2024. december 12. csütörtök
Tanulmányok

HungaroMet: 2024. december 6. 09:22

Átlagos hőmérsékletű ősz – előzetes elemzés

A HungaroMet Zrt. mérései alapján a 2024-es ősz középhőmérséklete országos átlagban a szokásos közelében alakult, csak 0,2 fokkal haladta meg az 1991–2020-as éghajlati normált. A szeptember még hőhullámmal indult, majd az évszak nagy része átlag közeli, a november normál alatti hőmérsékletű volt. Az évszak csapadékösszege országos átlagban ugyan kevéssel meghaladta az átlagot, viszont a néhány nagyon csapadékos időszak mellett, hosszú száraz periódus is volt 2024 őszén.

Szentes Olivér

Hőmérséklet

Az évszak középhőmérséklete országosan 10,9 °C (1991–2020-as átlag: 10,7 °C) (1. ábra). A forró nyarat követően a szeptember még 1,7 fokos, az október már csak 0,7 fokos pozitív anomáliával zárt, míg a november 1,9 fokkal hidegebb volt az 1991–2020-as átlaghoz képest. Az ősz középhőmérséklete az ország legnagyobb részén, síkvidéken 10 és 12 fok között alakult. A hegyvidéki területeken, különösen az Északi-középhegység térségében többnyire 10 fok alatt maradt az évszak középhőmérséklete, a magasabb hegyeken és fagyzugos helyeken 8 fok alatti átlag is előfordult (2. ábra).

 

1. ábra
1. ábra
Az őszi középhőmérséklet Magyarországon 1901 és 2024 között az 1991–2020-as
átlaghoz képest a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatsorok alapján (országos átlag)

 2. ábra
2. ábra
Középhőmérséklet (°C) Magyarországon 2024 őszén

 
Csapadék

Az évszak csapadékösszege országos átlagban 180,0 mm – az előzetes adatok alapján –, ami az éghajlati normál közeli érték, azt 13%-kal haladja meg (1991–2020-as átlag: 158,6 mm) (3. ábra). A szeptemberi csapadék országosan 63%-kal meghaladta az átlagot, majd októberben 4%-kal hullott több csapadék, mint az 1991–2020-as átlag. A november viszont száraz hónap lett, aminek a csapadéka országos viszonylatban 36%-kal elmaradt a szokásostól. Az évszak legnagyobb csapadékösszegét Bakonybélen (348,3 mm), a legkisebbet Békéssámsonon (110,7 mm) mértük. A legcsapadékosabb területek a Bakony mellett a Mecsek környéke és a nyugati, délnyugati tájak voltak, nagy területen 200 mm-t meghaladó csapadékkal (4. ábra). Az ország többi részén általában 150 és 200 mm között volt az évszak csapadékösszege, míg a legszárazabb tájakon (Nógrád vármegye környéke, Tiszántúl déli fele) többfelé a 140 mm-t sem érte el a 2024 őszén mért csapadékösszeg.

3. ábra
3. ábra
Az őszi csapadékösszeg Magyarországon 1901 és 2024 között az 1991–2020-as
átlaghoz képest a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatsorok alapján (országos átlag)

