2018. június 21. csütörtök
Tanulmányok

OMSZ: 2018. június 11. 08:50

Medárd napi vihar

2018. június 8-án, Medárd napján több hullámban heves zivatarok vonultak át az ország déli, illetve nyugati részén. Az esti órákban déli irányból érkező első zivatarlánc (a meteorológiai szakirodalomban squall line-nak is nevezett jelenség) átvonulását felhőszakadások, helyenként jégesők, sokfelé viharos erősségű széllökések, és intenzív villámlás kísérte. A vihar átvonulását kidőlt fák, megáradt patakok többfelé akadozó áramszolgáltatás és közlekedési fennakadások kísérték. A vihar tragédiát is okozott; Dombóváron négy ember vesztette életét, amikor egy fa dőlt autójukra.

Horváth Ákos


Az első zivatarláncot délkeletről egy újabb követte, amelyből másnap (július 9-én) a hajnali órákban a Kiskunságban többfelé 50 mm-t meghaladó eső esett. Másnap délelőtt még egy harmadik hullám is létrejött az Alföld fölött, amely inkább csak csapadékot adott, erős szélvihar már nem kísérte. A nyár első felében ugyan nem számítanak ritkaságnak a hasonló heves viharok, azonban mint mindegyiknek, ennek is megvoltak a meteorológiai sajátosságai.


Vihar lefolyása

Június 8-án a késő délutáni órákban horvát-szlovén határ mentén erőteljes zivatarok alakultak ki, amelyek északi irányba, az Alpok felé mozdultak el, éppen csak érintve hazánk nyugati határait. Ezzel egy időben Bosznia-Szerbia határvonalán egy jól azonosítható, viszonylag keskeny vonalban intenzív zivatarképződés indult meg (1. ábra). A műhold képek alapján az egyre erőteljesebben fejlődő zivatarvonalban jól kivehetőek a legerősebb cellák un. túlnyúló csúcsai, amelyek a zivatar fölött szétterülő Cirrus ernyő fölé emelkedtek (2. ábra) és este 8 órára déli irányból közelítették meg az országhatárt (3. ábra). A Dunántúlt este 9 órára így két rendszer is elérte: a Horvátországban fejlődött zivatargóc, illetve a Boszniában kirobbant zivatarlánc. A 20:55-ös, 21:40-es radar mérések (4. a-b ábra) alapján még jól el lehetett különíteni a két rendszert, míg 22 órától már csak egyetlen zivatarlánc haladt a Kisalföld irányába (4. c-d ábra). Ez a hullám elsősorban a Dunántúlt érintette. A Balaton parti Örvényesen 100 km/h-s szélsebességet mértek, amely a 11-12 km magas zivatarfelhőkhöz köthető (5. ábra). Szombathelyen (ahol a zivatar rendszer nyugati és a keleti ága találkozott) 57.9 mm eső hullott, de Vas és Zala megyében sokfelé esett 20-30 mm csapadék néhány óra alatt.

Ahogy a dunántúli zivatarlánc északra vonult, röviddel éjfél után újabb erős radarjelet adó konvektív rendszer tűnt fel, ezúttal a Vajdaság fölött. Az ugyancsak vonalba rendeződő – bár a dunántúlinál gyengébb – zivatarok elsősorban Bács-Kiskun megyében majd a főváros térségében okoztak újabb csapadékot, de az így kialakuló újabb zivatarlánc széles íve június 9-én a reggeli órákra a Dunántúl keleti részére is ráhúzódott (6. a-c ábra). A második hullám zivatarcellái elsősorban jelentősebb mennyiségű csapadékot okozott. Erősebb szélviharról ezúttal nem érkezett jelentés.

