Július 9-i zivataros hidegfront időjárási háttere

Horváth Ákos

Vihar átvonulása

A 2021. július 9-i vihart megelőző napon nagyon meleg idő volt az országban, a legmagasabb nappali hőmérséklet Adonyban elérte a 40,2 fokot, és több helyen a napi hőmérsékleti rekord is megdőlt. Az ilyen szélsőségesen magas hőmérsékleti értékekhez térségünkben szükség van a délről, rendszerint Afrikából származó meleg légtömegre. Az afrikai légtömeg beáramlását egy olyan mély, lassú mozgású ciklon biztosítja, amelynek az áramlási rendszere messze délre kiterjed. Az ilyen nagy kiterjedésű léghullámok előoldalán északi irányba szubtrópusi eredetű, míg hátoldalán dél felé sarkvidéki eredetű légtömeget szállítanak. A lassú mozgású rendszerben a két légtömeget legtöbbször egy hullámzó hidegfront választja el egymástól, és a front előtt rendkívül labilis légrétegzettségű zóna alakul ki. Az itt tárgyalt július 9-i helyzethez nagyon hasonló a két héttel korábbi. 2021. június 25-i konvektív vihar, vagy a 2021. május 23-i szupercellás helyzet, de ide sorolhatóak a 2019. július 27-28., illetve a 2016. június 17-21. viharos periódusok is. A front előtti labilis melegszektorban rendszerint egy nappal korábban Ausztria-Csehország-Németország területein alakulnak ki zivatarok, majd a front közeledtével másnapra a Kárpát-medence fölé helyeződik a viharzóna. Az európai kompozit radarképek és az EUMETSAT műhold látható tartományú képei szerint ezúttal is így zajlottak az események, július 7-én és 8-án zivatarláncok söpörtek végig az említett területeken (1. és 2.videó).

1. videó: Európai kompozit radarképek

2.videó: EUMETSAT műhold látható tartományú képei

Július 9-én a hajnali órákban a Dunántúl térsége fölé a légkör magasabb rétegeiben egy meleg nedves szállítószalag húzódott fel délnyugat felől. Az áthaladását jelző záporos, zivataros sáv a déli órákra a Duna-Tisza közéig jutott. Ugyanakkor a talajközeli rétegekben az északnyugatról jövő hidegfront még csak a Bakony vonaláig ért el, ami mögött a szél északnyugatira fordult (1. ábra).

1. ábra
A talajközeli hidegfront helyzete 2021. július 9. 14 órakor (12 UTC).
A hidegfront a Bakony vonaláig jutott, a front mentén az első zivatar Komárom térségében kezdett el fejlődni.
A folytonos vonalak a tengerszinti légnyomást, a szélzászlók a 10 m-es magasságban fújó szelet jelzik.
A háttérben az EUMETSAT látható tartományú képe figyelhető meg.

Délután 13 óra körül kezdtek felgyorsulni az események, amikor a talajközeli front mentén Komáromtól délre felépült az első zivatar (2a. ábra), amely a front vonala mentén mozgott északkeleti irányba (2b. ábra). A szupercellává fejlődő zivatar elsősorban Tata térségében okozott jégesőt, dió nagyságú jéggel. Ezt követően a lassan mozgó hidegfront mentén folyamatosan alakultak ki az újabb cellák, 17 órára már a Dunakanyartól Dombóvárig ért a zivatarcellák vonala, illetve a déli határ közelében, Baranyában is gyors zivatarképződés indult (2c. ábra). A kissé elkülönülő déli gócban nagyon erős, kettéváló szupercella fejlődött ki (2d. ábra), amely a Baranya megyei Sellye községben okozott rendkívüli pusztítást elsősorban a nagyméretű és intenzív jégesővel. Ezzel egyidejűleg a zivatarvonal északi ága is erősebbé vált, és a fővárost két hullámban is heves zivatar érte el felhőszakadást, helyenként jégesőt, néhol 100 km/h-t is elérő szelet okozva. 19 óra után a zivatarvonal fokozatosan az Alföldre tevődött át megőrizve a vonalas szerkezetet (2e-f. ábrák). Végül 22 óra után kezdett felbomlani a vonalas szerkezet, de az erős cellák még sokáig fennmaradta (2g-h. ábrák). A vihar átvonulása ugyancsak jól követhető az 1 percre interpolált radarképekből készült 3. videón.

 2. ábra
A zivatarrendszer átvonulása 2021. július 9-én;
a) 11:20, b) 12:30, c) 14:55, d) 15:10, e) 17:25, f) 18:10, g) 20:20, h) 21:15 UTC-kor (helyi időben +2 óra)

3. videó: A vihar átvonulása jól követhető az 1 percre interpolált radarképekből készült kisfilmen

A zivatarok átvonulását rendkívül heves villámtevékenység is kísérte, amely tűzeseteket is okozott. A villámtevékenységet az 1 perces villám és radar adatokból készített 4. videó mutatja.

4. videó: Villámtevékenység az 1 perces villám és radar adatokból készített kisfilmen

Szupercella Dél-Baranyában, pusztító jégeső Sellyén

A zivatar vonal déli oldalán, Horvátország felől fejlődő zivatar cellák különösen nagy pusztítást végeztek Dél-Baranyában Sellye község térségében. A vertikális radarmetszet alapján látható, hogy a térségben a zivatarfelhő teteje meghaladta a 16 km magasságot (3. ábra). Figyelembe véve, hogy egy erős zivatarfelhő teteje 12 km körül alakul, a 16 km feletti tető rendkívülinek számít. A metszetről az is látszik, hogy még 15 km magasban is 45 dBz erősségű radarjel volt mérhető. A sztratoszférába magasan benyúló felhőcsúcs a zivatarban előforduló rendkívül nagy feláramlási sebességre utal, amely magyarázza a tojás nagyságú jégdarabok kialakulását. A szupercellákra jellemző kettéválás ugyancsak jól megfigyelhető a Sellye térségében tartózkodó szupercella esetén (4. ábra).

3. ábra
Vertikális radarmetszet, illetve a látható tartományú METEOSAT műholdkép 2021. július 9. 17:15-kor.
A Sellye község felett kialakult 16 km fölé magasodó felhőtető a műholdképen mint túlnyúló csúcs azonosítható.

4. ábra
Szupercella szétnyílása Dél-Baranya felett; a) 14:40, b) 15:05, c) 15:25 UTC (helyi időben +2 óra)

 
Nagytérségű időjárási helyzet

A mostani helyzetet jellemző szinoptikus skálájú időjárási folyamatok – a korábban már említettek szerint – tipikusnak tekinthetőek. A hullámzó hidegfront előtti labilis zóna előző nap még a dél-német, cseh és osztrák területeken, majd másnap a Kárpát-medence felett alakította ki a konvektív viharzónát. Ez konkrétan a 850 hPa-on látható nagy északnyugat-délkelet irányú hőmérsékleti kontrasztban, a 700 hPa szinten jelentkező erőteljes nedvesség advekcióban, továbbá az 500 hPa szinten kezdődő hideg beáramlásban, végül a 300 hPa szinten látható jet streamben mutatkozik meg (5a. és 5b. ábra). A szinoptikus helyzet fejlődését az 5. videón lehet követni.

5a. ábra
Időjárási helyzet 2021. július 8. 2 órakor (0 UTC) az ECMWF analízis alapján.
Bal felső kép: 850 hPa hőmérséklet (színezett terület), tengerszinti légnyomás (folytonos vonalak),
925 hPa áramlási viszonyai szélmező (szélzászlók).
Jobb felső kép: 700 hPa specifikus nedvesség (színezett terület), a nyomási szint magassága (folytonos vonalak) és
a szint szélviszonyai (szélzászlók).
Bal alsó kép: az 500 hPa hőmérséklete (színezett területek), a nyomási szint magassága (folytonos vonalak) és
a szint szélviszonyai (szélzászlók).
Jobb alsó kép: a 300 hPa szint magassága (folytonos vonalak), a szint szélerőssége (színezett területek) és a szélzászlók.

 
5b. ábra
 Időjárási helyzet 2021. július 9. 2 órakor (0 UTC) az ECMWF analízis alapján.
Bal felső kép: 850 hPa hőmérséklet (színezett terület), tengerszinti légnyomás (folytonos vonalak),
925 hPa áramlási viszonyai szélmező (szélzászlók).
Jobb felső kép: 700 hPa specifikus nedvesség (színezett terület), a nyomási szint magassága (folytonos vonalak) és
a szint szélviszonyai (szélzászlók).
Bal alsó kép: az 500 hPa hőmérséklete (színezett területek), a nyomási szint magassága (folytonos vonalak) és
a szint szélviszonyai (szélzászlók).
Jobb alsó kép: a 300 hPa szint magassága (folytonos vonalak), a szint szélerőssége (színezett területek) és a szélzászlók.



5. video: Szinoptikus helyzet fejlődése

A front torlasztó hatása, a növekvő konvektív instabilitás és a jelentős vertikális szélnyírás optimális feltételeket biztosítottak a heves zivatarok és a szupercellák kialakulásához. Mindez jól látszik a budapesti rádiószondás mérésből, amely kellően tükrözi a vihar előtti labilis légréteg állapotát (6. ábra). A szinoptikus légköri rendszerek mellett szerepet kapott az előző napok extrém meleg időjárása is, amely jelentősen felmelegítette a talajfelszínt, és ez a besugárzásból származó hőenergia még egy plusz adalékot jelentett a heves zivatarok kialakulásához.

6. ábra
A budapesti rádiószondás mérés profilja közvetlenül a vihar előtt 2021. július 9. 14 órakor (12 UTC)