A jövő héten érkezik a száraz idő

Az elmúlt napokban országszerte jelentős mennyiségű csapadék hullott. Sokfelé 30-50 mm fölötti összegek fordultak elő 10 nap alatt, de a lehullott csapadék helyenként a 100 mm-t is jóval meghaladta. A Tiszántúl északi fele, kétharmada maradt ki a nagy csapadékból, arrafelé 20 mm alatt maradtak az összegek, ott néhol még hiány van. A talaj a nagy mennyiségű csapadék hatására az ország döntő részén nedves, vizes, helyenként belvízfoltos (1. ábra). Kedden a hőmérséklet csúcsértéke sokfelé 30 Celsius fok fölött alakult, majd csütörtökre átmenetileg hűvösebb léghullámok érkeztek, a levegő sokfelé még 20 fokig sem melegedett föl.

Az országban a szántóföldi növényeink közül a repce az öregedés-növényelhalás, az őszi búza a tejes-, illetve viaszérés, a kukorica a 3 szárcsomós, a napraforgó pedig a csillagállapot fenológiai állapotában van többnyire. Az őszi árpa betakarítása néhol már megkezdődött, száraz időben a héten a repce és az őszi búza aratását is elkezdték volna. A korai vetésű kukoricákon helyenként a címer is megjelent. Erdeinkben egyre több a vadon termő gomba. A termésérésben lévő kultúrákat a csapadék már károsan érinti: az esős, viharos idő károkat, terméscsökkenést és minőségromlást okoz, ilyen pl. a repce, az őszi árpa és búza, de a betakarításban lévő gyümölcsök, a meggy is. Ugyanakkor például a kukorica és a napraforgó nagyon meg fogja hálálni az esőt. A kukoricának a címerhányástól a szemfejlődésig van a legnagyobb vízigénye, míg a napraforgónak a virágzás idején. Idén ezek a fenológiai fázisok az átlagosnál hamarabb következnek be, a most nedvességgel feltöltődött talaj kedvező feltételeket termet a kritikus időszakra. Az esős, párás idő viszont a gombás megbetegedéseket is segíti.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképünkön a zöld tömeg aránya országszerte magas, az elmúlt napok kiterjedt esői után pedig ez tovább fog nőni. A változást mutató térképen a sárga és vörös színek azt mutatják, hogy az őszi búza és a repce a termésérés fázisában jár, már alig van, vagy egyáltalán nincs zöld tömege. Ugyanakkor zöld színek jelzik a kukorica és a napraforgó táblákon az intenzív zöld tömeg növekedését. Az anomália térkép alapján a legtöbb helyen a sokéves átlag fölötti a zöld tömeg aránya.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek többnyire 570 és 650 foknap között járnak az országban. A magasabb értékek leginkább az Alföldön jellemzőek. Az  2. és 3. ábrán Nyíregyháza és Kaposvár ezen hőösszegeit mutatjuk be az idei és a 2017-es mérésekkel, a sokéves átlaggal, valamint előrejelzéssel. Ezek szerint jóval az átlag és a tavalyi értékek fölött járnak a hőösszegek, időben ez a sokéves átlaghoz képest kb. egy hónapos, a 2017-es évhez képest pedig kb. 3 hetes előny. Ez azt jelenti, hogy a növények (és a kártevők is) ennyivel hamarabb kapják meg az egyes fejlődési fázisaik eléréséhez szükséges hőmennyiséget.

Pénteken még marad a sok felhő, ugyanakkor kevesebb lesz a csapadék. Szombaton és vasárnap már több lesz a napsütés, de sokfelé lesznek újabb záporok, zivatarok. A jövő héten csökken a csapadékhajlam, keddtől gyakorlatilag már nem várható számottevő eső. A csapadék mennyisége a következő 7 nap során területi átlagban általában 10-15 mm alatt marad. A hőmérséklet a hét végétől kezdődően már ismét 30 fok közelében alakul majd. A jövő héten tehát szikkad a talaj felszíne, lecsökken az aratni való nedvességtartalma. Az eső után az ilyenkor meleget és sok napfényt igénylő kukorica és napraforgó is szépen fejlődhet. Keddig meglehetősen szeles idő várható, különösen pénteken, hétfőn és kedden várható erős szél, de zivatarok környezetében átmenetileg viharossá fokozódik a légmozgás. A levegő nedvességtartalma vasárnapig gyakran lesz 80-90% fölött, mely kedvez a gombás megbetegedéseknek, aztán a jövő héten fokozatosan válik egyre szárazabbá a levegő.

Aszály kérdésében döntő tényező az elmúlt időszakban lehullott csapadékmennyiség, illetve az aktuális talajnedvességi viszonyok, melyekről részletes információ érhető el oldalunkon. A Magyar Tudományos Akadémia Kutatóközpontjának munkatársai által kidolgozott algoritmus alapján áll elő a Napi Léptékű Aszályindex mutatószám, mely többek között a talajnedvesség, a talajféleség, a légköri viszonyok alapján határozza meg, hogy a növény mennyit szeretne párologtatni, és ehhez mennyi nedvesség áll a talajban a rendelkezésére. Az MSWD Aszályindex pedig az aszályosság mértékét az alapján jellemzi, hogy mennyi vizet kellene a talajba juttatni, hogy az a növénynek optimális feltételeket teremtsen. Az indexekről részletes leírás itt található.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Az aktuális munkák tervezéséhez a rövid távú döntéseknél a tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzéseket, a speciális agrometeorológiai elemeket tartalmazó, 12 óránként frissülő modell előrejelzéseket, de akár a 6-12 óránként frissülő térképes modell előrejelzéseket is érdemes követni, mert azok sok hasznos információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban  telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Készült: 2018. június 14.

1. ábra: Belvíz a Mohácsi-szigeten szója táblában (2018. június 13., Hágen András felvétele)

2. ábra: Effektív (a növények számára hasznosítható) hőösszegek; Nyíregyháza

3. ábra: Effektív (a növények számára hasznosítható) hőösszegek; Kaposvár