2022. a történelmi aszály éve – az év agrometeorológiai áttekintése

Erdődiné Molnár Zsófia, Kovács Attila

Január

2021 őszén bár későn kezdődött el a talajok feltöltődése, de a csapadékos december végére időarányosan jól állt ez a folyamat. Januárban tartós északnyugati áramlással időjárási frontok sorozata érte el hazánkat, azonban ezek csak igen kevés csapadékot hoztak, így a nedvességgel való feltöltődés megállt. Az ország délnyugat-északkeleti sávjában nagy területen 5 mm alatt alakult a havi csapadékösszeg, a csapadékosabb nyugati országrészben és a Tiszántúlon sem esett több 10-15 mm-nél. A gyakori frontátvonulások miatt a hőmérséklet elég tág határok között változott, főként a szelesebb dunántúli területeken voltak többször is tavasziasan enyhe napok, a keleti országrészben gyakoribb volt a tartós, de vékony hótakaró, és ebből adódóan arrafelé keményebb, akár -15 fokos éjszakai lehűlések is előfordultak. A talajok az enyhébb nyugati országrészben csak néhány cm mélyen, míg a szárazabb, hidegebb középső területeken akár 20 cm mélyen is átfagytak. Olyan hideg, ami az őszi vetéseket károsította volna nem volt, a repce és az őszi kalászosok egyaránt kedvező képet mutattak.

Február

Februárban is folytatódott a változékony, a szokásosnál enyhébb idő (1. ábra). A térségünkbe északnyugat felől gyakran érkező időjárási frontok csapadékot alig szállítottak. Bár gyakran esett, de mindig csak kis mennyiség, és az sem mindenhol, így a február is az átlagosnál szárazabban alakult. Az Alföldön, a Mezőföldön és az Északi-középhegység vidékén nagy területen a 10 mm-t sem érte el a havi csapadékösszeg, és csak kevés helyen, főként a délnyugati országrészben esett több 20 mm-nél. A talajok felszín közeli rétege a gyakran szeles, napos, enyhe időben kiszáradt, a mélyebb talajrétegek pedig az ország nagy részén fel sem töltődtek nedvességgel a tél folyamán, sőt a telítettséghez hiányzó vízmennyiség hétről hétre növekedett. A talajfagy már a hónap elején kiengedett, és tartós hótakaró sem alakult ki sehol. Február végén hűlt le az idő, de ekkor már a mogyoró és éger virágzása javában zajlott, a som és a csonthéjas gyümölcsök is a rügyfakadás fázisában jártak, helyenként már virágoztak is.

1. ábra
A 2021/2022-es tél átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól

Március

A február végén északkeletire fordult áramlás hűvös, de továbbra is száraz légtömegeket szállított fölénk március nagy részében. Visszatértek az éjszakai fagyok, a vegetáció februári – egyébként túl korai – fejlődése megtorpant. A szárazság tovább fokozódott, a hónap első harminc napjának csapadékösszege a nyugati-délnyugati országrészben az 1 mm-t sem érte el, csak keleten-északkeleten esett 8-10 mm. Az év első három hónapját jellemző rekord kevés csapadéknak köszönhetően (2. ábra) már a vegetációs időszak elején az ország jelentős részén aszály alakult ki (3. ábra). Március utolsó dekádjában mindehhez még a meleg, napos idő is beköszöntött, ami fokozta a párolgást, így március végére a talajok felső 20 cm-es rétegének nedvességtartalma 20% körüli értékre csökkent a növények számára hasznosítható víztartalom arányában. Éjszakánként viszont kemény fagyok veszélyeztették a korai gyümölcsfák bimbóit, délen virágait, és a rendkívül száraz talajfelszínek is hozzájárultak a jelentős lehűléshez. A tavaszi kalászosok vetése poros, rendkívül száraz talajba történt. Az életmentő csapadék a hónap utolsó napján érkezett meg, akkor többfelé egy nap alatt több eső esett, mint a megelőző három hónapban összesen.

