Az Országos Meteorológiai Szolgálat a Geoland2 Land Carbon Core Information Service alprojektjében vesz részt. Az alprojekt célja a biomassza, talajnedvesség, a természetes eredetű szén-dioxid- és vízgőz fluxusok kvázi valósidejű modellezése Magyarország területére, műholdas mérések felhasználásával. A Geoland2 projektről további részletek olvashatók a honlapon.

Elkészült az OMSZ pályázatokat, projekteket bemutató menüpont angol nyelvű változatának újabb, a városi hősziget jelenséggel (Urban Heat Island) foglalkozó oldala.
A hősziget a nagyvárosokban bekövetkező mikroklimatikus jelenség. Lényege, hogy beépített városi területen a hőmérséklet szignifikánsan magasabb, mint a várost környező külvárosi és vidéki területeken.

Elkészült az OMSZ tevékenységeit felsoroló menüpont angol nyelvű változatának újabb, az ECMWF modellek használatát bemutató oldala.
Az OMSZ honlapján megjelenő középtávú előrejelzési információk az ECMWF valószínűségi modell-előrejelzéseire épülve készülnek.

Elkészült az INCA-CE projektet bemutató oldal angol nyelvű változata. A projekt célja egy nemzetközi időjárási információs rendszer létrehozása, aminek közös platformja az INCA előrejelzési rendszer, amelyet Ausztriában fejlesztettek. Az INCA-CE keretében a résztvevők olyan alkalmazásokat készítenek, melyeknek széleskörű felhasználási lehetőségei vannak, pl. a vízügyben, a katasztrófavédelemben, vagy a közútbiztonságban.

Az OMSZ tevékenységeit felsoroló menüpont újabb, a HAWK meteorológiai munkaállomást bemutató oldallal bővült. A HAWK-3 az Országos Meteorológiai Szolgálat saját fejlesztésű, operatívan használt interaktív megjelenítő rendszere, amely lehetővé teszi az előrejelző szakember számára a napi munka során a rendelkezésre álló igen nagy mennyiségű meteorológiai információ rendszerezését. A program az adatokat térképeken és speciális meteorológiai diagramokon képes ábrázolni és különleges megjelenítési funkciói révén hatékony eszközt jelent az időjárási folyamatok és a numerikus előrejelzések áttekintéséhez.

A hősziget a nagyvárosokban bekövetkező mikroklimatikus jelenség. Lényege, hogy beépített városi területen a hőmérséklet szignifikánsan magasabb, mint a várost környező külvárosi és vidéki területeken. A hősziget jelenség intenzitása a városi területek méretével és népességével arányosan nő. Következésképpen a városi területeken élők egyre növekvő száma miatt az eljövendő években egyre súlyosabbá válik a helyzet. A hősziget hatás közvetlenül kapcsolódik (és romlik) a klímaváltozással, amely előreláthatólag növekvő átlaghőmérséklet miatt markáns, közvetlen hatást gyakorol a városi lakosság egészségére, különösen a veszélyeztetett csoportokra, a betegekre és az idősekre. Az UHI pályázatról további részletek olvashatók a honlapon.

Az OMSZ tevékenységeit felsoroló menüpont újabb, az ECMWF modellek használatát bemutató oldallal bővült. Az OMSZ 1995. óta a középtávú előrejelzéseit döntően az ECMWF modell-előrejelzésekre alapozottan készíti. Magyarország társult tagságából eredően széleskörűen használja az ECMWF adatarchívumot, valamint az ECMWF-ben kifejlesztett számítógépes szoftvereket.

A Tízperces mérések oldalon az OMSZ automata felszíni mérőhálózatának méréseiből, tíz percenként készített hőmérséklet, csapadék és szél térképek láthatók.

Elkészült az Országos Meteorológiai Szolgálat angol nyelvű honlapjának első változata. A legnépszerűbb IDŐJÁRÁS (WEATHER) menü képezi az angol változat beköszönő lapját, ahonnan a külföldi látogató könnyen eljuthat a megfigyelési (radar, műhold, mért adatok, stb.) és az előrejelzési oldalakra. Az időjárást érintő tartalmak mellett megtalálhatók az ÉGHAJLAT (CLIMATE), az OMSZ, illetve a honlappal kapcsolatos (MET.HU) oldalak is. Természetesen mind a magyar, mind az angol honlap bővítése, fejlesztése folytatódik.

A balatoni vízi élet legfőbb meghatározó elemei közé tartozik a szél és az általa keltett hullámzás. Az OMSZ új fejlesztéseként részletes, a Balaton három medencéjére szóló, térképes hullámmagasság előrejelzés található a Balatoni időjárás oldalon.
A hullámmagasság számításánál egy tapasztalati (empirikus) formula lett figyelembe véve, amely függ a 10 m magasban fújó széltől, az adott pontban vett vízmélységtől és a szélúttól, azaz attól a távolságtól, amely az adott pont és a part között van a szél irányával szembe indulva. A hullám-modell egyfajta közelítésnek tekinthető, amely nem vesz figyelembe olyan jelenségeket, mint pl. a hullámelhajlás vagy hullámtörés.