A Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelentése szerint a 2023-as év után a 2024-es év is a legmelegebb év lett globálisan 1850 óta. Az ERA5 adatbázis alapján az évben a globális átlaghőmérséklet 15,10 °C volt, ami 0,12 °C-kal múlta felül a korábbi csúcstartó 2023-as évet. 2023 tavaszán El Niño állapot vált uralkodóvá a trópusi Csendes-óceán térségében, ami 2023 decemberében tetőzött, de még a 2024-es év első felében is éreztette hatását. Ezáltal 2024-ben is jelentős befolyást gyakorolt a légköri nedvesség eloszlására, ami nem csak a trópusok, hanem a mérsékelt öv időjárására és klímájára is hatással volt. A 2024-es év 1,5 °C-kal volt melegebb az (1850-1900-as) iparosodás előtti szintnél, és 0,72 °C-kal haladta meg az 1991-2020-as normált. Januártól júniusig minden egyes hónap melegebb volt, mint bármelyik előző év megfelelő hónapja. Júliustól decemberig a 2023-as év megfelelő hónapjai voltak a legmelegebbek, ezeket követték a 2024-es év azonos hónapjai az augusztus kivételével, ami ugyanolyan meleg volt mindkét évben. Az ERA5 adatbázisa alapján a legmelegebb telet, tavaszt és nyarat zártuk. Tovább emelkedett a szén-dioxid légköri koncentrációja, 2024-ben elérte a 422 ppm-et. Világszerte számos szélsőséges eseményt regisztráltak, köztük hőhullámokat, aszályokat, erdőtüzeket és árvizeket egyaránt. A szárazság több régióban is kedvezett az erdőtüzek kialakulásának. A Copernicus Atmosphere Monitoring Service (CAMS) GFAS erdőtűz-kibocsátási adatai szerint az amerikai kontinenseken fordult elő a legtöbb ilyen esemény. Tartós és nagy kiterjedésű erdőtüzeket figyeltek meg Kanadában (július és augusztus), valamint Dél-Brazíliában és Bolíviában (augusztustól októberig). A Dél-Amerikában pusztító 2024-es erdőtüzek szén-dioxid kibocsátása meghaladta a 2023-as kanadai értéket.

 Európában 1850 óta szintén a 2024-es volt a legmelegebb év, a 2020-as évet váltotta le a Copernicus Climate Change Service elemzése szerint. Az ERA5 adatbázisban 1,47 °C-kal haladta meg a középhőmérséklet átlaga az 1991-2020-as klímanormált, és 0,28 °C-kal lett melegebb a korábbi legmelegebb (2020-as) évnél, amelyet Európában eddig feljegyeztek. Több évszak is előkelő helyen végzett: a tavasz és a nyár a legmelegebb lett, a tél pedig a 2. helyre került a megfelelő évszakok rangsorában Európában. Hosszantartó intenzív hőhullámok sújtottak több európai országot is, jelentős méretű területen pusztított erdőtűz, és voltak olyan országok, ahol árvizek okoztak figyelemre méltó károkat.

 Magyarországon a 2024-es évi középhőmérséklet országos átlagban 12,91 °C-nak adódott (1. ábra), így 2,16 °C-kal volt melegebb az 1991-2020-as éghajlati normálnál. Az ellenőrzött, homogenizált (MASHv3.03) és interpolált (MISH v1.03) adatok alapján közel 0,7 °C-kal haladta meg az eddigi legmelegebb (2023) évet. Az évi középhőmérséklet országos átlaga 90%-os megbízhatósági szinten szignifikánsan emelkedik az 1901-től kezdődő hosszú idősor lineáris trendbecslése alapján. Változása az elmúlt 124 év alatt (1901 és 2024 között) átlagosan +1,64 °C, míg az országon belül legalább +1,48 °C és legfeljebb +1,90 °C közötti hőmérséklet-változás fordult elő.

Az év során lehullott csapadék mennyisége országos átlagban a homogenizált adatok alapján 525,5 mm, ezzel a 25. legszárazabb év volt 1901 óta. Az elmúlt 124 évben, 1901 és 2024 között – az évi csapadékösszegekhez illesztett exponenciális trend alapján – mérsékelt, átlagosan 3,75%-os csökkenést tapasztaltunk, a csapadék csökkenése azonban statisztikailag nem szignifikáns (2. ábra). A változás az ország különböző pontjain -15% és +7% között alakul. A Dunántúl szinte egészén csökkent a csapadék, legnagyobb mértékben az északnyugati tájakon, ahol 10‑15%-os csökkenés mutatkozik 1901 óta. Az Alföld északi részén kisebb területen 4-6%-os növekedést figyelhetünk meg.