2019. augusztus 30-án délután 4 óra körül egy izolált tornyos gomolyfelhő alakult ki a Keszthelyi-hegység fölött, amely a helyi összeáramlás és a domborzat segítségével nagy nehezen felül tudott kerekedni a szárazabb felhőn kívüli környezeten. 16:30-tól kezdődően a tornyos gomolyfelhő teteje egyre magasabbra tört, majd pár perccel később zivatarfelhővé vált (16:40 és 45 között dörgést lehetett hallani a cellából). Ezt követően fokozatosan megjelent a csapadéksáv, ami egy átmeneti gyengülést követően, egy szűk 1-2 km átmérőjű területre fókuszálódva egyre jobban megerősödött és fokozatosan felvette a légzuhatagokra jellemző szoknyás szerkezetet. Ekkor vált egyértelművé, hogy egy microburst alakult ki.

A hivatalosan június 1-től november 30-ig tartó atlanti hurrikánszezon eddig meglehetősen gyenge volt. Mindössze Barry erősödött gyenge hurrikánná Lousiana partjainál még július közepén. Másfél hónap kellett, hogy érkezzen a következő, várhatóan szintén gyenge hurrikán. Dorian jelenleg még csak mint trópusi vihar örvénylik a Kis-Antilláktól nyugatra, a pályája északnyugat felé tart.

Augusztus 22-én a Magas-Tátrában öten életüket vesztették, több, mint százötvenen megsérültek, amikor egy zivatarrendszer érte el a hegységet, és több alkalommal is lecsapó villámok alakultak ki. A kérdéses napon a térségben egy feloszlóban lévő frontzóna miatt nedves és labilis volt a levegő, az időjárás-előrejelző modellek alapján is várható volt csapadék a térségben délután 14 és 17 óra között. A zivatarrendszer viszonylag lassan mozgott, így a sűrű dörgéseket már viszonylag korán hallani lehetett – ennek ellenére sokan tartózkodtak a hegyen, főleg a Zakopane felett magasodó Giewont csúcs közelében. Az 1895 m magas hegyen rendszeresen tömött sorokban állnak a túrázók, így a „lemenekülés” még akkor is nehezen kivitelezhető, ha időben elindul a tömeg.

Augusztus 18-án naplementét követően északnyugat felől hosszan elnyúló árnyéksávokat, úgynevezett alkonyati (más szóval krepuszkuláris) sugarakat lehetett megfigyelni. A jelenségért egy bajorországi zivatarfelhő volt felelős.

A hőhullámoknak hirtelen véget vető, hullámzó időjárási frontok gyakran heves zivatarokat  generálnak nyáron, azonban a Dunántúlon – szerencsére – már augusztus 13-án, kedden az északnyugati szél jelentősen csökkentette a légkörben felhalmozódó energia mennyiségét. Ugyanakkor a keleti országrészben még ekkor is tombolt a kánikula, viszont az Alföldön nem volt elegendő nedvesség zivatarok kialakulásához. Az előrejelző meteorológusok már a hullámot vető hidegfronthoz kapcsolódó, éjszakai zivatarokra készültek, amikor a Bükkben nagyon hirtelen szupercella fejlődött ki...

A 2019-es év eddigi legmelegebb napja volt augusztus 12. Habár az erre a napra vonatkozó legmagasabb hőmérsékleti rekord (40,8 fok, melyet  1921-ben Szerep településen mértek) nem került veszélybe, de az eddigi szezonrekord (37,5 fok, melyet 2019. július 1-én mértünk Tiszaalpáron) több meteorológiai állomáson is megdőlt. Tegnap a legmelegebb Derekegyházán volt, itt 38,0 fokig (Cegléden pedig 37,9 fokig) melegedett a levegő, de országos szinten is 35 fok körül alakultak a maximumhőmérsékletek.

Az elmúlt napokban már jeleztük, hogy kedd-szerda környékén érkezik egy hullámzó frontzóna, amely lehűléssel, kiadós csapadékkal, és megerősödő széllel jár. Hogy vet véget a hidegfront a ma tetőző hőségnek?

Budapesten és környékén is érezhető trágyaszagról lehetett olvasni a napokban. A számítógépes előrejelző modellek egyik speciális típusával, az ún. terjedés számító modellekkel kiszámítható, hogy egy adott helyre egy adott időszakban honnan érkezett a levegő, ami a kellemetlen szagot is szállította.