 4. ábra
4. ábra
Csapadékösszeg (mm) Magyarországon 2024 őszén


Az augusztust jellemző forróság szeptember első hetében is folytatódott, szeptember első négy napján a maximumok 35 fok közelében alakultak, majd pár fokot mérséklődött a hőség, de a 30 fok feletti hőmérsékletek szeptember 8-ig országszerte maradtak. Eközben jelentős csapadék nem hullott, és a nappalok mellett az éjszakák sem hoztak felfrissülést, többfelé 20 fok felett alakultak a napi minimumhőmérsékletek. Több napon is megdőltek országos melegrekordok. A legmagasabb minimumhőmérséklet országos rekordja megdőlt szeptember 1-jén (Budapest Lágymányos: 24,0 °C), 2-án (Boda: 22,9 °C), 3-án (Budapest János-hegy: 22,7 °C), 4-én (Pécs Árpádtető: 22,8 °C), 5-én (Tatabánya Dózsakert: 22,9 °C) és 8-án (Tatabánya Dózsakert: 22,1 °C). Eközben legmagasabb maximumhőmérséklet országos rekord két napon született: szeptember 3-án (Körösszakál: 36,5°C) és 4-én (Baja: 36,2 °C). A Körösszakálon szeptember 3-án mért 36,5 fok a 2024-es ősz legmagasabb mért hőmérséklete. Szeptember első nyolc napja közel 7 fokkal melegebb volt a szokásosnál, majd a hőségnek egy szeptember 9-én érkező hidegfront vetett véget, jelentős és tartós változást okozva az időjárásban és hőmérsékletekben, olyannyira, hogy az ősz hátralevő része összességében közel fél fokkal elmaradt az éghajlati normáltól (5. ábra). Szeptember 9-én a Dunántúl nyugati felén nagy területen 30 mm-t meghaladó csapadék hullott. A keleti határ mentén ekkor még elérte a csúcsérték a 30 fokot, majd másnapra oda is megérkezett a hűvös, csapadékos idő. A folytatásban újabb ciklonok voltak hatással az időjárásunkra. Szeptember 12-én egy hosszan elnyúló frontrendszer érte el a Kárpát-medencét, aminek a hátoldalán a Dunántúlon jelentősen visszaesett a hőmérséklet és nyugaton ismét nagy mennyiségű csapadék hullott (pl. Felsőszölnök: 56,6 mm). Az Európán végignyúló frontrendszer déli részén kialakult a Boris névre keresztelt ciklon, ami szeptember közepén több napon át extrém mennyiségű csapadékot okozott Közép-Európában, ami jelentős árvizekkel járt több országban, Magyarországon is. Szeptember 13-án már a keleti tájakon is csapadékosra fordult az idő (pl. Tiszacsermely: 51,4 mm). Ezen a napon a maximumhőmérsékletekben rendkívül nagy különbségek alakultak ki az országban. Északkeleten a front érkezése előtt még Szamosújlakon 29,9 fokot mértünk, miközben a Kab-hegyen a maximum csak 6,9 fok volt, de a Dunántúlon síkvidéken is több állomáson 10 fok alatt volt a legmagasabb hőmérséklet (pl. Sopron: 8,5 °C). Szeptember 14-én országszerte jelentős mennyiségű eső esett, sokfelé 30 mm-t meghaladó értékkel. Az ekkor Bakonybélen mért 87,4 mm, az évszak legnagyobb mért napi csapadékösszege és új országos napi csapadékrekord is. 2024. szeptember 14-e országos átlagban a negyedik legcsapadékosabb szeptemberi nap volt a XX. század kezdete óta. Szeptember 14-én a középhőmérséklet országos átlaga csupán 10,2 fok volt. Szeptember 15-én is országszerte esett az eső, de jellemzően 10 és 20 mm között volt a csapadék mennyisége. A Dunántúl északi részén és a Balaton térségében viharossá fokozódott a szél. A Kab-hegyen szeptember 14-én 118,8 km/h, 15-én 131,4 km/h volt a legnagyobb mért széllökés, amik új napi szélrekordok. Szeptember 16-án már nem volt országszerte csapadék, a Dunántúl déli és nyugati részei voltak a legcsapadékosabbak, de 20 mm-t meghaladó csapadék már kevesebb helyen volt (pl. Váralja: 34,7 mm). A folytatásban szárazabbra és melegebbre fordult az időjárás, szeptember 18-tól kevéssel az átlag felett alakult a középhőmérséklet és anticiklon hatására sok napsütés mellett nagy volt a napi hőingás. Éjszakánként a fagyzugos helyeken fagypont közelébe hűlt a levegő, például Zabaron szeptember 21-én 0,1 °C volt a minimum, a délutáni órákra viszont többfelé elérte a 25 fokot a maximumhőmérséklet. Szeptember 24-én érkezett egy hidegfront, ami előtt keleten még 30 fok közelébe melegedett a levegő (pl. Pocsaj: 29,0 °C), majd másnapra országszerte átmenetileg visszaesett a maximumhőmérséklet. Ez a front jelentős csapadékot nem hozott. Szeptember 26-án és 27-én egy hullámzó frontrendszer előoldalán ismét melegebb légtömegek érték el a Kárpát-medencét, a szeptember 27-én átvonuló hidegfront előtt az ország déli felén többfelé meghaladta a hőmérséklet a 30 fokot (pl. Kelebia: 31,6 °C). Szeptember 28-án a délkeleti határ közelben még 28–29 fokot mértünk, másutt viszont többnyire 20 fok alatt maradt egész nap a hőmérséklet. Az északnyugati országrész kivételével sokfelé hullott jelentős mennyiségű csapadék (pl. Szálka: 32,8 mm). Szeptember 29-re a ciklon elvonult, mögötte a normálnál több fokkal hűvösebb levegő áramlott térségünkbe, a hónap utolsó napján helyenként már fagyott (pl. Zabar: –1,9 °C). Október eleje is hasonló időjárással folytatódott, a reggeli fagypont körüli hőmérsékletről 15 és 20 fok közé melegedett a levegő, majd egy mediterrán ciklon okozott ismét nagyon csapadékos időjárást. Október 2-án a Dunántúlon esett nagy területen 30 mm-t is meghaladó csapadék (pl. Hegymagas: 41,3 mm), majd október 3-án az Alföldön esett a legtöbb eső (pl. Mezőhék: 47,2 mm). Az októberi csapadék legnagyobb része ezen a két napon hullott le (6. ábra).