A légkörnek a délelőtti órákban még mindig maradt energiája egy harmadik zivataros rendszer felépítésére, amely már nem vonalba rendeződött, hanem szétszórt cellákból állt és újabb csapadékkal járt, elsősorban a Kiskunságon (7. a-b ábra). A második és a harmadik hullámból a Kiskunságon többfelé 60 mm feletti csapadékmennyiséget mértek, Bugacon 79.9 mm csapadékot regisztrált az automata műszer (8. ábra).

Elsősorban az első, a Dunántúlra lecsapó zivatarrendszert kísérte nagyon sok villámlás (9. ábra).


Meteorológiai háttér

Az időjárási helyzet nem tekinthető olyan „klasszikus” instabilitási helyzetnek, mint amelyek 2016 és 2017 júliusában alakultak ki. Ebben az esetben nem volt a közelben éles hidegfront, illetve a magasban sem volt markánsabb hideg áramlás.

A Medárd napi zivatarok kialakulásához szükséges nedvesség már hosszabb ideje itt volt a Kárpát-medencében. A naponta ismétlődő helyi zivatarok olyan összeáramlási zónát hoztak létre, amelyben fokozatosan összegyűlt a nedvesség.

A nagytérségű folyamatokat egy gyenge mediterrán légörvény jelentette, amelynek az előoldali áramlási rendszerében meleg levegő áramlott a Balkán félsziget és a Kárpát-medence fölé. A ciklon áramlási rendszere vonalba rendezte a nedvességet is, így egy sávban nagyon erős konvektív instabilitás alakult ki, amelynek térbeli eloszlása jól látható a zivatarok energiáját jellemző paraméter (az alacsony szintű ekvivalens potenciális hőmérséklet) mezejében (10. ábra). A Nyugat-Balkánon és a Kárpát-medencén is átmenő vertikális metszeten ugyancsak jól látható, ahogy az alacsonyabb rétegekben áramló meleg nedves levegő kitölti az alsó rétegeket (11. ábra), ezzel növelve a térségben a labilitást (12. ábra). Az említett gyenge ciklon hatása a magasabb rétegekben, ha gyengébben is, de ugyancsak megjelent (az 500 hPa nyomásszinten ciklonálisra forduló áramlásban), illetve a légörvényhez kapcsolódó jet-stream közeledésében, amelyek a szélnyírás erősödésén keresztül támogatták a zivatarfejlődést (13. és 14. ábra).

Összefoglalva elmondható, hogy a Medárd-napi vihar olyan tekintetben tipikusan „medárdi” esemény volt, hogy kialakulásában (a nedvesség felhalmozásában) meghatározó szerepe volt a megelőző helyi zivataroknak. A pusztító zivatarlánc kialakulásában azonban fontos szerep jutott a gyenge mediterrán légörvénynek is, amely a zivatarokat vonalba rendezte, energiájukat vonalak mentén összpontosította.

 1. ábra

1. ábra
EUMETSAT látható tartományú műholdkép 2018. június 8. 18 óra 5 perckor (16:05 UTC).
A képen jól megkülönböztethető a Szlovéniában már felépült zivatargóc a Boszniában fejlődő zivatarlánctól.

 2. ábra

2. ábra
EUMETSAT látható tartományú műholdkép június 8. 17:05 UTC-kor.
A képen jól láthatóak a zivatarok Cirrus ernyőjét áttörő zivatar csúcsok.

 

 3. ábra

3. ábra
EUMETSAT látható tartományú műholdkép 2018. június 8. 17:40 UTC-kor.
A lenyugvó nap megvilágításában kiemelkednek a legerősebb zivatarcellák felhőtornyai.

4a. ábra 4b. ábra
4c. ábra 4d. ábra

4. ábra
Időjárási radarképek a zivatarlánc átvonulásáról:
a) június 8. 18:55 UTC-kor a Szlovénia felől érkező zivatargóc és a Horvátország felől közeledő zivatarlánc jól megkülönböztethető;
b) 19:40 UTC-kor a Szlovénia felől jövő zivatargóc Vas és Zala megyére csap le; a délről jövő zivatarlánc a Dél-Dunántúlon vonul végig;
c) június 8. 20:10 UTC-kor a zivatarok egyetlen vonallá fejlődnek; d) június 8. 21:25 UTC-kor a zivatarlánc eléri az Észak-Dunántúlt.

