2022. május 25. szerda
Hírek a meteorológia világából

OMSZ: 2022. január 19. 13:00

2021 az eddigi hét legmelegebb év egyike a WMO összesített adatai szerint

Genf, 2022. január 19. – Bár a globális átlaghőmérsékletre átmeneti hűtő hatással voltak a 2020–2022-es La Niña események, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) megerősítette, hogy hat globális adatbázis szerint 2021 még így is a hét legmelegebb év egyike. A WMO kiemeli, hogy a globális felmelegedés és a hosszú távú éghajlati változások várhatóan folytatódnak az üvegházhatású gázok rekordmagas légköri koncentrációja miatt.

A globális átlaghőmérséklet 2021-ben mintegy 1,11 (±0,13) Celsius fokkal haladta meg az iparosodás előtti (1850–1900) szintet. Az összes, WMO által elismert és használt globális adatsor szerint 2021 a 7. egymást követő év (2015–2021), amikor a globális hőmérséklet több mint 1 Celsius fokkal meghaladta az iparosodás előtti szintet.

A WMO hat nemzetközi adatbázist használ a hőmérsékleti viszonyok átfogó és hiteles értékeléséhez. Ugyanezeket az adatokat használja az éghajlat állapotáról szóló éves jelentéseiben is, melyek tájékoztatják a nemzetközi közösséget a globális éghajlati mutatókról.

Az évek rangsorát hosszú távú összefüggéseiben kell vizsgálni, különösen azért, mert az egyes évek közötti különbségek néha elenyészőek. Az 1980-as évek óta minden évtized melegebb volt, mint az előző, s ez várhatóan folytatódni fog.

2015 és az azt követő évek a legmelegebb hét év. Az első három rendre 2016, 2019 és 2020. 2016-ban egy kivételesen erős El Niño esemény következett be, ami hozzájárult ahhoz, hogy 2016 tartja a rekordot.

"2021-ben az egymást követő La Niña események miatt a melegedés hatása kevésbé volt kifejezett az elmúlt évekhez képest. Ennek ellenére 2021 még mindig melegebb volt, mint a La Niña által befolyásolt korábbi évek. Az üvegházhatást okozó gázok miatti általános, hosszú távú melegedés mára jóval nagyobb, mint a globális átlaghőmérsékletek évről évre történő ingadozása, amit természetes éghajlati tényezők okoznak" – mondta a WMO főtitkára, Prof. Petteri Taalas.

 1. ábra

 A globális évi átlagos felszínhőmérsékletek eltérése az iparosodás (18501900) előtt átlagtól


"A 2021-es év a rekordot döntő, közel 50 Celsius fokos, az algériai forró, szaharai sivatagban mért értékekhez hasonlítható kanadai hőmérsékletekről, a rendkívüli, halálos áldozatokat is követelő Ázsiában és Európában bekövetkezett esőzésekről és áradásokról, illetve az Afrika és Dél-Amerika egyes részein tapasztalt szárazságról marad emlékezetes. Az éghajlatváltozás hatásai és az időjárással kapcsolatos veszélyek minden egyes kontinensen pusztító, életeket komolyan befolyásoló hatással voltak a közösségekre" – mondta Taalas professzor.

A hőmérséklet az éghajlatváltozás egyik mutatója csak. A változásokat jelzi még az üvegházhatású gázok koncentrációja, az óceánok hőtartalma, az óceánok pH-értéke, a globális átlagos tengerszint, a gleccserek tömege és a tengeri jég kiterjedése is.


Globális adatbázisok

A WMO több adatbázist használ az éghajlati értékelésekhez. Ilyen a globális felszíni, valamint tengeri megfigyelő állomások, hajók, bóják havi klimatológiai adatain alapuló adatbázis, amit az Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatala (NOAA), a NASA Goddard Űrkutatási Intézete (NASA GISS), az Egyesült Királyság Met Office Hadley Centre és a Kelet-Angliai Egyetem Klímakutató Egysége (HadCRUT), valamint a Berkeley Earth csoport fejleszt.

A WMO reanalíziseket is felhasznál. Ezeket a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja (ECMWF) és annak a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgáltatásokért felelős programja állítja elő.  Ezen kívül a Japán Meteorológiai Ügynökségnek (JMA) a reanalízis adatbázisát is használja a WMO. A reanalízisek meteorológiai és tengeri megfigyelések millióinak – többek között műholdakról származó megfigyeléseknek – és az időjárási modellekből származó értékeknek a kombinációjával állnak elő. A megfigyelések és a modellezett értékek együttes felhasználása lehetővé teszi, hogy becslést adjunk a hőmérsékletre bármilyen időpontra a világ bármely pontján, még az olyan, kevés megfigyeléssel rendelkező területeken is, mint például a sarkvidékek.

A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgáltatásokat előállító program becslése szerint 2021. volt az 5. legmelegebb, de csak kevéssel volt melegebb, mint 2015. és 2018. A NOAA és a Berkeley Earth megállapította, hogy 2021. a 6. legmelegebb év volt. A NASA GISTEMP és HadCRUT szerint 2021. holtversenyben a 6. legmelegebb. A Japán Meteorológiai Ügynökség (JMA) reanalízisének adatai 2021-et a hetedik legmelegebb évnek sorolják. Az adatbázisok közötti kis különbségek a globális átlaghőmérséklet kiszámításának hibahatárán belül vannak.

A hőmérsékleti jellemzők bekerülnek majd a WMO 2021-es éghajlati állapotáról szóló végleges jelentésébe, amelyet 2022 áprilisában adnak ki. Ez az összes kulcsfontosságú éghajlati mutatóra és néhány kiemelt hatásra vonatkozó információkat tartalmaz majd, és aktualizálja a 2021 októberében, a COP26 alkalmából kiadott ideiglenes jelentést.

A Párizsi Megállapodás célja, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedést az iparosodás előtti szinthez képest jóval 2°C alatt tartsa, miközben erőfeszítéseket tesz a hőmérséklet-emelkedésnek az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 Celsius fokra történő korlátozására. Az iparosodás előtti (1850–1900 közötti) szinthez képest 1,11 Celsius fokkal magasabb volt a globális átlaghőmérséklet 2021-ben, ami már megközelíti a hőmérséklet-emelkedésnek azt az alsó határát, amelyet a Párizsi Megállapodás el kíván kerülni.

A La Niña állapot a Csendes-óceán középső és keleti egyenlítői részén hidegebb óceánfelszín hőmérsékletekkel jár és a trópusi légköri cirkulációban változásokat okoz. Általában ellentétes hatást gyakorol az időjárásra és az éghajlatra, mint az El Niño. A La Niña átmeneti hűtő hatással jár globálisan, ami jellemzően az esemény második évében a legerősebb.


Forrás: 2021 one of the seven warmest years on record, WMO consolidated data shows

 

 

Meteorológiai hírek