2024. november 28. csütörtök
Tanulmányok

HungaroMet: 2019. április 4. 11:11

Aszályhelyzet Magyarországon, kitekintés a Duna régióra

2019 első negyedévében az előzetes adatok szerint alig több mint 40 százaléka hullott a sokéves csapadékátlagnak országosan. Különösen a február és a március volt száraz. A február igen csapadékszegény volt: országos átlagban mindössze 13 mm csapadékot mértünk, A márciusi havi összeg nem éri el a 11 mm-t az előzetes adataink szerint, ami alig több, mint a havi normál 30 százaléka. Az Északi-középhegység déli lejtőit, kiterjedt régiókban a Duna-Tisza közét és a Nagykunságot mindkét hónapban elkerülték csapadékot adó légtömegek.
Tágabb térségünket is érinti a jelenlegi aszály. Az aszályos állapot tér és időbeli fejlődése nyomon követhető a DriDanube projektben fejlesztett, már magyar nyelven is elérhető Aszálykezelői Felhasználói Szolgáltatás: Drought Watch segítségével.

Lakatos Mónika, Kircsi Andrea

2019 első negyedévének csapadéka

2019 első negyedévében az előzetes adatok szerint alig több mint 40%-a hullott a sokéves csapadékátlagnak országosan (1. ábra). A hőmérsékleti viszonyokat tekintve 2,1 °C fokkal magasabb volt a középhőmérséklet a sokéves átlagnál január és március között az idén. Különösen a legmagasabb nappali hőmérsékletek múlták felül az 1981–2010-es normál értéket, mintegy 3 fokkal az év első három hónapjában. E két tényező, s a többször viharossá fokozódó szél is hozzájárult a tavaly őszi aszály óta vízhiányos állapotú talajok további száradásához.

1a. ábra 1b. ábra

 1. ábra
A lehullott csapadék mennyisége (mm) 2019 január és március között (a), illetve
a lehullott csapadékmennyiség a sokévi átlaghoz viszonyítva (%) (b)

 
Száraz időjárás okai

A kevés csapadék hátterében a nagytérségi cirkulációs folyamatokat kell keresni. Februárban és márciusban Európa felett anticiklon épült ki, ami esetenként a Kárpát-medence fölé húzódott, illetve elmozdult déli, délnyugati irányba. Az erőteljes anticiklon jellemzően meggátolta a frontok eljutását térségünkbe, csak a peremén érkeztek csapadékot adó léghullámok. Amikor az anticiklon elmozdult nyugat, észak-nyugati irányba, akkor ugyan a frontok útja megnyílt térségünk felé, de az erős északnyugatias áramlás és a gyakori frontátvonulás miatt nagyon szeles volt az idő, ami fokozta a talajok kiszáradását. A gyors frontátvonulások során kevés csapadék hullott, illetve az Alpok és a Kárpátok hatására az észak-nyugatról érkező frontok csapadékmezeje szétesett, felhőzetük pedig elvékonyodott, ami kevés csapadékot eredményezett.


Különösen a február és a március volt száraz

A február igen csapadékszegény volt: országos átlagban mindössze 13 mm csapadékot mértünk, ami messze elmaradt az 1981–2010-es sokévi átlagtól (2. ábra). A legtöbb, 30 mm körüli mennyiség a Dunántúlon Zala és Baranya megyében hullott. Ugyanakkor a fennmaradó területeken a havi összeg 15 mm alatti volt. A legkevesebb csapadékot Heves megyében összegeztük, itt egy-egy állomáson a havi összeg nem érte el az 5 mm-t sem.

2a. ábra 2b. ábra

 2. ábra
 A 2019 februári (a) és a márciusi (b) csapadék területi eloszlása


A márciusi havi összeg országos átlagban nem éri el a 11 mm-t az előzetes adataink szerint, ami alig több, mint a havi normál 30%-a. A szokásosnál jóval szárazabb terület márciusban kiterjedt a Duna mentére, átnyúlt a Bakony és a Vértes térségére is. Békés megyében mindössze 2-3 mm körüli értékeket mértünk. Az Északi-középhegység déli lejtőit, kiterjedt régiókban a Duna-Tisza közét és a Nagykunságot mindkét hónapban elkerülték csapadékot adó légtömegek.

A februári hiány továbbra is jelentős volt, de némileg enyhült a Kisalföldön és Szatmárban, de ezeken a területeken is csak 40%-a hullott a szokásosnak. Dunántúl délnyugati régióiban 25 mm körüli mennyiség hullott, ami a sokéves átlag 60%-a.

Az OMSZ megújult Agrometeorológiai információs oldalán elérhető elemzés szerint a felső 20 cm-es talajréteg nedvességtartalma az ország túlnyomó részén a kritikus 40%-os érték alá csökkent március végére, a nyugati és északi határszél kivételével a 30%-ot sem éri el. Az ennél mélyebb rétegek több nedvességet tartalmaznak, de a téli csapadékmennyiség nem volt elegendő a nagyobb mélységek őszi aszály utáni feltöltéséhez, így 50 cm alatt is számottevő hiány mutatkozik. Az aszály jelei a keleti országrészben sokfelé, a Dunántúlon foltokban mutatkoznak, keleten is főként a rossz víztartó képességű talajokon súlyos a helyzet.