 

 5. ábra

5. ábra
Vertikális radar metszet a Dunántúlon átvonuló, a Balatonnál 100 km/h-s széllökést okozó zivatarláncról
június 8. 20:55 UTC-kor. A zivatarcellák magassága 11-12 km körül alakult.

 

6a. ábra 6b. ábra

6c. ábra

6. ábra
Időjárási radarképek a vihar délről jövő második hullámáról:
a) június 8. 22:35 UTC-kor délen ismét megjelenik egy zivatarlánc;
b) június 9. 01:55 UTC-kor a másodi hullám megközelíti a fővárost és eléri a középső Dunántúlt;
c) június 9. 02:40 UTC-kor a második zivatarlánc lelassulva átvonul a főváros felett.

 

7a. ábra 7b. ábra

7. ábra
Időjárási radarképek a harmadik zivatarhullámról:
a) június 9. 04:25 UTC-kor újabb zivatarképződés kezdődik az Alföld fölött;
b) június 9. 05:50 UTC-kor a délről egymás nyomában lassan vonuló zivatarok a Kiskunság fölött egy-egy vonalban jelentős csapadékot adnak.

 

8. ábra 

8. ábra
A csapadék időbeli eloszlása Bugacon.
A 79.9 mm csapadék zöme a második és harmadik zivatarhullámból, egy-egy órán belül hullott.

 

 9. ábra

9. ábra
A villámcsapások eloszlása június 8-án 17:33 és 21:55 UTC-között, az első zivatarlánc átvonulása során.

 

 10. ábra

10. ábra
Az alsó légkör (850 hPa, kb. 1500 m) állapota június 8. 15:00 UTC-kor (ECMWF).
A folytonos vonalak a 850 hPa szint magasságát, a színezett területek a szint ekvivalens potenciális
hőmérsékletének eloszlását mutatják. A magas értékek jelzik a ciklon előoldalában elnyúló labilis zónát.

 11. ábra

11. ábra
Vertikális metszet a Balkán nyugati területei és a Kárpát-medence felett június 8. 15:30 UTC-kor (ECMWF).
A színezett területek az ekvivalens potenciális hőmérséklet eloszlását mutatják.
Látható, hogy a magasabb értékek (meleg nedves levegő) a talajhoz közelebb,
a délkeleti széllel áramlottak be a hűvösebb rétegek alá, rendkívül nagy labilitást okozva.

 

 12. ábra

12. ábra
Vertikális légállapot június 8. 12:00 UTC-kor Pécs térségében (ECMWF).
A vastag folytonos vonal a hőmérsékletet, a szaggatott vonal a harmatpontot mutatja a nyomás függvényében.
A piros területek a konvektív energiával arányosak. Az ábra jobb felső sarkában a
labilitási paraméterek is jelzik a rendkívül instabil légállapotot.

 

13. ábra 

13. ábra
A középső troposzféra (500 hPa, kb. 5500 m) hőmérsékleti és áramlási viszonyai június 8. 15:00 UTC-kor (ECMWF).
A folytonos vonalak az 500 hPa szint magasságát, a színezett területek a hőmérséklet eloszlását mutatják.
A zivatarláncot a légörvényben erősödő szél és a ciklonálissá forduló áramlás is támogatta.

 

14. ábra 

14. ábra
A magasabb légkör (300 hPa, kb. 9300 m) áramlási viszonyai június 8. 15:00 UTC-kor (ECMWF).
A folytonos vonalak az 300 hPa szint magasságát, a színezett területek a szélsebességet mutatják.
A magasban erősödő szél ugyancsak támogatta a zivatarok fejlődését.


 

Tanulmányok