HungaroMet: 2025. február 24. 10:00
Miért nem fagyott be a Balaton a februári hidegben?
Horváth Ákos
Egy "igazán hideg" télen – amelyre utoljára 2016-2017 telén volt példa [2][3] – legtöbbször egy nyugalomba jutó hidegfront után jelent meg az összefüggő jég. A hidegfronttal járó fagyos szél egész mélységében átkeverte a Balatont, majd az éjszaka elcsendesedő hullámzás nyomán a víz felszínéről meginduló hosszúhullámú kisugárzás annyira lehűtötte a vízfelszínt, hogy reggelre megjelent az összefüggő, sima jég (1. ábra). Ritkábban előfordult az is, hogy egyáltalán nem állt le a hideg szél és így hullámzás közben, jégkockákat képezve fagyott be a Balaton (2. ábra) [4].
1. ábra
Tükörjég a Balatonon 2006-ban a Siófoki Viharjelző Obszervatóriumnál
2. ábra
Rücskösen befagyott Balaton 2005 telén
A februári hideg periódus során a térséget elárasztó hideg levegő és a talajfelszín is meglehetősen száraz volt, így nem alakult ki az ilyenkor szokásos köd vagy alacsony szintű felhőzet. Ennek következtében a nappali órákban a rövidhullámú napsugárzás által nagyobb mennyiségű energia jutott a Balaton felszínére. A rövidhullámú – vagy látható tartományú – napsugárzás mélyebben be tud jutni a vízfelszín alá, ezért van például a tengerben világos akár 50-100 m mélységben is. Míg a talajfelszínt csak 1-2 centiméter vastagságban melegíti fel februári napsugárzás, a jégmentes Balatonnál teljes mélységében elosztva történik az energia átadás.
Ezzel szemben éjszaka a lehűlés egyik motorja a hosszúhullámú kisugárzás, ami viszont csak közvetlenül a víz felszínéről történik, így a mélyebb vízrétegekből nem jut ki sugárzási energia. Sugárzási szempontból tehát a Balaton egyfajta üvegházként működik, szemben azzal a vékonyabb talajfelszínnel, amely nappal gyorsan felmelegszik, éjszaka pedig gyorsan le is hűl. Mivel az energia egyensúlynak hosszabb távon a víznél is fenn kell maradnia, ezért kisebb részben a vízfelszín és a levegő közvetlen érintkezése során adódik vissza valamennyi hő a légkörnek, nagyobb részben pedig a víz párolgásával. A vízfelszín párolgása során a víztömeg egy része nagyobb energia állapotú vízgőzzé alakul át elhagyva a vízfelszínt, ezáltal s párolgás tömeghez kötötten energiát visz ki a vízből. Ezt az energiát a párolgási hővel számszerűsítik a fizikában. A párolgás viszont függ a hőmérséklettől ami február közepén éjszakánként nagyon alacsony volt, így a párolgással járó hőleadás is csekélyebb volt. A fentieket a 3. ábra szemlélteti.
3. ábra
A víz energiaforgalmának vázlatos képe.
A napsugárzás teljes vertikumában energiát ad a víznek. Hosszúhullámú kisugárzás csak a felszínről történik.
A szenzibilis hőáram a levegővel való közvetlen érintkezéssel folytat hőcserét.
A látens hőáram (párolgás) tömeg és halmazállapot változással ad át jelentős energiát a légkör irányába.
Összevetve a nagyobb tömegű, nagyobb vízmélységű és nagyobb vízfelületű Balatont a talajjal, vagy a sekély tavakkal, elmondható hogy a Balaton a rövidebb ideig tartó de már jelentősebb februári napsütés hőenergiáját jobban meg tudta tartani, ami hozzájárult ahhoz, hogy a februári átlagosnál alacsonyabb hőmérséklet ellenére sem fagyott be a magyar tenger.
Hivatkozások:
[1] www.met.hu/ismeret-tar/meteorologiai_hirek/index.php?id=2130&hir=Befagyott_a_Balaton
[2] www.met.hu/ismeret-tar/meteorologiai_hirek/index.php?id=1771&hir=Vastag_jeg_a_Balatonon
[3] www.met.hu/ismeret-tar/meteorologiai_hirek/index.php?id=1765&hir=Vastagodo_jeg,_hangos_rianasok_a_Balatonnal
[4] www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=2132&hir=Hogyan_fagyott_be_a_Balaton_eros_szelben?