 5. ábra
5. ábra
Napi középhőmérsékletek országos átlagai 2024 őszén, valamint az 1991–2020-as átlag, illetve
a szélsőértékek 1901 és 2023 között a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatok alapján

 6. ábra
6. ábra
Napi csapadékösszegek országos átlagai 2024 őszén, valamint az 1991–2020-as átlag, illetve
a maximumok 1901 és 2023 között a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatok alapján


Október 4-én már csak északkeleten érte el helyenként a 20 mm-t a napi csapadékösszeg. A folytatásban a változóan felhős idő mellett csökkent a csapadékhajlam és egy hullámzó frontrendszer előtt több fokkal melegebbre is fordult az idő október 8-tól. Elszórtan fordult elő többnyire kisebb eső, zápor, de október 9-én helyenként zivatar is volt. Október 10-én érte el egy hidegfront hazánkat. Előtte még a déli, délkeleti vármegyékben többfelé meghaladta a 25 fokot a legmagasabb hőmérséklet (pl. Sellye: 27,2 °C), majd a hidegfront mögött az átlagos közelébe hűlt le a levegő. Jelentősebb csapadék inkább a Dunántúlon esett (pl. Söjtör: 20,1 mm). A továbbiakban egyre szárazabbá vált az idő, október 14-én és 15-én még az északkeleti országrészben volt 5 mm-t meghaladó csapadék, majd a hónap második felében döntően anticiklon alakította időjárásunkat, ami az október további részében szinte teljesen csapadékmentes időt okozott, 5 mm-t meghaladó csapadékot október második felében csak kevés helyen mértünk. Október 16-tól egyre többfelé fagyott az éjszakai, reggeli órákban. Kezdetben a fagyzugos helyeken maradt fagypont alatt a minimumhőmérséklet, majd a nyugati országrész kivételével többfelé megjelentek az első fagyok. A nappali órákban általában 15 és 20 fok közé melegedett a levegő. Október utolsó hetében az anticiklon nyugati oldalán délies áramlással fokozatosan egyre melegebb levegő érkezett. A legtöbb helyen ennek következtében megszűntek az éjszakai fagyok, a délutáni órákban pedig egyre nagyobb területen meghaladta a csúcsérték a 20 fokot. A legmelegebb október 27-én volt, ekkor néhol a 25 fokot is meghaladta a hőmérséklet (pl. Fülöpháza: 25,7 °C). A hónap utolsó napjaira ugyan pár fokkal visszaesett a hőmérséklet, de még így is a szokásosnál 3–4 fokkal melegebb idővel ért véget az október. November első két napján is maradt még ez az enyhébb idő, majd észak felől egy hidegfront hozott csapadék nélkül jelentős lehűlést. November 4-től az ország legnagyobb részén fagyott éjszakánként. Nagy hőmérsékleti inverzió alakult ki, a magassággal növekedett a hőmérséklet, és emiatt a hegyvidéki területek többnyire fagymentesek maradtak. Az október második felét jellemző anticiklonális időjárás november első felét is meghatározta. Kezdetben még több órára kisütött a nap és 10 fok fölé melegedett a levegő a délutáni órákra, majd november 9-től egyre tartósabban megmaradt a köd, majd alacsonyszintű rétegfelhőzet, emiatt az éjszakai fagyok megszűntek, viszont a délutáni órákban is csak 1–2 fok körül alakult a hőmérséklet. November 15-től többfelé felszakadozott a rétegfelhőzet, enyhébb volt az idő nappal, éjszakánként viszont ismét fagyott. November 18-án egy gyenge hidegfront érintette a Kárpát-medencét, de csak az északi országrészben volt néhány mm csapadék.

