2017. július 26. szerda
Tanulmányok

OMSZ: 2016. augusztus 2. 08:44

Viharvadászatok 2016. július 12–13. között

Egy hullámzó frontnak köszönhetően 2016. július 12-én és 13-án ismét kedvező feltételek mutatkoztak szupercellás zivatarok kialakulásához, mely során számos viharvadász és viharmegfigyelő (spotter) készített részletes fényképes dokumentációt. Jelen beszámoló nem érinti a zivatarok kialakulásának hátterét, hiszen erről már született egy korábbi esettanulmány, hanem a viharvadászok és spotterek szemszögéből követi végig az események lefolyását.

OMSZ: 2016. július 18. 13:31

Viharzóna Magyarország felett; 2016. július 13–14.

Hazánk nagy részét 2016. július közepéig többnyire elkerülték a nagyon heves viharok, bár az ország keleti felét június közepén többször is érintette heves zivatarokkal járó viharzóna. A júniusi időjárási helyzethez sok tekintetben nagyon hasonló szituáció alakult ki július 13–14-én, heves zivatarokkal, közöttük több örvénylő zivatarcellával (szupercellával) és rendkívül intenzív, nagy mennyiségű csapadékkal, ezúttal az ország nagy területeit érintve. A júniusi helyzettel ellentétben szerencsére a labilis időjárási helyzet nem tartott sokáig, ennek ellenére az okozott károk így is tetemesek voltak. Jelen írás a július 13. és 14. heves konvektív viharait mutatja be.

OMSZ: 2016. június 29. 11:48

Egy viharzóna öt napja

2016. június 17 és 21-e között délkeleti határainknál szinte minden nap rendkívül heves zivatarok alakultak ki, és haladtak a határral párhuzamosan délnyugatról északkelet felé. Voltak napok, amikor a zivatarok az Alföldön vonultak végig, máskor főleg a határon túli Vajdaság, Bánság, Partium területein okoztak pusztítást. A több napon keresztül fennmaradó viharzónában gyakran előfordultak 15 km magasságig felnyúló örvénylő zivatarok (szupercellák) is, amelyek áthaladást több helyen tojás nagyságú jég, felhőszakadás, időnként pedig tornádók kísérték. Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a térségünkben szokatlanul tartós és heves zivatarzóna ugyancsak szokatlan meteorológiai hátterét.

OMSZ: 2016. április 14. 09:00

Homokviharos tavasz Észak-Afrikában

A téli és tavaszi időszakban többször előfordul, hogy erősebb mediterrán ciklonok áramlási rendszere a Szahara északi részét is érinti, és ezzel homok kerül a légkörbe. Ilyen helyzetekben a mediterrán térségben gyakran megfigyeltek már „sáros esőt”, illetve szintén ehhez köthető a „piros hó” is, melyet akkor észlelnek az Alpokban vagy más környező hegységekben, ha a csapadék jelentős mennyiségű homokot tartalmat, mely enyhén sárgás-pirosas színűre festi a havat. Idén tél végén, tavasz elején ugyanakkor több erős mediterrán ciklon is kialakult, olykor közvetlenül a sivatag felett, mely már viszonylag ritkán szokott előfordulni. Ezeknek köszönhetően pedig nem csak a mediterrán térség, hanem a Kárpát-medence fölé is többször sodródott jelentősebb mennyiségű homok.

OMSZ: 2016. április 4. 15:55

2015. május 6-i szupercellás zivatarok

2015. május 6-án egy markáns hidegfront érte el az országot, melynek átvonulását jó néhány szupercella is kísérte. A viharok közül az egyik ilyen forgó zivatar a Duna–Tisza közén szignifikáns heves eseményeket produkált. A károk és beszámolók alapján egyes helyeken a legerősebb széllökések meghaladhatták a 120 km/h-t, illetve a legnagyobb jégátmérő az 5 cm-t is elérhette. Az infrastrukturális és mezőgazdasági károk több száz millió forintot tettek ki.

OMSZ: 2016. február 8. 16:00

Az Észak-Amerika keleti partjára lecsapó „Jónás” nevű hóvihar elemzése számítógépes modellek segítségével

2016. január 23-án és 24-én az Amerikai Egyesült Államok keleti partjai mentén hatalmas hóvihar tombolt. A híradások szerint több mint 30 millió ember él azon a területen, ahol 50 cm-t meghaladó mennyiségű hó hullott, míg legalább három millió ott, ahol a 70 cm-t is meghaladta a lehullott hó vastagsága. A havazás által érintett szövetségi államok a következők voltak: Virginia, Nyugat-Virginia, Maryland, New York délkeleti része, New Jersey és Washington D.C.

OMSZ: 2016. január 29. 17:00

Januári hurrikán Európa közelében

Az átlagosnál visszafogottabb 2015-ös hurrikánszezon után a 2016-os esztendő kétségkívül rendkívüli kezdéssel rukkolt elő: rögtön januárban hurrikán alakult ki az Atlanti-óceánon. Az Alex névre keresztelt rendszer ráadásul nem az ilyenkor is meleg trópusi vizek felett, hanem az óceán keleti részén, az Azori-szigetektől délre jött létre, és később át is haladt a szigeteken.

OMSZ: 2015. október 15. 11:00

„Medikán”, avagy mediterrán ciklon trópusi jegyekkel 2015. október elején

2015. szeptember 30-án egy nem szokványos mediterrán ciklon alakult ki a Földközi-tenger nyugati medencéjében. Lassú mozgása révén ugyanis rengeteg energiát tudott meríteni a még viszonylag meleg tengerből, így több tekintetben is hasonlóságot mutatott a trópusi ciklonokkal. A ciklont az angol „mediterranean” és „hurricane” szavakból megalkotott „medicane”, avagy magyarosan „medikán” jelzővel is illették. Igazi trópusi társaihoz hasonlóan kiadós esőzéseket, igen erős szelet és jelentős nyomásváltozásokat produkált a ciklon.

OMSZ: 2015. szeptember 21. 14:00

Történelmi hurrikán a Zöld-foki szigeteken

A 2015-ös hurrikánszezon meglehetősen csendesen indult az Atlanti-óceánon. Az év első hurrikánjára így augusztus végéig kellett várni. A Fred névre keresztelt hurrikán történelmi jelentőségét az adta, hogy ő volt az első trópusi ciklon az 1851-ben megkezdett rendszeres megfigyelések kezdete óta, mely már hurrikánként érte el a Zöld-foki szigeteket, és így is haladt végig rajtuk.

OMSZ: 2015. szeptember 15. 14:30

Hőhullámok nyara

Az utóbbi évek nyarai rendre mind melegebbek az átlagosnál, azonban az idei nyár még ezek közül is kitűnt ismétlődő, hosszan tartó hőhullámaival. A havi- és évszakos átlaghőmérsékletek szokatlanul magasak voltak, és a hőség számos korábbi rekordot megdöntött.

Cikkek száma:
Tanulmányok