2. ábra
90 napos csapadékösszeg 2022. március 30-ig

3. ábra
Az őszi vetésű növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2022. március 31-én

Április

A száraz évkezdet után áprilisban több hullámban jelentős mennyiségű csapadék öntözte az ország nagy részét, így eleinte gyors fejlődésnek indult a vegetáció. Az Alföld déli része, illetve a Kisalföld azonban sokáig kimaradt az esőkből, utóbbi területeken még a hónap végén is az aszály jelei mutatkoztak. Az ország nagy részén viszont 10-30 mm-rel több esett az ilyenkor szokásosnál, és erre a csapadékra óriási szüksége volt az őszi vetéseknek. A talajok felszín közeli, és középső rétegei a legtöbb helyen kellően átnedvesedtek, délnyugaton és északkeleten a mélyebb rétegekbe is jutott a nedvességből. A hőmérséklet azonban jellemzően egész április folyamán alacsonyabban alakult a sokéves átlagnál. A gyümölcsösök virágait, és terméskezdeményeit egészen a hónap utolsó dekádjáig gyakran veszélyeztették hajnali fagyok, és a nappalok is hűvösebben alakultak az ilyenkor szokásosnál. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet ezért csak 20-a után haladta meg tartósan a 10 fokot, így a nyári kapásnövények vetése is késést szenvedett, de általánosságban is elmondható, hogy a hónap végén le volt maradva a vegetáció az április végi szokásos állapotához képest, és ezt a lemaradást – a tavalyi évhez hasonlóan – nem a csapadék, hanem a meleg hiánya okozta (4. ábra).

4. ábra
5 cm-es mélységben mért talajhőmérséklet 2022. április 20-án

Május

Május elején a meleg is megérkezett, így a hónap első felében a még nedves talajokon gyors fejlődésnek indultak a növények. A mezőgazdaság számára kedvező időjárás azonban nem tartott sokáig. A csapadék a hónap nagy részében rendkívül nagy területi változékonyságot mutató záporos formában hullott, a záporokhoz a zivatarokon kívül többször károkozó jég és viharos szél is társult. Egy-egy nagyobb felhőszakadás által érintett helyen bőséges mennyiség esett, azonban nagy területek maradtak szárazon. A talajok egyre jobban kiszáradtak, főként a felszín közeli réteg került sokfelé kritikusan száraz állapotba a hónap közepére, de az Alföld nagy részén a felső fél méteres réteg nedvességtartalma sem érte el a 40%-ot a növények számára hasznosítható vízkészlet arányában. Elsősorban a még sekélyen gyökerező nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszály vált jelentőssé nagy területen, de az őszi vetések is egyre többfelé voltak kénytelenek az aszály következményeit elszenvedni. A talajok nedvességvesztését fokozta a többször nyáriasan magas hőmérséklet is. Nagyobb területre kiterjedő eső a hónap végén esett, amikor a Dunántúl nagy részén és az Alföld déli, délnyugati tájain enyhült vagy meg is szűnt az aszály, ugyanakkor az ország északkeleti felén, ahol elenyésző mennyiség vagy semmi nem hullott, tovább fokozódott a szárazság, pedig az őszi és a tavaszi vetésű növények csapadékigénye egyaránt nagy lett volna ebben az időszakban (5. ábra).

5. ábra
Telítettséghez képesti vízhiány a talaj felső egy méteres rétegében 2022. május 31-én

Június

Medárd napján és az azt megelőző napokban sokfelé voltak záporok, zivatarok az országban, de ez nem jelentette egy hosszan tartó csapadékos időszak kezdetét. Június első harmadában a Dunántúlt, illetve az Alföld nyugati, délnyugati tájait öntözte jelentős csapadék, majd a hónap második és harmadik dekádja az ország nagy részén az ilyenkor szokásosnál szárazabban alakult, a Tiszántúlon csak 5-25 mm esett a hónap során (6. ábra). A talajok nedvességtartalma egyre nagyobb területen és egyre mélyebb rétegben csökkent a növények számára hasznosítható víztartalom arányában a kritikus 40%-os érték alá. A Tiszántúlon és az északi országrészben is sokfelé a felső egy méteres réteg nedvességtartalma is kritikusan szárazzá vált a hónap végére, a felszín közeli talajréteg pedig szinte semmi nedvességet nem tartalmazott. Kedvező talajnedvességi viszonyokat szinte csak a Balatontól nyugatra, délnyugatra találtunk, míg a Dunától keletre nagy területen nagyfokú, a Tiszántúlon egyre többfelé súlyos aszály jelei mutatkoztak. Az aszály kedvezőtlen hatásait tovább fokozták a magas, időnként nagy területen 35 fok fölötti hőmérsékletek, melyekhez az Alföldön igen alacsony páratartalom is társult. Az őszi vetések érése jelentősen felgyorsult június második felében a forró, száraz időben, így az aratást is hamarabb elkezdték a szokásosnál. A keleti országrészben erősen megviselte az őszi vetésű növények állományait a virágzás és szemfejlődés időszakában bekövetkezett aszály, ami a termés minőségében és mennyiségében is megmutatkozott. A Dunántúlon ebben a két kritikus fenológiai fázisban kaptak esőt az állományok, arrafelé kedvezőbb volt a kép. A napraforgó és a kukorica táblái is a délnyugati országrészben fejlődtek szebben, ahol a talaj még elegendő nedvességet tartalmazott, így a meleg, napos idő kedvező feltételeket teremtett számukra. Keleten már ekkor is alacsony állományok voltak jellemzőek furulyázó levelekkel.

6. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2022 júniusában

Július

Július elején folytatódott a csapadék egyenetlen eloszlása, szinte csak záporos csapadék hullott, a Dunántúl nyugati részén még épp elég, keleten viszont alig. A Tiszántúlon nagy területen a harmada sem hullott a kukorica számára ideális mennyiségnek, a növények május közepétől szenvedtek a fokozódó aszálytól. Öntözés nélkül sok nyári kultúra már ekkor visszafordíthatatlan károkat szenvedett. A kritikus címerhányás időszakában csak az ország nyugati, mintegy ötödrészén állt rendelkezésre elegendő nedvesség a növény számára. A száraz idő az aratás számára kedvezett, azzal jól lehetett haladni (7. ábra). A hónap közepére tovább romlott az aszályhelyzet, csapadék alig esett, hőhullámok viszont érkeztek (8. ábra). A talaj egyre jobban kiszáradt, ekkorra már csak a Balatontól nyugatra tartalmazott némi nedvességet a fölső egy méteres réteg. Keleten sokfelé egyáltalán nem képződtek csövek a kukoricán, már július közepén elkezdték lesilózni a táblák jelentős részét. A hónap végén keleten alig-alig lehetett zöldellő kukorica állományt látni. A fejlődésben elmaradt, alacsony, alulról elszáradt, felsült, cső nélküli táblák voltak jellemzőek furulyázó levelekkel, ezekből termésre már nem lehetett számítani. A hónap végén egy légörvény okozott nagy területen esőt, záport, zivatart.  Míg a Duna-Tisza közének déli kétharmada teljesen kimaradt az esőből, addig Nógrád alaposan megázott. Nagy területen egy kis nedvességhez jutottak a még élő növények, de az Alföld nagyobb részén alig javult a helyzet. Ideális esetben júliusban 100 mm-t elérő csapadékra lenne szüksége a napraforgónak és a kukoricának az ideális fejlődéshez. Idén ennek a legcsapadékosabb, nyugati országrészben is alig felét kapták meg kapás növényeink, az ország nagy részén azonban ennek csupán 5-20%-a hullott.

7. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Győr térségére

 
8. ábra
Maximumhőmérsékletek 2022. július 23-án (Celsius fok)

