Globális éghajlati értékelő 2015–2019: gyorsuló éghajlatváltozás

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) az elmúlt öt évre vonatkozó globális éghajlati értékelő jelentésének fő üzenete, hogy gyorsuló változásoknak vagyunk tanúi, a rekord magas üvegház koncentráció további melegedést okoz. A változást egyértelműen jelzi a tengerszint emelkedése, a fokozódó jégvesztés, és a szélsőséges időjárási események előfordulása. A 2015–2019 közötti öt év az eddigi legmelegebb ötéves időszak a mérések szerint. A globális átlaghőmérséklet 1,1 Celsius fokkal magasabb, mint az iparosodás előtt, s 0,2 fokkal, mint az előző öt év (2011–2015) átlaga.

Hőmérséklet

Az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja rekordmagas, ami a következő generációk számára egyértelműen melegedő környezetet jelent. A 2015–2019 közötti időszakban a szén-dioxid és más üvegházhatást okozó gázok szintje folyamatosan növekedett a légkörben és rekordokat döntött. A szén-dioxid koncentráció emelkedésének a mértéke közel 20%-kal haladta meg az előző öt évi növekedést. A szén-dioxid akár évszázadokig a légkörben marad, az óceánban pedig még ennél is hosszabb ideig. A 2019. évi előzetes adatok azt mutatják, hogy a CO₂ globális koncentrációja növekedési pályán van, 2019 végére eléri, vagy akár meg is haladja a 410 ppm-et. A jelenlegi szén-dioxid-, CH₄- és N₂O-szint elérte az iparosodás előtti (1750 előtti) szintek 146%-át, 257%-át és 122%-át.

Petteri Taalas a WMO főtitkára kiemelte az értékelő kapcsán, hogy ahhoz, hogy a globális hőmérséklet emelkedését 2 Celsius fokon tartsuk a kibocsátás csökkentési vállalásokat meg kell háromszorozni, ahhoz pedig, hogy 1,5 fokra korlátozzuk, meg kell ötszörözni.

Tengerszint emelkedés

2014 és 2019 májusa között a globális átlagos tengerszint emelkedés üteme évi 5 mm volt, szemben a 2007–2016 közötti tízéves időszakot jellemző 4 mm-rel. Ez lényegesen gyorsabb, mint az 1993 óta tapasztalt 3,2 mm/év átlagos emelkedési ütem. A szárazföldi jégolvadás, úgy, mint a gleccserekből és a kontinentális talapzaton nyugvó jégtakarókból származó jég mennyisége megnőtt az utóbbi években, a tengerszint emelkedésben már ez a meghatározó tényező, nem pedig a hőtágulás.

Zsugorodó jég

A 2015 és 2018 közötti időszakban az északi-sarki szeptemberi átlagos (nyári) tengeri jég mértéke jóval elmaradt az 1981–2010 közötti átlagtól, csakúgy, mint az átlagos téli tengeri jégkiterjedés. A négy legalacsonyabb téli is rekord is ebben az időszakban lépett fel.

Az antarktiszi februári minimum (nyári) és szeptember maximális (téli) tengeri jég mértéke 2016 óta jóval az 1981–2010 átlag alatt marad. Ez ellentétben van az előző ötéves: 2011–2015 és a hosszú távú: 1979–2018 időszak trendjével. Az antarktiszi nyári tengeri jégkiterjedés 2017-ben, illetve 2018-ban elérte a legalacsonyabb és a második legalacsonyabb mértéket, 2017-ben pedig a második legalacsonyabb téli kiterjedést mértük.

Az antarktiszi jéglemezből évente történő jégvesztés legalább hatszorosára növekedett, az 1979–1990-es évi 40 Gt-ról 252 Gt-ra 2009/2017-ben.

A grönlandi jégolvadás az ezredforduló óta jelentősen felgyorsult: a Gleccser Megfigyelő Szolgálat (WGMS) referenciagleccsereinek évi átlagos csökkenése 908 mm-es vízréteggel egyenértékű a 2015–2018-as időszakra, ami magasabb, mint az összes többi ötéves időszakban 1950 óta.

Óceáni hőtartalom és savasodás

Az éghajlatváltozás miatti többlet hő több mint 90%-át az óceánok tárolják. A felső 700 méteres réteget 2018-ban a legnagyobb óceáni hőtartalom-értékek jellemezték, a 2017-es a második és a 2015-ös pedig a harmadik legmagasabb volt.

Az óceán elnyeli az antropogén CO₂-kibocsátás mintegy 30%-át, ezáltal enyhíti a további felmelegedést. Ennek azonban nagy ára van ökológiai szempontból, mivel az elnyelt CO₂ reakcióba lép a tengervízzel és savasabbá teszi azt. Az ipari forradalom kezdete óta az óceánok savassága 26%-kal növekedett.

Extrém események

A természeti katasztrófák több mint 90%-a időjárási eredetű. A legtöbb katasztrófát viharok és áradások váltották ki, a legnagyobb gazdasági károk is ezekhez köthetők. A hőhullámok és az aszályok emberi veszteségeket okoztak, az erdőtüzek fokozódását és terméskiesést eredményeztek világszerte.

Hőhullámok jelentették a leghalálosabb meteorológiai veszélyt a 2015–2019-es időszakban. Ezek minden kontinenst érintettek, és számos új hőmérsékleti rekordot hoztak. Az értékelő tanulmányok szerint szinte minden 2015 óta bekövetkezett komoly hőhullám estén az éghajlatváltozás hozzájárult a kialakulásukhoz és fokozta a hatásukat.

A legnagyobb gazdasági veszteségeket a trópusi ciklonok okozták. A 2017. évi atlanti hurrikánszezon az egyik legpusztítóbb volt, több mint 125 milliárd dolláros kárral járt csak a Harvey hurrikán. Az Indiai-óceánon, 2019. márciusában és áprilisában, példátlan és pusztító trópusi ciklonok sújtották Mozambikot gyors egymásutánban.

Erdőtüzek

Az erdőtüzekre erőteljesen hatnak az időjárási és éghajlati jelenségek. Az aszály jelentősen növeli a tűzveszély kockázatát a legtöbb régióban, különösen a hosszú életű tüzek kialakulását befolyásolja. A három legnagyobb gazdasági veszteséggel járó erdőtűz az elmúlt négy évben történt.

Sok esetben a tüzek nagy mennyiségű szén-dioxid kibocsátást okoznak. 2019 nyarán példátlan tűzvész történt a sarkvidéki térségben. Egyedül júniusban ezek a tüzek 50 megatonna szén-dioxidot bocsátottak a légkörbe. Ez több, mint a sarkvidéki tüzek júniusi kibocsátása 2010 és 2018 között összesen. 2018-ban Kanadában és Svédországban is súlyos erdőtüzek voltak. Kiterjedt tüzek alakultak ki Dél-Ázsia és az Amazonas trópusi esőerdőiben is, amelyek hatással voltak a globális szén-dioxid-háztartásra is.

Klímaváltozás és az extrém események kapcsolata

Az Amerikai Meteorológiai Társaság közleménye szerint a 2015 és 2017 közötti időszakban 77 dokumentált eseményből 62 olyan volt, melyek gyakoribbá váltak az emberi tényezők miatt. A hőhullámokat vizsgáló tanulmányok egyértelművé tették az emberi hatást, de egyre több tanulmány fedi fel az emberi befolyás szerepét a szélsőséges esőzések kockázatának növekedésében is.

Forrás és kapcsolódó oldalak:

ISMERET-TÁR

Tanulmányok

Meteorológiai hírek

Kisfilmek

Meteorológiai alapismeretek

Kiadványok

Nap-hold