Annak ellenére, hogy 2022-ben tovább folytatódott a La Niña esemény, az ERA5 adatbázis alapján 2022 az ötödik legmelegebb év, tette közzé a Meteorológiai Világszervezet (WMO). Noha 2022 csak kis mértékben (0,03-0,05°C-kal) volt melegebb, mint 2021, 2018 és 2015, és hasonlóan kis eltérés adódott a nála árnyalatnyival (0,04°C-kal) melegebb 2017-es évhez képest. Az ERA5 adatai alapján a globális évi középhőmérséklet 0,3 Celsius fokkal volt melegebb az 1991-2020-as normálnál, és 1,2°Celsius fokkal haladta meg az iparosodás előtti (1850–1900) időszak átlagát. A légköri üvegházhatású gázok koncentrációjának folyamatos emelkedése mellett számos hőmérsékleti rekord született.

A Copernicus Climate Change Service elemzése szerint Európában 1850 óta a 2022-es nyár volt a legmelegebb, továbbá a teljes évet tekintve a 2. helyre került az ERA5 adatbázisban. Az ősz is előkelő helyre került, a 3. helyet foglalja el a legmelegebb őszök sorában. Hosszantartó intenzív hőhullámok sújtották Európa jelentős részét. Az alacsony csapadékösszegek a magas hőmérsékletekkel párosulva súlyosan aszályos feltételeket alakítottak ki. Szokatlanul nagy területeken pusztítottak erdőtüzek több európai országban (Egyesült Királyságban, Franciaországban, Spanyolországban, Németországban, Szlovéniában és Magyarországon).

Magyarországon a 2022-es évi középhőmérséklet országos átlagban 11,83°C-nak adódott (1. ábra), ami 1,1°C-kal volt melegebb az 1991-2020-as éghajlati normálnál. 2022 az ellenőrzött, homogenizált (MASHv3.03) és interpolált (MISH v1.03) adatok alapján a 2019-es és 2018-as évek után a 3. legmelegebb az elmúlt 122 évben. Az évi középhőmérséklet országos átlaga 90%-os megbízhatósági szinten szignifikánsan emelkedik az 1901-től kezdődő hosszú idősor lineáris trendbecslése alapján (1. ábra). Az évi középhőmérséklet országos átlagának változása az elmúlt 122 év alatt (1901 és 2022 között) átlagosan +1,45 °C, míg az országon belül legalább +1,09 °C és legfeljebb +1,81 °C közötti hőmérséklet-változás fordult elő.

 
1. ábra
Az évi középhőmérséklet 1901 és 2022 között Magyarországon (homogenizált, interpolált országos átlag)

Az év során lehullott csapadék mennyisége országos átlagban a homogenizált adatok alapján 497 mm, ezzel a 17. legszárazabb év volt 1901 óta. 2022 során a megszokott csapadékmennyiség 81%-a hullott le, mind térben, mind időben igen szélsőségesen alakult az eloszlása. Már az év első negyede is rendkívül száraznak bizonyult, ez volt a 3. legszárazabb (1918 és 1949 után) első három hónap. Áprilisban a szokásos mennyiség negyedével több csapadék érkezett. Ezzel együtt is a 24. legszárazabb tavaszt zártuk 1901 óta. Ezt követően májustól egészen augusztusig szárazabb volt az idő a megszokottnál. A május a 14., míg a július a 15. legszárazabb volt az elmúlt 122 évben, összességében a nyár a 24. helyre került a legszárazabb nyarak sorában. A szeptember extrém csapadékosnak bizonyult (166%), így 1901 óta a 9. legcsapadékosabb szeptembert hagytuk magunk mögött. Októberben rendkívüli szárazság következett, az 1991-2020-as normálnak mindössze az ötöde hullott, ezzel a 8. legszárazabb október lett a 122 éves adatsorban. Decemberben ismét jelentősen több csapadék érkezett (166%) a sokéves átlagnál, ezzel a 13. legcsapadékosabb decembert hagytuk magunk mögött a 20. század kezdete óta. Az elmúlt 122 évben, 1901 és 2022 között – az évi csapadékösszegekhez illesztett exponenciális trend alapján – mérsékelt, átlagosan 4,1%-os csökkenést tapasztaltunk, a csapadék csökkenése statisztikailag nem szignifikáns (2. ábra). A változás az ország különböző pontjain -16% és +7% között alakul, az északnyugati tájakon 10-16%-os csökkenést, az Alföld északi részén kisebb területen 4-6%-os növekedést kapunk.

 
2. ábra
Az évi csapadékösszeg 1901 és 2022 között Magyarországon (homogenizált, interpolált országos átlag)