Augusztus

A hónap elejét jellemző száraz, forró időben a július végi csapadék hamar elillant a talajból, csak az Északi-középhegység északi oldalán, illetve egy-két felhőszakadás által érintett foltban maradt nyoma a nedvességnek. A legtöbb helyen újra kritikusan szárazzá vált a talajoknak mind a felső fél, mind a felső egy méteres rétege. A szárazság területi kiterjedése és mértéke is növekedett, az ország területének háromnegyed részén volt tapasztalható súlyos vagy nagyfokú aszály. Az Alföld jelentős részén a 130 mm-t is meghaladta a 90 napos csapadékhiány. Augusztus 18-ig csak elszórtan alakultak ki záporok, zivatarok, melyekből 5 mm-nél nagyobb csapadék csak nagyon kis területen hullott. A szárazság területi kiterjedése és mértéke egyaránt növekedett, az ország területének nagy részén súlyos vagy nagyfokú aszály volt tapasztalható. A 30 és 90 napos csapadékösszeg is rendkívül nagy hiányt mutatott az átlaghoz képest, pláne a nyári kultúrák számára ideális augusztusi 100 mm-hez képest. Az aszály augusztus 18-án tetőzött (9. ábra), ekkor Borsodban, Köröm térségében még részben zöld volt a kukorica, de az állományok jelentősen elmaradtak a fejlődésben, egy-egy kis vagy közepes csövet lehetett csak látni a növényeken. A napraforgó derékig ért, kis tányérokkal. Hajdúböszörmény térségében, ahol július végén egy komoly zápor öntözte a földeket (50-60 mm), zöld és a többi terülthez képest fejlett volt a kukorica, miközben Debrecen környékétől Békés megye felé szinte végig kiégett állományokat lehetett látni. Békéscsaba térségében a napraforgó combig ért, tenyérnyi fejekkel, az elszáradt kukoricában pedig csak néhol lehetett egy-két apró csövet találni (10. ábra). Keleten a kaszálók, legelők is teljesen kiszáradtak, kiégtek. Augusztus 19-én lelassuló frontrendszer érkezett, melyből egyre többfelé alakult ki zápor, zivatar, helyenként felhőszakadás. Nagy területen hullott számottevő mennyiségű csapadék, 10 nap alatt az ország jelentős részén 20-70 mm, melynek hatására a talaj fölső rétege hosszú idő után sokfelé átnedvesedett, így a repce vetéséhez a magágyat is elő lehetett készíteni.

A nyári csapadékösszeg a nyugati országrészben 170-270 mm között alakult, itt helyenként több esett a sokéves átlagnál, míg az Alföld jelentős részén mindössze 50-100 mm hullott, ami fele, harmada az ilyenkor szokásosnak. Az idei nyár a Dunántúlon 1-2 fokkal, a keleti országrészben 2-3 fokkal volt melegebb, mint a sokéves átlag.

9. ábra
Nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2022. augusztus 17-én

10. ábra
Kukorica Békéscsaba térségében 2022. augusztus 17-én (fotó: Kovács Attila)

Szeptember

Az augusztus utolsó dekádjában kezdődött csapadékos időjárás szinte egész szeptemberben folytatódott. Egymást követték a csapadékhullámok, a hónap során az ország középső részén 60-80, másfelé 80-150 mm eső hullott. Az országos átlag megközelítette a 100 mm-t, amivel az idei a 9. legcsapadékosabb szeptember lett a XX. század kezdete óta (11. ábra). A talaj egyre mélyebben nedvesedett át, a hónap végére már nagy területen a fél méternél mélyebb rétegekbe is jutott a nedvességből. A kukoricán, napraforgón ez az eső már nem segített, tenyészidőszakuk a végén járt, de például a cukorrépának és az őszi érésű gyümölcsöknek még nagyon sokat számított. Az elvetett őszi káposztarepce tenyészidőszaka pedig akkor kezdődött, így minden csepp esőre nagy szüksége volt. A repce meg is hálálta a csapadékot, szeptember közepén szépen sorolt, és az őszi kalászosok vetéséhez is jó magágyat lehetett készíteni a kellően nedves talajban. A csapadékos, a hónap első felében még meleg időben azonban a gyomok is jelentős növekedésnek indultak, és a növényi kórokozóknak is kedvezett a megnövekedett páratartalom. Szeptember közepén jelentős lehűlés érkezett, 23-án az első fagyok is megjelentek hazánkban. A hónap utolsó dekádjára országszerte megszűnt a mezőgazdasági aszály az országban. A nyári növények betakarítási munkáit a csapadékos időjárás késleltette, a talajfelszín gyakran volt vizes, sáros. A vegetációs időszak kukoricára számolt hőösszege szinte az egész szezonban az átlagos fölött járt, szeptember végére északon 1550, délkeleten 1700 foknap közé emelkedett. A hónap végére a repce kifejezetten szép állapotba került.

