Több száz kilométeres földközi-tengeri „kígyó”

2013. február 16-án napközben az EUMETSAT MSG (geostacionárius – keringés közben a Föld adott pontja felett marad) műholdja látványos felhőformációt érzékelt (1. ábra).A Francia Riviéra partjainak közeléből egészen Szardínia szigetének déli részéig húzódott a hosszan (több mint 350-400 km-en) elnyúló keskeny (pár kilométeres) felhősáv. Ez a távolság a 400 km-t is meghaladja, amely magyarországi viszonylatban nagyjából a Sopron-Záhony távolsággal összemérhető.

A jelenség okát az áramlási (szélmezőben) mezőben kereshetjük. Ebben a keskeny, de igen hosszú sávban egy ún. összeáramlási terület (a szélzászlók vége egy irányba egy sávba mutat, illetve az áramlás sebessége a felhővonalhoz közeledve csökken) jött létre, amelynek a közepén a nedves tengeri levegő felfelé áramlott és gomolyfelhők sorát, sorozatát hozta létre, amely a magasból nagy területen szinte egyenes vonalnak látszik (2. ábra).

Feltehetően az alsó 1-2 kilométeres rétegben a függőleges hőmérsékleti eloszlás labilis volt, így jöttek létre a nálunk a nyári félévre jellemző gomolyfelhők (3. ábra, 4. ábra – GIF animáció). Összeáramlási zónákon kialakuló felhőzetet gyakran találhatunk a szárazföld fölött is, de ott a domborzat tagoltsága miatt ilyen hosszú, szabályos alakzatot nehezebben tud kialakítani a természet, mint az egyöntetű tenger- vagy óceánfelszín fölött.

1. ábra
Az MSG HRV műhold kompozit felhőzet képe, 2013. 02. 16. 13:10 UTC

2. ábra
Az MSG HRV műhold kompozit felhőzet képe és az ECMWF modell szélelőrejelzése (zöld)
a talaj-közeli rétegekre (1000 hPa), 2013. 02. 16. 13:10 UTC

3. ábra
Az MSG HRV műhold kompozit felhőzet képe, 2013. 02. 16. 14:10 UTC

4. ábra
Műholdkép animáció az MSG HRV műhold kompozit felhőzet képeiből,
2013. 02. 16. 10:25 és 15:10 UTC közötti időszakról