2017. december 17. vasárnap
Tanulmányok

OMSZ: 2015. augusztus 19. 16:05

Felhőszakadás 2015. augusztus 17-én

Hazánkban 2015. augusztus 17-én több helyen hullott rövid idő alatt kiadós csapadék. Az esti órákban óriási felhőszakadás volt a fővárosban is, Budapest belterületén egyetlen óra leforgása alatt több mint 80 mm eső zúdult le, a napi összeg pedig 115,4 mm volt.

OMSZ: 2015. augusztus 10. 10:18

Villámparádés éjszakák az Alföld közepén

A viharvadászat nem feltétlenül csak a szupercellás struktúrák dokumentálása céljából szerveződik, hanem gyakran a szemet gyönyörködtető villámfotók készítése is a terepre csalogatja a vállalkozó szellemű vadászokat. Július közepén több napon keresztül is olyan időjárási helyzet állt elő Magyarország fölött, ami kedvezett a késő estébe, éjszakába nyúló zivatartevékenységnek. A Viharvadász Egyesület oszlopos tagja, Nagykovácsi Zsolt, meglátva a kínálkozó esélyt a villámfotózásra, két egymást követő éjjelen is (július 17. és 18.) számos remek fényképpel dokumentálta e légköri elektromos jelenség tobzódását.

OMSZ: 2015. július 31. 11:52

Összefoglaló a július 8-i viharvadászatról

2015. július 8-án az év eddigi legpusztítóbb, milliárdos károkat okozó szupercellái alakultak ki. A szupercellák ugyanakkor látványos és egyben félelmetes felhőformációkkal, tudományos szempontból érdekes meteorológiai képződményekkel kápráztatták el a viharvadászokat. A helyzet komolyságát az is szemlélteti, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat először adott ki az idén harmadfokú figyelmeztető előrejelzést és riasztást heves zivatarokra. Mivel a várható viharok erejét az egyesület viharvadászai is hasonlóan ítélték meg, egy részletes modellelemzést követően több csapat is útnak indult, hogy az érkező, heves eseményeket is felsorakoztató szupercellákat „levadássza”.

OMSZ: 2015. július 29. 14:29

Délnyugati instabilitási vonal – július 25-i vihar meteorológiai elemzése

2015. július 25-én egy nagyon meleg periódus záró fejezeteként délnyugati irányból zivatarok érték el az országhatárt. Az egyre erősödő zivatarlánc (a szakirodalomi elnevezés szerint "squall line") a Balatonhoz érve már orkán erejű széllökéseket, heves villámlást, néhány helyen felhőszakadást okozott. Ez az időjárási helyzet klasszikus esetnek számít a balatoni viharjelzésben. Ehhez hasonló jelenség, amelyet „szlovéniai instabilitási vonal” néven ismer a hazai előrejelző szakma, az egyik legfélelmetesebb helyzetnek számít, mivel rendkívül gyorsan képes felerősödni, és a Balaton tengelye mentén végigvonulva rendszerint jelentős károkat okoz. Ezúttal sem történt máshogy: a vihar hajókat rongált meg, fákat csavart ki, felsővezetékeket tépett le. Ugyanakkor nem érkezett váratlanul az ítéletidő, az előrejelzések és riasztások nyomán a forró hétvégén a fürdőzőket, vitorlázókat előre figyelmeztették, és ahol kellett időben ott volt a mentés.

OMSZ: 2015. július 23. 12:00

Hőhullám kellős közepén, ami volt, van és amire készülhetünk

Az idei nyár egészen más arcát mutatja, mint a tavalyi. Július utolsó dekádjába érve már a második komolyabb hőhullámot szenvedjük el. Június első felében is kaptunk már ízelítőt a nyárból, de a két komoly júliusi hőségperiódus valóban próbára teszi a szervezetünket. A tartós kánikula miatt az országos tiszti főorvos az OMSZ előrejelzései alapján a legmagasabb fokozatú hőségriadót rendelte el július 4-től 8-ig, majd az előrejelzések alapján a július 17-től kiadott újabb hőségriadót meghosszabbította július 24. (péntek) 24:00 óráig az ország egész területére vonatkozóan.

OMSZ: 2015. július 10. 09:43

Forró periódust záró zivataros hidegfront, szupercellákkal július 8-án

A július első felében Európa legnagyobb részét érintő hőhullámnak egy markáns hidegfront vetett véget. A hűvösebb légtömegek 2015. július 8-án érték el a Kárpát-medencét, és elsősorban a Dunántúl középső részén, illetve Budapesten heves zivatarokat okoztak. A zivatarcellák között meghatározó szerepet kapott egy szupercella, amely a Bakony fölött kialakulva keleti irányba mozgott, és jelentős károkat okozott Székesfehérvár-Budapest vonal sűrűn lakott területein. Nem ez volt az idei első ilyen jelenség, és nem is a legerősebb, hiszen a Duna-Tisza közén, illetve Szabolcs-Szatmár megye keleti végein ehhez hasonló forgó zivatar már okozott rendkívüli szélvihart és jégkárt.  Jelen írás a vihar kialakulásának körülményeit és annak lefolyását mutatja be.

OMSZ: 2015. június 8. 17:44

Összefoglaló a május 20-i viharvadászatról

A május meghozta a szupercella özönt hazánkba. A május 13-i események után egy héttel, május 20-ára ismét egy olyan időjárási helyzet állt elő, ami kedvezett a szupercellák kialakulásának. A Viharvadászok Egyesülete az Országos Meteorológiai Szolgálat támogatásával ismét a viharok nyomába eredt, hogy tovább gazdagítsa a hazánkban kialakuló zivatarokról szerzett terepi ismereteket.

OMSZ: 2015. május 28. 17:51

Nagy csapadék, heves viharok – a május 20–27. időszak időjárási sajátosságai

A szélsőséges időjárási helyzetek sorozata úgy tűnik, hogy 2015-ben is folytatódik. Az év első szakaszának rendkívül száraz periódusát, amely már országos aszállyal fenyegetett, egy intenzív néhány napos csapadékos periódus váltotta fel, ahol négy nap alatt helyenként 100 mm-t meghaladó csapadék hullott, majd az ország keleti csücskében, Szatmárban rendkívül intenzív jégesők okoztak hatalmas károkat. A csapadékos időszak kiváltója egy, az Alpok déli-délkeleti részén kimélyült ciklon volt, amely egészen messziről, a trópusi területekről származó nedvességtől kapott hosszú fennmaradásához támogatást.

OMSZ: 2015. május 21. 14:00

Viharvadászat az Alpokalján

2015. május 13-án a Viharvadászok Egyesülete végrehajtotta az idei év első szervezett viharvadászatát, mely során az Alpokalján két szupercellát is sikerült dokumentálniuk.

OMSZ: 2015. május 7. 17:16

A május 6-i szupercellás zivatarok kialakulásának háttere

2015. május 6-án, szerdán a menetrend szerint érkező hidegfront előtt igen kedvezőek voltak a feltételek hosszú élettartamú, károkozó széllel és jégesővel járó, ún. szupercellás zivatarok kialakulásához. A következő írás röviden és közérthetően összefoglalja, hogy – a prognózist készítő szakember számára – milyen előjelei lehetnek az ilyen, igen komoly viharok létrejöttének.

Cikkek száma:
Tanulmányok