HungaroMet: 2024. október 9. 20:24
Hurrikánokról röviden
 |
Az idei ősz bővelkedik az erős atlanti hurrikánokban. Európa partjait is elérte egy olyan ciklon, amely a korábban aktív, Kirk nevű hurrikánig követhető vissza (csatolt ábra). A ciklon térségünkben kiadósabb csapadékot és a Dunántúlon megerősödő délnyugati szelet okoz. Ez utóbbi várhatóan kissé "kibillenti" a Balaton vízszintjét, a keszthelyi és a fűzfői vízmérce között ilyen esetben 50 cm-t is meghaladó vízszint különbség is előállhat. Mindez azonban nem tekinthető rendkívüli időjárási eseménynek, térségünkben a hurrikánok hatásait csak nagyon áttételesen lehet kimutatni. |
A hurrikánok olyan, a mérsékelt övi ciklonoknál kisebb méretű, de erősebb szelet okozó légörvények, amelyek az energiájukat a meleg tengerből nyerik. Minél melegebb a tenger, annál több vízgőzt képesek felvenni, amely a hurrikánban feláramolva és kondenzálódva hatalmas mennyiségű csapadékot okoz, felfűti és forgásba hozza a rendszert. A nyílt óceán bizonyos fokig "kordában tartja" a hurrikánokat, ugyanis ha nagyon megerősödik a szél, akkor az mélyen felkeveri és a felszínre hozza hidegebb tengervizet, ami gyengíti a légörvény erejét. Abban az esetben azonban ha a hurrikán sekélyebb és melegebb tenger fölé kerül -ilyen a Mexikói-öböl- ez a fékező mechanizmus megszűnik, a hurrikán felerősödik. Amennyiben a hurrikán kontinens fölé sodródik, már nem áll rendelkezésére a meleg tengervíz és a légörvény gyorsan veszít az erejéből.
A Milton nevű hurrikán a meleg vizű és viszonylag sekély Mexikói-öböl fölé kerülve a fentiek alapján tovább erősödött, viszont a floridai félsziget nem elég széles ahhoz, hogy fölébe jutva kiszáradjon a légörvény, ezért különösen veszélyes helyzet állt elő a térségben.
A hurrikánok működéséről, életciklusáról bővebben itt lehet olvasni:
Kapcsolódó oldalak:
