Éjszakai forgószél – az április 18-i soltvadkerti vihar meteorológiai háttere

Horváth Ákos

A vihar átvonulása

A Soltvadkert északi területén lakó károsultak beszámolója szerint 2025. április 18-án hajnali 2 óra körül a robbanásszerűen megerősödő szél különös hangjára ébredtek. Rövidesen az épületek szerkezetének reccsenését és a csapódó törmelékek zaját hallották, majd a jégeső kopogó hangját tudták azonosítani. A jelenség egy-két perc alatt lezajlott, és mivel sötét volt és a szabadban nem tartózkodtak, így a felhő és égképről nem jöttek beszámolók. A legnagyobb pusztítás többé-kevésbé egy vonal mentén történt, attól már néhány száz méterrel eltávolodva a károk mértéke jelentősen csökkent. A káreseményektől légvonalban körülbelül 3 km-re lévő soltvadkerti automata meteorológiai állomáson mért legerősebb széllökés 7 m/s-volt, de a környéken másutt sem mértek viharos szelet a HungaroMet Zrt. műszerei.

A radarképek alapján helyi időben hajnali 1 órakor érte el az országhatárt az a két nagyméretű cellából álló zivatargóc, amely gyorsan mozgott északi irányba (1a. ábra). Az első cella 1:40-kor már Soltvadkert térségében volt, a második cella Kiskunmajsa és Kiskunhalas között vonult északra (1b. ábra). Ez a második cella érkezett hajnali két órára Soltvadkert fölé szélvihart, illetve a jégesőt okozva (1c. ábra). A gyorsan vonuló rendszer két fő cellája ezután a főváros irányába haladt (1d. ábra), azonban olyan mértékű káreseményről, ami Soltvadkerten történt nem érkezett beszámoló. A zivatarcellák átvonulása az ország területe felett az 1. videón követhető végig.

1a. ábra
Az ország déli határát elérő zivatargóc két cellája a HungaroMet Zrt. radarképe és
a MEANDER nowcasting rendszer felszíni szélanalízise alapján 2025. április 18. hajnali 1 óra (LT) időpontban.

1b. ábra
A délről jövő zivatargóc első cellája érinti Soltvadkertet, mögötte vonul a második, erősebb cella
a HungaroMet Zrt. radar képe és a MEANDER nowcasting rendszer felszíni szélanalízise alapján
2025. április 18. 1:40 (LT) időpontban.

 1c. ábra
A zivatargóc második cellája eléri Soltvadkertet a HungaroMet Zrt. radarképe és
a MEANDER nowcasting rendszer felszíni szélanalízise alapján 2025. április 18. 2:00 (LT) időpontban.

 1d. ábra
A zivatargóc Budapest felé halad tovább a HungaroMet radarképe és
a MEANDER nowcasting rendszer felszíni szélanalízise alapján 2025. április 18. 2:20 (LT) időpontban.

1. videó: A szupercellás zivatargóc átvonulása a HungaroMet Zrt. radarképeiből interpolált
egy perces képek animációja alapján

Szupercella és tornádó

A radarképek alapján az átvonuló zivatarcellák forgó zivatarok, szupercellák lehettek. Ezt egyrészt a két fő cella sarlós alakzata, illetve a cellák hosszú élettartama is alátámassza. A sarlós szerkezet a forgásra utal, a hosszú élettartamhoz, vagyis a cellák stabilitásához éppen ez a forgás járul hozzá. A Soltvadkert feletti állapotot mutató vertikális metszet ugyancsak jellegzetes szupercellás képet mutat (2. ábra). Az ábra érdekessége, hogy szinte tankönyvszerűen látható a gyenge radar reflektivitású terület (BWER) által elválasztott beáramlási terület, illetve a lezúduló csapadék területe. A beáramlási terület kapcsolatba hozható a pusztítási területtel, vagyis a károkat a szupercella beáramlási csatornájában kialakuló tornádó okozhatta. Ugyanakkor a metszetről az is látható, hogy a cellák nem voltak rendkívül magasak, a 8-9 km körüli felhőtető elmarad az ilyen zivatarfelhőkre jellemző 12, de akár 14 km-es magasságokhoz képest [1],[2].

2. ábra
Vertikális radar metszet a Soltvadkertet elérő szupercelláról 2025. április 18. 2:00 (LT) időpontban.
A képen jól elkülönül a zivatar nagyobb csapadékos leáramlási területe és
a szűkebb beáramlási területe, amelyben a tornádó is kialakulhatott.

A nagytérségű időjárási háttér

A nagytérségű időjárási helyzet sok szempontból a Dél- és Közép-Európában kialakuló szélsőséges időjárási helyzetekre hasonlít. A mediterrán térségben kialakuló ciklon előoldalán trópusi meleg és nedves levegő jutott a térségbe (3. ábra). Megfigyelhető, hogy a nagyobb csapadékos eseményeket megelőzően előfordul, hogy a nedvesség egy része –telítetlen formában – éppen a száraz Szahara felett áthaladva jut fel a nyugati szelek övébe. A ciklon fejlődéséhez a kondenzáció által bekapcsolódó látens hőfelszabadulás jelentősen hozzájárul [3]. A vizsgált esetben a ciklon előoldalán vonalba rendeződő nedvesség un. nedves szállítószalag formájában éppen a Duna-Tisza közén koncentrálódott, biztosítva a nedvességet a zivatarok fejlődéséhez (4. ábra). Mivel a konvektív instabilitás nem volt nagy, ezért az emelt konvekció szerepe meghatározó volt. Mindehhez hozzájárult az 500 hPa szinten látható hidegadvekció (5. ábra), illetve a szélerősödés (6. ábra).

3. ábra
A mediterrán ciklon előoldalán kialakult nedves szállítószalag (nyíllal jelölve)
telítetlen vízgőzt szállított a Szahara felett a trópusoktól Közép-Európa irányába.
A színezett területek a nedvességet (vertikálisan integrált specifikus nedvességet), a folytonos vonalak a 700 hPa magasságát,
a szélzászlók a 700 hPa szélviszonyait mutatják a vihar előtt 24 órával
az ECMWF analízise alapján, 2025. április 17. 2:00 (LT) időpontban.

4. ábra
A 850 hPa nyomási szint (kb. 1500 m) nedvességi (specifikus nedvesség) és
áramlási viszonyai az ECMWF analízise alapján 2025. április18. 2:00 (LT) időpontban.
A dél-délkeleti irányból felnyúló nedves szállítószalag biztosította a zivatarok kialakulásához szükséges nedvességet.

5. ábra
Az 500 hPa nyomási szint hőmérsékleti és áramlási mezője 2025. április 18. 2:00 (LT) időpontban
az ECMWF analízise alapján. Az ábrán jól látható a déli irányból jövő éles hidegadvekció.

6. ábra
Az 500 hPa áramlási mezője (színezett területek a szélerősséget jelzik) 2025. április 18.
3:00 (LT) időpontban az ECMWF előrejelzése alapján.
Az rendkívül erős konvergencia és szélnyírás segítette az éjszakai emelt konvekció és szupercellák kialakulását.

 
Összefoglalás

A Soltvadkertre lecsapó vihar okozta károk főként egy szupercellából kialakult tornádóhoz köthetőek. A tornádó forgószele csak néhány száz métereres sávban okozott pusztítást. Ahogy a forgószél a terület felett áthaladt, hirtelen erősödött meg a szél és gyorsan le is csengett. A károk alapján az öt fokozatú un. Enhanced Fujita skálán jellemzően EF1, esetleg EF2 osztályú tornádó alakult ki. Egy 2004–2012 közötti időszakot feldolgozó radar mérésekre alapozó tanulmány szerint Magyarországon éves átlagban 70 körüli szupercella alakul ki, évenként erősen változó számban [4]. A szupercelláknak csak kisebb, 10-20 százalékában jön létre tornádó, azonban a jégeső, vagy a szupercellához tartozó szél, esetleg a zivataros kifutószél fronton kialakuló forgószél (gustnado) önmagában is okozhat jelentős károkat. A fentiek alapján ezúttal valószínűleg Soltvadkertre egy “klasszikus” tornádó csapott le.

Hivatkozások:

[1] Forró periódust záró zivataros hidegfront, szupercellákkal július 8-án - Tanulmányok - met.hu

[2] Egy viharzóna öt napja - Tanulmányok - met.hu

[3] A 2024. szeptemberi rendkívüli dunai árvíz meteorológiai háttere - Tanulmányok - met.hu

[4] Á. Horváth, A. T. Seres, P. Németh 2015: Radar-based investigation of long-lived thunderstorms in the Carpathian Basin
     Idojaras.2015.1.3 (p. 39–)