11. ábra
Havi csapadékösszeg 2022 szeptemberében

Október

Október első három-négy napján folytatódott a csapadékos időjárás, ezt követően azonban szinte az egész hónap szárazon alakult. Csak nemzeti ünnepünk környékén fordult elő néhol kisebb csapadék. A jellemzően napos, gyakran szeles és enyhe időjárás kedvező körülményeket teremtett a mezőgazdasági munkákhoz, folytatni lehetett az esők miatt félbe szakadt betakarítást, és jól haladt a vetés is. Eközben a talaj is kellően nedves volt még mind a repce fejlődéséhez, mind a kalászosok vetéséhez. A hónap második felében azonban nagyon kellett volna egy locsolás a már elvetett táblák egyenletes keléséhez, mert a fellazított talaj felső néhány centiméteres rétege már teljesen kiszáradt. A kukorica betakarítására a száraz idő kedvező volt, csak a hozam alakult kiábrándítóan (12. ábra). 20-án igen hideg levegő árasztotta el térségünket, amelynek nyugalomba jutása után a derült keleti tájakon nagy területen csökkent fagypont alá a hőmérséklet. A hideghullámot azonban gyors melegedés követte. A hónap utolsó napjaiban a száraz talajfelszín ellenére hazánk egyre nagyobb területét foglalta el köd és alacsonyszintű rétegfelhőzet. Ekkor sík vidéken 12 Celsius fok körül alakult a hőmérséklet csúcsértéke, miközben a legmelegebbet a Kékestetőn mértük: 21 fokot. A havi csapadékösszeg országos átlaga csupán 9,5 mm volt, ami kevesebb, mint 20%-a az 1991–2020-as átlagnak. Ezzel 2022 októbere a 8. legszárazabb október volt 1901. óta. De nemcsak száraz, hanem 1,7 Celsius fokkal melegebb is volt az ősz második hónapja az átlagnál, s ezzel az értékkel a 9. legmelegebb októbernek adódott a megfigyelések sorában.

12. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére

November

November első hetében is folytatódott az enyhe, fagymentes időjárás, ugyanakkor csapadék is hullott, így az októberben már száraz körülmények között vetett búza állományok erősödhettek. A hónap közepén pár fokkal hűvösebbre és csapadékosabbra fordult időjárásunk, bár fagyok csak kevés helyen fordultak elő. Az őszi kalászosok vetéséhez október közepéig megfelelő nedvesség állt rendelkezésre a talajokban, az árpa így jól fejlett állapotban volt. Az őszi búza azonban sokfelé egyenetlenül fejlődött az október végére kiszáradt talajokon, a november eleji esők, viszont hozzájárultak az állományok homogénebbé válásához, aminek az enyhe idő is kedvezett. A hónap közepétől mediterrán ciklonok sorozata okozott újra csapadékos időjárást, a talajok őszi feltöltődése így sokkal előrébb járt, mintegy évvel korábban. Az őszi vetésű szántóföldi növényeink számára összességében kedvezően alakult az ősz időjárása, a legtöbb helyen fejlett, megerősödött állapotban indultak a télnek (13. ábra). Novemberben az északi, északnyugati országrészben a sokéves átlagnál kevesebb, a középső országrészben pedig jelentősen több csapadék hullott, míg az egész ősz folyamán az ország északkeleti harmadán és a déli határszélen esett az átlag fölötti, míg a Dunántúl nagy részén és az Alföld középső tájain annál jóval kevesebb eső. A novemberi átlaghőmérséklet 1, néhol 2 Celsius fokkal alakult magasabban az ilyenkor szokásosnál.

13. ábra
Őszi káposztarepce Miskolc térségében 2022. november 15-én (fotó: Kovács Attila)

