzet látszólag nem sok vizuális izgalmat ígér, a műholdképeket böngészve azonban érdekes jelenségeket figyelhet meg az ember. A szinte homogén fehér, mozdulatlan fehér lepel felszínén ugyanis időnként sötét csíkozások, "szarkalábak" jelennek meg. A jelenség magyarázata egyszerű: a troposzféra tetején kialakuló kondenzcsíkok árnyékot vetnek a hidegpárna viszonylag sima felszínére.

A napok óta hazánkban és a környező országokban kialakult hideg légpárna és a vele járó alacsonyszintű rétegfelhőzet az azt létrehozó stabil anticiklon miatt még néhány napig biztosan meghatározza időjárásunkat. Tehát folytatódik a párás, szürke idő, többfelé köddel, hószállingózással, és a tájat fehérre festő zúzmarával. A jelenség velejárója, hogy akik felkeresik azon hegyeinket, melyek a felhőzet fölé nyúlnak, derült égre, és jó néhány fokkal melegebb levegőre számíthatnak (ezekről a hegyekről rövid áttekintést facebook oldalunkon láthatnak). Ezen általában igen sokáig fennálló időjárási helyzet megszűnésének előrejelzése sokszor fejtörést okoz a meteorológusoknak és numerikus modelleknek egyaránt. Lássuk, mik a kilátások, mikor érkezhet friss levegő a Kárpát-medencébe, mikor süthet ki a nap?

Téli napforduló 2016. december 21-én 11:45-kor lesz. Téli napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. Az északi féltekén a téli napfordulóig a Nap északról délre halad, utána pedig délről észak felé kezd mozogni, és az év legrövidebb nappalát (következésképpen a leghosszabb éjszakát) adja.

A hidegfront által kitisztított légtömegben kiváló látási viszonyok alakultak ki. Az alsó 3 km-es rétegben igen száraz volt a levegő, ami hozzájárult a jó légköri átlátszósághoz. A közeli infravörös tartományban készült fényképeken pedig ilyenkor különösen kontrasztosan jelennek meg a távoli hegyvonulatok és objektumok. 

December 10-én az átlagos országos maximum 3 fok, az eddigi legmagasabb maximum pedig 17,5 fok, amelyet 1915-ben Ásotthalmon mértek. Bár ma  rekord nem dőlt meg, de az ország legnagyobb részén 7 és 13 fok közé melegedett fel a levegő, Sopron Fertőrákos 16,0 fokot jelentett. Az egész nap borult, párás északkeleti területeken viszont  0 fok közelében marad a hőmérséklet.