2024. március 19. kedd
Felhők osztályozása

1. Felhők magassága szerint

Az alábbi felsorolásban a mérsékelt övi átlagos magasságok szerepelnek.

Magas szintű felhők

7–13 km magasságúak

Közepes szintű felhők

2–7 km magasságúak

Alacsony szintű felhők

0–2 km magasságúak

Függőleges felépítésű felhők

alapja átlagosan 500 m, teteje pedig átlagosan 8 km-ig ér fel (zivatarfelhők)

A felhők anyaga és magassága között szoros kapcsolat van. A magas szintű felhők jégkristályokból állnak, a középszintűek jégkristályokból és túlhűlt vízcseppekből egyaránt, tehát vegyes halmazállapotú felhők. Az alacsony szintűek pedig túlnyomóan vízcseppekből állnak, csupán a téli hónapokban találhatóak bennük jég- és hókristályok.


2. Felhők alakja szerint

Réteges jellegű felhők

vízszintes kiterjedésük a függőlegeshez képest nagy

Gomolyos jellegű felhők

függőleges kiterjedésük a vízszinteshez képest nagy

Függőleges felépítésű felhők

amelyeknek mindkét irányú kiterjedése nagy, s nagyságrendje megegyezik

A felhők alakja szerint azoktól a fizikai folyamatoktól függ, amelyek létrehozták őket. Lassú lehűlés rétegfelhőket képez, a hirtelen gyors lehűlés gomolyfelhőket hoz létre. A felhők alakjának, anyagának, magasságának együttes figyelembevételével a Meteorológiai Világszervezet (WMO) elkészítette a felhők összesített rendszerezését.

Az egyes felhőfajtákat a Nemzetközi Felhőatlasz tartalmazza, amely 10 alaptípusból indul ki. Ezeket a típusokat fajoknak nevezik és a felhőfajok kölcsönösen kizárják egymást, tehát egy adott felhő nem tartozhat egyszerre több fajhoz. Az égbolton egyszerre több felhőfajhoz tartozó felhő is jelen lehet.


3. Felhőfajok

Latin név és nemzetközi jel,
valamint magyar elnevezés

Rövid leírás

Cirrus (Ci)

pehelyfelhő

Magas szintű, széttagolt felhők fehér, finom rostokból, fehér vagy túlnyomóan fehér foltokból, esetleg keskeny szalagokból összetéve. A felhők rostos, vagy selymes, ezüstös fényűek is lehetnek. Jégkristályokból áll és a közepes földrajzi szélességeken 5–13 km magasságban képződik.

Cirrocumulus (Cc)

bárányfelhő

Fehér folt, felhőlepel, vagy réteg alakjában megjelenő önárnyék nélküli, magas szintű felhő, amely különálló vagy egybeolvadó fodorszerű gomolyokból áll, és többé-kevésbé szabályos elrendeződést vesz fel.

Cirrostratus (Cs)

fátyolfelhő

Áttetsző, fehéres felhőfátyol, szerkezete rostos, fonalas vagy sima. Részben vagy egészben eltakarhatja az eget.

Altomcumulus (Ac)

gomolyfelhő, párnafelhő

Fehér, szürke vagy fehéres árnyalatú felhőtakaró, felhőréteg általában önárnyékkal. Elemei lehetnek lemezek, gömbölyded párnák, hengerecskék. Ezek egy része lehet rostos vagy szilárd, amelyek összeolvadhatnak vagy elkülönülhetnek egymástól.

Altostratus (As)

lepelfelhő

Szürkés, kékes felhőlepelként, vagy csíkos, rostos, sima réteg formájában jelenik meg. Részben és egészen is elboríthatja az eget. Egyes részein elég sűrű ahhoz, hogy a Napot úgy elhomályosítja, mintha homályos üvegen át néznénk. Vegyes halmazállapotú felhő, amely esőcseppeket és hópelyheket is tartalmaz.

Nimbostratus (Ns)

réteges esőfelhő

Szürke, gyakran igen sötét felhőréteg, a folyamatosan hulló eső vagy hó következtében erősen elkent alakkal. A csapadék a legtöbb esetben eléri a talajt, rendszerint tartós, folytonos esőzés vagy havazás formájában. A Nimbostratus réteg olyan vastag, hogy teljesen kitakarja a Napot. A felhőréteg alatt gyakran jelennek meg alacsony, tépett foszlányok, amelyek beleolvadhatnak a Nimbostratusba, de el is különülhetnek tőle.

Stratocumulus (Sc)

gomolyos rétegfelhő

Szürke vagy fehéres árnyalatú felhőtakaró, felhőréteg, amely majdnem mindig meglehetősen sötét rétegből áll. Mozaikszerűen összetett elemekből, párnákból vagy hengerekből épül fel, amelyek nem rostosak, elkülönülhetnek egymástól vagy egymásba olvadhatnak.

Stratus (St)

rétegfelhő

Általában szürkés színű felhő, elég egyenletes felhőalappal. Hullhat belőle szitáló eső, fagyott eső vagy szemcsés hó. Ha a Nap átsüt a felhőn, körvonalai felismerhetőek. Gyakran alakul ki a talajról felemelkedő ködből.

Cumulus (Cu)

gomolyfelhő

Különálló felhők, általában sűrűk és éles körvonalúak. Tömb, kupola, torony alakúak és feldudorodó felső részük ragyogóan fehér, míg alapjuk viszonylag sötét és vízszintes. Néha a Cumulusok tépettek. Nyári időszakban főként a nappali besugárzás hatására keletkeznek.

Cumulonimbus (Cb)

zivatarfelhő

Vastag, sűrű felhő, tetemes vertikális kiterjedéssel. Alakja oldalról hegységre vagy toronyra emlékeztet. Felső részein sima, rostos vagy barázdált képződmények figyelhetők meg. Csúcsa majdnem mindig sík, lapított, amely gyakran üllőre vagy hatalmas tollpehelyre emlékeztető formában terül szét. Tartalmazhat esőcseppeket, hópelyheket, fagyott esőcseppeket és jégdarabokat. A felhőalapból sokszor jól megfigyelhető csapadékszálak (virga) ereszkednek alá. Csapadéka mindig heves és záporszerű. Kialakulását mennydörgés és villámlás kíséri.

 
Összefoglaló táblázat

Latin név

Magyar név

Jel

Szint

cirrus

pehelyfelhő

Ci

magas

cirrocumulus

bárányfelhő

Cc

magas

cirrostratus

fátyolfelhő

Cs

magas

altocumulus

párnafelhő

Ac

közép magas

altostratus

lepelfelhő

As

közép magas

nimbostratus

esőrétegfelhő

Ns

több szintet átfog

stratocumulus

gomolyos rétegfelhő

Sc

alacsony

stratus

rétegfelhő

St

alacsony

cumulus

gomolyfelhő

Cu

alacsony

cumulonimbus

zivatarfelhő

Cb

több szintet átfog

 

OMSZ: 2012. november 22.