December

December elején frontok sorozata alakította időjárásunkat, melyek nagyrészt enyhe, főként a Dunántúlra nedvesebb légtömegeket szállítottak. 10-én és 11-én nagy mennyiségű, szinte országos csapadék hullott, és sokfelé megérkezett az első, vékony hóréteg is, amely azonban gyorsan elolvadt. Megdőlt a napi csapadékrekord, az Alföldön 50-70 mm hullott két nap alatt, ugyanakkor Sopron környékén alig esett 2-3 mm (14. ábra). A talaj felső fél méteres rétege már ekkorra telítetté vált, és a mélyebb talajrétegekbe is bőven jutott a nedvességből, sőt az Alföldön helyenként már belvizes területek is megjelentek. A hónap közepén újabb csapadékhullámok érkeztek, majd december második felében a gyorsan vonuló időjárási frontok már csak kisebb körzetekben okoztak jelentősebb esőt. Bár két gyenge hideghullám előfordult a hónapban, többnyire az enyhe idő volt a jellemző. Karácsonyra a megerősödő nyugatias áramlás jelenős felmelegedést hozott, sokfelé volt 10 Celsius fok fölötti maximum, sőt az ünnep másodnapján, délnyugaton tavaszias, 15 fok fölötti értékek is előfordultak. Számottevő talajfagy év végéig nem alakult ki hazánkban, csak a fölső néhány centiméteres réteg fagyott meg átmenetileg néhány kevésbé felhős éjszakán. Összességében a december az átlagosnál jóval több csapadékot hozott, helyenként a szokásos mennyiség duplája is lehullott, tartós hóréteg azonban nem alakult ki. A hónap középhőmérséklete pedig 1-3 Celsius fokkal magasabb volt az átlagnál.

14. ábra
 Öt napos csapadékösszeg 2022. december 12-ig

Napfénytartam

Az éves napfénytartam legmagasabb értékei Bács-Kiskun és Csongrád vármegyékben fordultak elő, míg legkevesebbet a hegyeink mellett az Alpokalján és északkeleten sütött a nap (15. ábra). Az éves összeg országszerte az átlag fölött alakult, mintegy 150-250 órával haladta meg azt.

15. ábra
A 2022-es évi napfénytartam területi eloszlása (óra)

Műholdas vegetációs indexek

A szárazság hatása jól kirajzolódik az NDVI műholdas vegetációs index sokéves átlagtól vett eltérését mutatató térképeken is. Az Alföld középső és keleti tájain már május közepétől számottevő negatív anomália jelent meg a zöldtömeg mennyiségében, és ez a nyár folyamán egészen augusztus utolsó dekádjáig területi kiterjedését és mértékét tekintve egyaránt növekedett (16. ábra).

16. ábra
NDVI anomália 2022. augusztus 13-28.

A kukorica igen gyenge terméseredményeit a DMP (szárazanyag produktivitás) index július végéig összegzett értékének sokéves átlagtól vett eltérése is előre vetítette. A DMP index a vegetáció általános növekedési ütemét, vagy a biomassza szárazanyag tartalmának növekedést mutatja, számítása során műholdas méréseket és időjárási adatokat is felhasználnak. Néhány év összehasonlító elemzése azt mutatja, hogy a DMP index május és augusztus között összegzett értékei országos átlagban szorosan együtt mozognak a kukorica termésátlagaival, és az idei évben az index július végi értéke jelentős negatív eltérést mutatott a sokéves átlag értékeihez képest, és a legnagyobb negatív anomália éppen a legrosszabb hozamokat produkáló dél-tiszántúli területeken volt megfigyelhető (17. ábra).

17. ábra
10 napos DMP anomália 2022. július 31-én [kg/(ha*nap)]

A történelmi aszály meteorológiai háttere és előfordulásai a múltban

Részletes tanulmányok szerint hazánkban a 2022-es rendkívüli szárazság nem egy regionális jelenség, hanem globális háttérrel rendelkezik. A légköri áramlási rendszer globális mintázata, a trópusokon jelentkező kisebb tenger-párolgás, a nyári magas hőmérsékletek hazánkban, a Kárpát-medencében a kiszáradó talaj különböző skálákon, de egymásra épülve együttesen okozói az aszálynak.

Hazánk legszárazabb térsége az Alföld középső része, itt a legnagyobb a kockázata a tartós, súlyos aszálynak. Az elmúlt évszázadban is gyakran előfordultak, akár éveken keresztül is száraz periódusok, az aszály hozzátartozik Magyarország éghajlatához. A tanulmányok szerint ugyanakkor az elmúlt évtizedekben jelentősen melegebbé váltak a nyarak, a több és intenzívebb hőhullám erősíti az aszályhajlamot, az egymást követő száraz napok maximális évi hossza pedig egyértelmű növekedést mutat a múlt század elejétől (18. ábra).

 
18. ábra
Egymást követő száraz napok maximális éves hossza országos átlagban 1901–2021. között
(forrás: Szentes Olivér – met.hu)

Folyamatosan frissülő agrometeorológiai információk a www.met.hu/idojaras/agrometeorologia oldalon találhatók.