2021. július 26. hétfő
Tanulmányok

OMSZ: 2021. április 22. 08:00

Átállás az 1991–2020-as éghajlati normálra

Egy-egy terület éghajlati sajátosságait – a Meteorológiai Világszervezet (WMO) ajánlásának megfelelően – 30 éves időszakok alapján jellemezzük, melyet éghajlati normálnak nevezünk. Ez az időszak elég hosszú ahhoz, hogy az egyes évek adott esetben kiugró értékei a statisztikát ne torzítsák, ugyanakkor sűrű fennállásuk esetén az éghajlatot meghatározó tényezők részévé váljanak. Az éghajlati normál felhasználásával készítünk összevetést az aktuálisan lezárult hónapokról, és segítségével határozzuk meg a hazánk területén, illetve az egyes településeken megszokottnak mondható éghajlati jellemzőket.

Szentes Olivér


Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) 2021 áprilisában átáll az eddig használt 1981–2010-es átlagról az 1991–2020-as normál használatára: az éghajlati visszatekintőket 2021. január 1-ig visszamenőlegesen módosítottuk, emellett honlapunk egyéb éghajlati tartalmait is folyamatosan frissítjük. Tízévente célszerű a mérések és megfigyelések utókövetése az éghajlati normál tekintetében, mivel az adott terület aktuális éghajlatának pontos meghatározásához ez szolgáltatja a legmegfelelőbb eszközt. Természetesen éghajlatváltozási statisztikák készítéséhez ezentúl is hosszabb idősorokat vizsgálunk. A Meteorológiai Világszervezet továbbra is kitüntetett szerepet tulajdonít az 1961–1990-es normálnak, ezt ajánlja referenciaként éghajlatváltozási vizsgálatokhoz. Az alábbiakban a hőmérsékleti és csapadékviszonyok alakulását mutatjuk be az aktuális (1991–2020) és a legutóbbi (1981–2010), valamint az 1961–1990-es normál időszakokra vonatkozóan, de az elemzések egy része egészen 1901-ig visszanyúlik.


Hőmérséklet

A havi középhőmérsékletek országos átlagának éves menetét mutatja az 1. ábra. A téli és nyári hónapok sorrendjében nem történt változás. Továbbra is a január a leghidegebb, míg a július a legmelegebb hónapunk. A 2010-es években azonban több évben is a legmelegebb hónap az augusztus lett, emiatt az augusztusi átlag megközelíti a júliusit (1. táblázat). A hónapok sorrendje a leghidegebbtől a legmelegebbig: január, december, február, november, március, október, április, szeptember, május, június, augusztus, július.

 1. ábra

1. ábra
A havi középhőmérsékletek országos átlagai különböző normál időszakokban
(homogenizált, interpolált adatok alapján)

 

 1. tábla

1. táblázat
A havi és éves középhőmérsékletek országos átlagai (°C)
az 1991–2020-as normál időszakban a homogenizált, interpolált adatok alapján


Az évi középhőmérséklet síkvidéken általában 10,5 és 11,5 °C közötti az 1991–2020-as normál időszakban (2. ábra). 10,5 °C alatt területeket a hegyvidékeken kívül az Észak-Alföldön és a nyugati országrészben találunk. Kisebb körzetekben, elsősorban a déli határ közelében 11,5 °C feletti az éves átlag. 8 °C alatti értékek csak a legmagasabb hegyeken vannak.

 2. ábra

2. ábra
Az éves középhőmérséklet eloszlása Magyarországon az 1991–2020-as normál időszakban
(homogenizált, interpolált adatok alapján)


Az 1991–2020-as időszakban csak a május nem volt melegebb az 1981–2010-es normálnál (3. ábra). A hónapoknál május után a legkisebb változás októberben és szeptemberben, a legnagyobb novemberben és júniusban volt. Az évszakok esetében leginkább a nyár, legkevésbé a tavasz melegedett. A változás éves szinten megközelíti a 0,5 Celsius fokot.

Az 1961–1990-es átlagokhoz képest minden hónap melegebb az 1991–2020-as időszakban. A legkisebb változást szeptemberben és októberben, míg a legnagyobbat augusztusban és januárban kapjuk. Az évszakok közül legjobban a nyár, legkevésbé az ősz melegedett.

3. ábra

3. ábra
Az 1991–2020 és az 1981–2010/1961–1990 normál értékek közötti eltérés
az országos átlagos havi, évszakos és éves középhőmérsékletekben
(homogenizált, interpolált adatok alapján)


Az éves középhőmérséklet 1981–2010-ről 1991–2020-ra történő változásának térbeli eloszlását a 4. ábra mutatja. A változás az ország legnagyobb részén 0,4 és 0,5 °C közötti.

 4. ábra

4. ábra
Az 1991–2020-as és az 1981–2010-es normál időszakokra jellemző átlagos éves középhőmérsékletek közötti különbség
területi eloszlása (homogenizált, interpolált adatok alapján)


Az összes normált vizsgálva 1901-től a május, a szeptember és a december kivételével az összes többi hónapban és mind a négy évszakban, valamint éves szinten is az 1991–2020-as normál a legmelegebb (2. táblázat).

 5. ábra

2. táblázat
Az éghajlati normálokban előfordult legalacsonyabb és legmagasabb középhőmérsékletek
(havi, évszakos, éves) az 1901–1930-as normál óta
(homogenizált, interpolált adatok alapján)


Csapadék

A csapadék éves menetében történtek változások (5. ábra). Az 1961–1990-es normálnál legszárazabb február az 1991–2020-as időszakban csak a harmadik. A legszárazabb a január, amit a március követ. A legcsapadékosabb hónap továbbra is a június, de a július nagyon megközelítette (3. táblázat). A szeptemberek és októberek jelentősen csapadékosabbá váltak, ami azt eredményezi, hogy az új éghajlati normálnál eltűnt a novemberi másodlagos csapadékmaximum. A hónapok sorrendje az 1991–2020-as normálnál a legszárazabbtól a legcsapadékosabbig: január, március, február, április, december, november, október, szeptember, augusztus, május, július, június.

 6. ábra

5. ábra
A havi csapadékösszegek országos átlagai különböző normál időszakokban
(homogenizált, interpolált adatok alapján)

 2. tábla

3. táblázat
A havi és éves csapadékösszegek országos átlagai (mm)
az 1991–2020-as normál időszakban a homogenizált, interpolált adatok alapján


Az éves csapadékösszeg országon belüli eloszlásában nincs változás. Továbbra is az Alföld és a Kisalföld a szárazabbak (6. ábra). Ezeken a területeken az éves összeg többnyire 500 és 650 mm közötti. A korábbi normálokban az Alföld középső részén megjelenő 500 mm alatti terület eltűnt. Délnyugaton nagyobb területen síkvidéken is 700 mm feletti az évi csapadék, a határhoz közeli kisebb körzetekben a 750 mm-t is meghaladja. 800 mm feletti átlagos éves érték elsősorban hegyvidéken fordul elő.

 7. ábra

6. ábra
Az éves csapadékösszeg eloszlása Magyarországon az 1991–2020-as normál időszakban
(homogenizált, interpolált adatok alapján)


Az 1991–2020-as időszakban az 1981–2010-es normálhoz képest arányaiban jelentősebb csökkenés áprilisban, nagyobb növekedés októberben, februárban, júliusban és szeptemberben figyelhető meg (7. ábra). Az évszakoknál csak tavasszal csökkent a csapadék mennyisége és az őszi növekedés a legnagyobb. Az éves csapadékösszeg 2,8%-kal több az új normál esetén.

Az 1961–1990-es átlagokhoz képest is a csökkenést tekintve az áprilisi visszaesés a legjelentősebb, eléri a 10%-ot. Arányaiban hasonló mértékben csökkent a csapadékösszeg januárban és novemberben is. Ezzel szemben a szeptember és az október több, mint 30%-kal csapadékosabb volt az 1991–2020-as időszakban, és a februári, valamint júliusi csapadék is számottevően több lett. Az évszakoknál visszaesés csak tavasszal van, és az őszi többlet a legnagyobb. Az éves csapadékösszeg 4,2%-kal több az 1991–2020-as éghajlati normál esetén.

 8. ábra

7. ábra
Az 1991–2020 és két korábbi (1981–2010 és 1961–1990) normál értékek közötti eltérés az országos átlagos havi,
évszakos és éves csapadékösszegekben (homogenizált, interpolált adatok alapján)


Az éves csapadékösszeg 1981–2010-ről 1991–2020-ra történő változásának térbeli eloszlását a 8. ábra mutatja. Az ország szinte egész területén csapadékosabb volt az 1991–2020-as időszak. Minimális visszaesés csak az északkeleti határnál van. A Dunántúlon általában 0-3%, a középső országrészben, az Alföld középső és déli részén, valamint az Északi-középhegység területén többnyire 3-6% a többlet, kisebb körzetekben 6% feletti.

 9. ábra

8. ábra
Az 1991
2020-as és az 19812010-es normál időszakokra jellemző átlagos éves csapadékösszegek közötti különbség
területi eloszlása (homogenizált, interpolált adatok alapján)


A múlt század elejéig visszatekintve az 1991–2020-as áprilisi és novemberi országos átlag a legkevesebbnek, míg a júliusi és szeptemberi a legtöbbnek adódott az éghajlati normálok között 1901 óta (4. táblázat).

 10. ábra

4. táblázat
Az éghajlati normálokban előfordult legkisebb és legnagyobb csapadékösszegek
(havi, évszakos, éves) az 1901–1930-as normál óta
(homogenizált, interpolált adatok alapján)


 

Tanulmányok