A szélsebesség évi átlaga hazánk területén többnyire 1,5 és 3,5 m/s között változott, az országos átlag 2001-2020 között 2,6 m/s volt, míg 2024-ban 2,4 m/s-nak adódott. A legmagasabb évi átlagok a Dunántúl északi részén és a Tiszántúlon voltak jellemzőek, ahol nagyobb összefüggő területen a szélsebesség elérte a 3 m/s-ot. A Dunántúli-középhegység magasabban fekvő csúcsai esetén előfordultak 4 m/s-ot meghaladó értékek is. A szélsebesség átlagos éves menetét jól mutatják a szürke oszlopok a 14. ábrán. Január elejétől márciusig növekszik az országos átlag, majd augusztusig csökken, és újra növekedni kezd egészen az év végéig. 2024-ben az országos szélsebességek havi átlagai januárban, februárban és szeptemberben haladták meg a sokévi átlagot. Márciustól egészen augusztusig és októbertől az év végéig a havi szélsebesség értékek elmaradtak az átlagtól, a legnagyobb eltérés május, június majd november, december hónapokban volt jellemző. A legalacsonyabb átlagos szélsebesség novemberben volt (~1,77 m/s), amit a december (~1,84 m/s) és a június (~1,89 m/s) követett. A legjelentősebb pozitív eltérés januárban adódott, míg a legszelesebb hónap a február volt (>2,7 m/s).

A 15. ábrán jól látható, hogy Budapest Pestszentlőrinc állomáson a 2001-2020 közötti átlaghoz viszonyítva februárban és szeptemberben alig haladta meg a szélsebesség a megszokott értéket, csupán januárban volt 10%-ot meghaladó a havi átlagos szélsebesség normáltól való eltérése. A többi hónapban az átlagos szélsebesség kisebb volt, a legnagyobb eltérés novemberben adódott, ezt követte a december, majd holtversenyben a május, június. Végeredményben elmondható, hogy mind országos átlagban, mind Budapest Pestszentlőrincen is az átlagosnál kevésbé volt szeles a 2024-es év.

A 16. ábrán egyrészt a 2001-2020 periódus, másrészt a 2024. évi óránként mért szélsebesség értékekből számolt relatív gyakorisági eloszlást mutatjuk be Budapest Pestszentlőrinc állomásra vonatkozóan. Látható, hogy az 1 m/s-nál kisebb szélsebességek jóval gyakoribbak voltak, közel kétszer annyiszor fordultak elő, mint általában. Ennek a kategóriának a megnövekedett gyakorisága a nagyobb szélsebességek gyakoriságának csökkenésével párosult. A legtöbb eset a 2001-2020-as átlagok szerint az 1,1-2 m/s-os tartományban fordul elő, ez 2024-ben is így volt, noha kissé elmaradt az átlagtól (2024-ban az esetek 37,5%-ában, a sokéves átlag szerint az esetek 41,7%-ában). Láthatjuk, hogy a 2,1-3 m/s-os kategóriában harmadával kevesebb eset adódott, és a nagyobb szélsebességeknél (11 m/s-ig) mind kisebb volt a 2024-ben előforduló értékek gyakorisága.

A szélviszonyokat jellemző küszöbnapok éves menetét a 17-19. ábrákon mutatjuk be. 2024-ben Budapest Pestszentlőrincen összesen 76 szeles nap (napi maximális széllökés (fx ≥ 10 m/s) volt, ami 36%-kal marad el a megszokottól. A legtöbb szeles napot januárban jegyeztük az állomáson 11 nappal, mely 3 nappal haladta meg az ilyenkor szokásos értéket. Ezt követte a március és a február, amikor 10 és 9 szeles nap fordult elő, az előbbi 3 míg az utóbbi 1 nappal maradt el az átlagtól. A legkevesebb, 2 szeles napot júniusban regisztráltunk, ami jelentősen elmarad a szokásos 13 naptól, annak mindössze 15%-a. Szeptemberben és októberben is szokatlanul kevés, mindössze 3 szeles nap adódott, a megszokott 8 helyett.

Viharos napból (fx ≥ 15 m/s) egy év alatt 30 szokott lenni az 1991-2020-as átlag szerint, ehhez képest 2024-ben mindössze 12 viharos napot detektáltunk Pestszentlőrincen, tehát 60%-kal kevesebb ilyen nap jelentkezett. Csupán januárban, februárban és szeptemberben érte el a viharos napok száma a normál értéket, és egyik hónapban sem haladta meg azt. A nyári hónapokban, továbbá októberben és decemberben egyetlen viharos nap sem fordult elő, míg áprilisban, májusban, szeptemberben, októberben és novemberben is csak 1-1 ilyen nap jelentkezett.

A 20. ábrán a szélirány gyakorisági eloszlását láthatjuk Budapest Pestszentlőrincen a 2001-2020. közötti időszak átlaga és a 2024. év adatai alapján. A sokévi átlag jól mutatja, hogy Budapest esetén az uralkodó szélirány egyértelműen az északnyugati, de a keleti is nagy gyakorisággal fordult elő. 2024-ben az északnyugati irány helyett a keleti szél jelentkezett a legnagyobb arányban, és csak ezt követte az észak-nyugati és az észak-északnyugati irány. Érdekes módon a nyugati és északkeleti szelek a sokéves átlagnál nagyobb arányban képviselték magukat 2024-ben.