SPI aszályindex negyedéves jellemzői

Az OMSZ éghajlati monitoringot a közelmúltban kiegészítettük a széles körben elterjedt SPI (Standardizált Precipitation Index) aszályindex értékek számításával, mely jól leírja térben és időben a meteorológiai aszály jelenségét. Az első negyedévi csapadékhiányos állapot jellemzésére a háromhavi SPI aszályindex országos átlagának idősorát mutatjuk be a múlt század közepétől (3. ábra). Az ábra szemléletesen mutatja, hogy mely években fordult elő az év ezen időszakában komoly csapadékanomália. A kék oszlopok a szokásosnál nedvesebb, míg a piros oszlopok a szárazabb időszakokat jelzik. A -1 alatti SPI értékek komoly aszályra utalnak. Az első negyedévet jellemző komoly aszályok a 70-es években fordultak elő gyakrabban, a 90-es évektől pedig rendszeressé vált az előfordulásuk, és emellett az aszály mértéke, erőssége fokozódott. 2013 első negyedéve rendkívül nedves volt, attól kezdve napjainkig inkább több csapadék hullott a szokásosnál az év első három hónapjában. Az idei márciusi háromhavi SPI értéke -1.4, ami jelentős csapadékhiányt jelez 1961–1990 időszakhoz viszonyítva. Az első negyedévben kialakult meteorológiai aszály is a régiónkban hulló csapadék szélsőséges jellegét erősíti.

 3. ábra

3. ábra
Háromhavi (január-február-március) standardizált csapadékindex 1955 és 2019 között


Új eredmények a Duna régiós aszály projektben

Számos fórumon és felhasználói workshopon beszámoltunk a DriDanube: Aszálykockázat a Duna régióban elnevezésű projektről, amiben az OMSZ partnerként részt vesz. A projekt legfontosabb célja, hogy a Duna régióban javítsa a szárazsághoz kapcsolódó kockázatkezelési képességeket. Az egyik legfontosabb eredmény a műholdas információkon nyugvó Aszálykezelői Felhasználói Szolgáltatás: Drought Watch kifejlesztése, ami pontosabb és hatékonyabb aszály monitoringot és korai figyelmeztetést tesz lehetővé. Az oldal ingyenesen és regisztráció nélkül igénybe vehető már magyarul is. Különböző műholdas aszályindexek (SWI – Soil Water Index, SWD – Soil Water Deficit), továbbá időjárási és vegetációs adatok (NDVI – Normalized Difference Vegetation Index) jeleníthetők meg különböző térképi nézetekben, grafikonok, animációk és statisztikák készítését is támogatja a szolgáltatás. A statikus szolgáltatások keretében négy szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa és repce) esetében hosszú éghajlati adatsor alapján becsült aszálykockázati térképek is elérhetőek.

 4. ábra

4. ábra
A jelenlegi aszályhelyzet a DriDanube projektben kifejlesztett Drought Watch szolgáltatás alapján
(az SWI (Soil Water Index) anomália látható a kivágaton)


Az SWI egy kiragadott példa a Drought Watch-ban elérhető indexekre. A napi SWI képek a talaj nedvességtartalmáról adnak információt különböző mélységekben. A DriDanube Aszálykezelői Szolgáltatásában szereplő SWI adatok a talaj felső 0-40 cm mély rétegeit jellemzik. Az SWI anomália egy adott nap SWI értékének és ugyanarra a napra vonatkozó sokévi átlagának a különbsége. Ez a talaj vízhiányát írja le. Az SWI anomália számításhoz használt sokévi átlag a 2007–2016 közötti időszakra vonatkozik. A 4. ábrán jól kirajzolódik az egész Kárpát-medencét, de különösen a Tiszától keletre fekvő és a határainkon is túlnyúló területeket sújtó aszály.


Önkéntes aszálymegfigyelők kerestetnek

A DriDanube projektben az elmúlt években kiépült egy -többszáz önkéntes megfigyelőből álló- hálózat, ami segítséget nyújt a Duna régióban egységesen az aszály mezőgazdasági hatásainak felmérésére.

Magyarországon 40 észlelőből áll jelenleg az aszálymegfigyelő hálózat, akik 19 megyéből és Budapestről küldik az adatokat hétről hétre. Hetente egy 13 kérdésből álló elektronikus kérdőívet töltenek ki. A kérdések egyik csoportja a talaj állapotára vonatkozik, a másik az aszály növényeken megfigyelhető hatására, a harmadik pedig a felhasznált öntözővíz mennyiségének becslésére. Ezzel az a cél, hogy gyűjtsük a talajállapotra vonatkozó helyi információkat a vegetációs időszakban, ami lehető teszi az aszály okozta hozamcsökkenés becslését. Végeredményben a www.droughtwatch.eu oldalon hétről hétre követhetjük, hogy a megfigyelések szerint hogyan változik a talaj nedvességállapota a 10 partnerországban. Várjuk a lelkes jelentkezőket, akik a questionnaire.intersucho.cz/hu honlapon regisztrálhatnak és csatlakozhatnak az aszálymegfigyeléshez.