November 3-tól 18-ig országos átlagban 4 fokkal elmaradt a középhőmérséklet az 1991–2020-as átlagtól. Ezt követően az október közepe óta tartó száraz idő véget ért, november 19-én is inkább északon volt kisebb csapadék, miközben átmenetileg megenyhült és november 20-án délnyugaton 15 fok közelében alakult a csúcshőmérséklet (pl. Sellye: 14,8 °C). November 20-án az északnyugati országrész kivételével sokfelé esett jelentősebb mennyiségű csapadék, a legtöbb a Dél-Dunántúlon (pl. Pécs Egyetem: 35,1 mm), ekkor még eső formájában, majd november 21-én érkező hidegebb levegő hatására egyre többfelé az esőt havazás váltotta fel. Ekkor is délnyugaton esett a nagyobb csapadék (pl. Nagyatád: 24,3 mm). November 22-én reggelre a déli, délkeleti és északnyugati országrész kivételével síkvidéken is kialakult többnyire néhány centis hóréteg. A hegyvidékeken ennél nagyobb hóvastagság is volt, a legtöbb hó az Észak-Dunántúl hegyvidékein hullott (pl. Pilisszentkereszt: 22 cm, Hárskút: 18 cm). November 22-én még a Tiszántúlon volt csapadék, északabbra hó, délen eső is, majd szárazabbra fordult az idő. November 23-től a havas, kevésbé felhős tájakon általában –5 fok alá hűlt a levegő és a november 24-én Hidvégardón mért -10,0 °C a 2024-es ősz legalacsonyabb mért hőmérséklete. November 25-től az északkeleti tájak kivételével jelentős enyhülés következett be, a Dél-Dunántúlon november 26-án és 27-én is előfordult 15 feletti hőmérséklet, miközben a Sajó és Hernád völgyében 5 fok közelében maradt a hőmérséklet. November 28-án egy hidegfront vonult át, ami az északnyugati országrész kivételével néhány mm csapadékot okozott. A hőmérsékletben jelentős változás nem következett be, az évszak a szokásosnál néhány fokkal enyhébb idővel ért véget.

A nyári napok száma (Tmax ≥ 25 °C) országosan 15 (átlag: 10 nap), a hőségnapoké (Tmax ≥ 30 °C) a szokásos egy helyett a szeptember eleji hőség miatt 7 nap volt idén ősszel. Fagyos nap (Tmin ≤ 0 °C) országos átlagban a hideg november miatt 18 fordult elő, ami öt nappal több a sokévi átlagnál. Országosan 25 csapadékos nap (átlag: 28 nap) volt 2024 őszén.

7. ábra


Kapcsolódó oldalak: