2018. április 22. vasárnap
Tanulmányok

OMSZ: 2018. április 12. 15:15

25 éves a hegyhátsáli üvegházgáz mérőállomás

Az 1960-as évek második felére egyértelművé vált, hogy a légkör szén-dioxid (CO2) tartalma fokozatosan növekszik, és mivel a szén-dioxid üvegházhatású gáz, ezért ez a Föld éghajlatának megváltozását okozhatja. A kockázatra való tekintettel a Meteorológiai Világszervezet (WMO) az ekkoriban megszervezés alatt álló globális háttérlevegőszennyezettség-mérő hálózat (mai nevén Global Atmosphere Watch) mérési programjába beemelte a szén-dioxid légköri koncentrációjának mérését is. A hegyhátsáli mérőhelyen a mai napig fenntartott heti rendszerességű mintavételek 1993. március 2-án kezdődtek. Ezt a dátumot tekinthetjük az állomás alapítási idejének.

OMSZ: 2018. március 18. 22:29

Hidegbetörés márciusban

2018. március 17-én sarkvidéki eredetű levegő zúdult a Kárpát-medencébe. A hidegbetörés során az északkeleti irányból áramló légtömegek főleg az Alföld keleti részén okoztak 70 km/h erősségű széllökéseket. Az alsó rétegekben beáramló hideg és a magasban található meleg és nedves levegő keveredése során intenzív csapadék alakult ki, amely főleg a Dunától keletre okozott havazást, hófúvást. Az időjárási helyzetet csak súlyosbította, hogy a vizes, tapadó hó mellett egy szokatlan időjárási folyamat eredményeként még ónos eső is kialakult, helyenként megbénítva a közlekedést és tartós áramkimaradásokat okozva.

OMSZ: 2018. február 28. 13:04

Hogyan fagyott be a Balaton erős szélben?

2018. február 27-én a késő esti órákban különös módon fagyott be a Balaton Siófok előtti területe...

OMSZ: 2018. február 26. 21:17

Szibériai hideg február végén

2018. február végén rendkívül hideg, szibériai eredetű levegő érte el Európát. A keletről bezúduló hideg hatására február 26-án hajnalra már túlnyomórészt -10 fok alatti minimum hőmérsékletek alakultak ki az egész országban, az élénk, időnként erős északkeleti szél ellenére is.  A hidegbetörés sok tekintetben hasonlít a 2017 zord januárját okozó időjárási helyzetre.

OMSZ: 2018. február 5. 09:00

Hogyan fejlődik egy ciklon: “Friederike” vihar elemzése

2018. január 18-án egy gyorsan mélyülő ciklon nagy károkat okozott Európa északnyugati térségében, főleg az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Belgiumban és Németországban. A súlyos (több százmillió eurós nagyságrendű) anyagi veszteségek mellett halálos áldozatai is voltak a szélsőséges időjárásnak.

OMSZ: 2017. november 3. 11:50

A siófoki szélsebesség néhány statisztikai jellemzője az október 29-i vihar kapcsán

2017. október 29-én egy markáns hidegfront érte el hazánk térségét, amely néhány óra alatt átvonult hazánk felett. Ennek hatására az északnyugatira forduló szél több helyen viharossá fokozódott, a legerősebb széllökés értékek meghaladták a 120 km/h-t. A front átvonulását záporok és zivatarok kísérték. Az esemény szinoptikai hátterének bemutatásával egy korábbi tanulmányunk foglalkozik. A front átvonulása során a legnagyobb szélsebesség értéket Siófok állomáson mértük, 36,5 m/s-ot (131,4 km/h). Ebben az elemzésben a siófoki széllökés idősor néhány statisztikai tulajdonságát mutatjuk be.

OMSZ: 2017. október 31. 18:01

A 2017. október 29-i vihar meteorológiai elemzése

2017. október 29-én egy nagyon erős hidegfront vonult végig Közép-Európa, majd a Balkán-félsziget fölött. A vihar Németországban, Csehországban és Lengyelországban emberéleteket követelt és jelentős anyagi károkat okozott. Magyarországon alig három óra alatt rohant végig a hidegfront, és a sokfelé 100–110 km/h fölötti széllökések fakidőléseket, vezeték szakadásokat, vonatkéséseket okozott szerte az országban. A Balatonnál volt a legerősebb a szél, Siófokon 131 km/h széllökést is mértek, és kialakult a porzó víz jelensége. A tanulmány a német nyelvterületen Herwart, Magyarországon Nárcisz névre keresztelt vihar meteorológiai sajátosságait foglalja össze.

OMSZ: 2017. október 24. 09:00

Szeptember közepi konvektív események: szupercellák Magyarországon és zivatarrendszer Erdélyben

Általában az ősz első hónapjában szokott lecsengeni a konvektív szezon, azaz még ilyenkor előfordulnak zivatarok, különösen szeptember elején, de általában – néhány ritka kivételtől eltekintve – ezek a helyzetek már közel sem emlékeztetnek a késő tavaszi, nyári napok intenzív és heves zivataraira. Szeptember közepén egy ilyen ritka kivétel történt: 16-án, szombaton estétől az éjszakába nyúlóan számtalan szupercella vonult végig az ország déli felében, közülük nem egy pedig heves eseményeket is produkált. A Viharvadász Egyesület vadászai alaposan dokumentálták a történéseket, ezekből közlünk egy rövid összefoglalót az alábbiakban, mindemellett kitérünk a másnapi, 17-i erdélyi tragikus szélvihar meteorológiai hátterére is.

OMSZ: 2017. október 9. 16:00

Összefoglaló a nyár második felének viharvadászatairól

A nyár második felében az időjárás már nem tartotta azt a – sokszor már-már őrült – iramot, amit a június végi, július eleji időszakban diktált a viharvadászok számára, de így is akadt néhány érdekes helyzet.

OMSZ: 2017. október 8. 22:03

Hurrikánok

A természeti csapások körében a legveszélyesebb jelenségek közé tartoznak a trópusi ciklonok. Az atlanti térségben hurrikánoknak, míg a Csendes-óceán felett tájfunoknak nevezett légörvények azért rendkívül veszedelmesek, mert több száz kilométer széles sávban akár egy napon át is fújhat 250 km/h-t folyamatosan meghaladó erősségű szél és a vihar átvonulása során 1000 mm-nél is több csapadék hullhat. Az olyan másodlagos hatásokkal együtt, mint a tengerár, az árvíz vagy a földcsuszamlások, a vihar emberéletek ezreit követelheti, országokat dönthet nyomorba. Ebben az írásban a hurrikánokat kialakító folyamatokról, magukról a hurrikánokról, s utóéletükről, illetve Európa időjárására és időnként a történelemre gyakorolt hatásukról lesz szó.

Cikkek száma:
Tanulmányok