2023. február 5. vasárnap
Hírek a meteorológia világából

OMSZ: 2023. január 13. 09:24

A nyolc legmelegebb év a kiterjedt mérések kezdete óta

Genf, 2023. január 12. – A Meteorológiai Világszervezet (WMO) által használt nemzetközi hőmérsékleti adatbázisok szerint az elmúlt nyolc év volt a legmelegebb. Ennek oka az üvegházhatású gázok egyre növekvő koncentrációja, s az általuk kiváltott hőfelhalmozódás.

 

A globális átlaghőmérséklet 2022-ben mintegy 1,15 (±0,12) Celsius fokkal haladta meg az iparosodás előtti (1850–1900) átlagot. A WMO által elemzett összes adatsor szerint 2022 a nyolcadik egymást követő év (2015–2022), amikor az éves globális hőmérséklet legalább egy fokkal meghaladta az iparosodás előtti szintet. A 2015 és 2022 közötti időszak a nyolc legmelegebb év a mérések szerint. A Párizsi Megállapodásban meghatározott 1,5 Celsius fokos határérték – átmeneti – túllépésének valószínűsége az idő előrehaladtával egyre nő.

Az immár harmadik éve tartó La Niña esemény (ENSO hideg fázisa) fennállása hozzájárult ahhoz, hogy 2022 nem a legmelegebb év volt, hanem "csak" az ötödik vagy hatodik legmelegebb. Ez a hűtő hatás azonban rövid életű lesz, és nem fogja megfordítani a hosszú távú felmelegedési tendenciát, amelyet a légkörünkben lévő üvegházhatású gázok rekordmagas szintje okoz. A WMO El Niño/La Niña állapotra vonatkozó legfrissebb előrejelzések szerint körülbelül 60% az esélye annak, hogy a La Niña 2023 január-márciusában még fennmarad, és azt ENSO-semleges (sem El Niño, sem La Niña) körülmények követik.

A 2013–2022 közötti 10 éves időszak átlaghőmérséklete 1,14 (±0,12) Celsius fokkal haladja meg az 1850–1900 időszak átlagát. A 2011 és 2020 közötti időszakban ez az érték 1,09 °C volt az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) hatodik értékelő jelentése szerint. Ez azt jelzi, hogy a hosszú távú felmelegedés folytatódik.


Időjárási katasztrófák

"2022-ben számos drámai időjárási katasztrófával kellett szembenéznünk, amelyek túl sok emberéletet követeltek, sokak megélhetését ellehetetlenítették, és aláásták az egészségügy, az élelmiszer-, az energia- és vízellátás biztonságát, valamint károkat okoztak az infrastruktúrában. Pakisztán nagy területeit elöntötte a víz, ami jelentős gazdasági veszteségekkel és emberi áldozatokkal járt. Kínában, Európában, Észak- és Dél-Amerikában rekordokat döntő hőhullámok voltak tapasztalhatók. A hosszan tartó aszály Afrika szarván humanitárius katasztrófával fenyeget" – mondta Prof. Petteri Taalas, a WMO főtitkára.

A globális felmelegedés és más hosszú távú éghajlatváltozási tendenciák várhatóan folytatódnak, mivel a légkörben rekordmennyiségű üvegházhatású gáz van jelen. A Meteorológiai Világszervezet A globális éghajlat helyzete 2022-ben című előzetes jelentése (magyarul) szerint a szélsőséges hőhullámok, aszályok és pusztító áradások milliókat érintettek, és milliárdokba kerültek 2022-ben. December végén súlyos viharok sújtották Észak-Amerika nagy területeit. Az erős szél, a heves havazás és az alacsony hőmérséklet sokfelé fennakadásokat okozott a keleti területeken, nyugaton pedig heves esőzések, hegyi havazás és áradások léptek fel.

"Fokozni kell az ilyen szélsőséges eseményekre való felkészültséget, és biztosítani kell, hogy a következő öt évben teljesítsük az ENSZ által kitűzött célt, hogy a korai figyelmeztetés mindenki számára elérhető legyen. Ma a 193 tagországnak csak a fele rendelkezik megfelelő korai veszélyjelző rendszerrel, emiatt sokkal nagyobbak a gazdasági és emberi veszteségek. Afrikában és a szigetországokban az alapvető meteorológiai mérések, megfigyelések terén is nagy hiányosságok vannak, ami nagymértékben rontja az időjárás-előrejelzések pontosságát" – mondta Taalas professzor.

Global_mean_temperature
A globális átlagos felszínhőmérséklet eltérése az iparosodás előtti időszak (1850–1900) átlagától


Mi van a számok mögött?

A WMO hat nemzetközi adatbázist használ a hőmérséklet hiteles értékeléséhez. Ugyanezeket az adatokat használja az „Éghajlat állapota” című éves jelentésében, amely a nemzetközi közösséget tájékoztatja a globális éghajlati mutatókról.

Az egyes évek rangsorát hosszú távon kell vizsgálni, különösen azért, mert az egyes évek közötti különbségek néha elhanyagolhatók. Az 1980-as évek óta minden évtized melegebb volt, mint az előző. Ez várhatóan folytatódni fog.

A 2015 utáni nyolc év a legmelegebb nyolc év, ezek közül az első három helyen 2016, 2019 és 2020 áll. 2016-ban egy kivételesen erős El Niño esemény következett be, amely hozzájárult a globális hőmérsékleti rekordokhoz.

A WMO az Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatala (NOAA), a NASA Goddard Űrkutatási Intézete (NASA GISS), az Egyesült Királyság Met Office Hadley Centre és a Kelet-Angliai Egyetem Klímakutató Egysége (HadCRUT), valamint a Berkeley Earth csoport által kifejlesztett és karbantartott (felszíni és tengeri mérőállomások, hajók és bóják éghajlati adatain alapuló globális adatbázis) adatbázisokat használja.

A WMO a Középtávú Időjárás Előrejelzések Európai Központ (ECMWF) és a Kopernikusz éghajlat-változási szolgáltatásokat fejlesztő program, valamint a Japán Meteorológiai Ügynökség (JMA) reanalízis adatait is használja. A reanalízisekhez meteorológiai és tengeri megfigyelések millióit – többek között műholdakról származó megfigyeléseket – egyesítik időjárási modell segítségével. A megfigyelések és a modellezett értékek kombinációja lehetővé teszi a hőmérséklet becslését a világ bármely időpontjában és bármely pontján, még az olyan adathiányos területeken is, mint a sarkvidékek.

2022. névlegesen az 5. legmelegebb évnek számít a Berkeley Earth adatsorában, valamint az ERA5 és a JRA-55 reanalízisben. A HadCRUT5, a NOAAGlobalTemp és a NASAGISTEMP adatsoron a 6. legmelegebb évként szerepelt. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a 4. és a 8. legmelegebb év közötti hőmérsékleti különbségek meglehetősen kicsik. Az ezen adatkészletek közötti kis különbségek a globális átlaghőmérséklet kiszámításának hibahatárán belül vannak.

Ezek a hőmérsékleti adatok képezik az alapját a WMO 2022-es év éghajlati állapotáról szóló végleges jelentésének, amelyet 2023 áprilisában adnak ki. Ez az összes kulcsfontosságú éghajlati mutatóra és bizonyos hatásokra vonatkozó információkat is tartalmaz majd, és aktualizálja a 2022 novemberében, a COP27 alkalmából kiadott előzetes jelentést.

A Párizsi Megállapodás célja, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodás előtti szinthez képest jóval 2°C alatt tartsa, miközben erőfeszítéseket tesz a hőmérséklet-emelkedésnek az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 Celsius fokra történő korlátozására. A 2013–2022 közötti tízéves időszak átlaga az iparosodás előtti (1850–1900 közötti) átlagot 1,14 [1,02–1,27] Celsius fokkal múlja felül, ami már megközelíti a Párizsi Megállapodás által megakadályozni kívánt hőmérséklet-emelkedés alsó határát.

A La Niña a Csendes-óceán középső és keleti egyenlítői részén az óceán felszíni hőmérsékletének nagymértékű hideg anomáliáját jelenti, s ez a trópusi légköri cirkulációban bekövetkező változásokkal párosul. Általában ellentétes hatást gyakorol az időjárásra és az éghajlatra, mint az El Niño. A La Niña átmeneti globális hűtő hatással jár.

A globális éghajlat állapotáról szóló, 2022 évi, további frissítéseket tartalmazó végleges jelentést áprilisban, a Föld napja alkalmából publikálják majd.