Heves zivatarok, légzuhatagok a Balatonnál

2017. július 10-én az esti órákban heves zivatar csapott le a Balaton keleti csücskére. Az orkán erejű szél erőssége az Országos Meteorológiai Szolgálat balatonaligai műszere szerint elérte a 157 km/h sebességet. Ilyen szélerősséget a Balaton körül hiteles meteorológiai műszerrel még nem mértek. A vihar nyomán gyökerestül kitépett fák, megrongált háztetők, a kikötőben megsérült hajók maradtak. Ugyanez a vihar egy órával korábban a Somogy-megyei Karád településre csapott le, súlyosan megrongálva a falu több lakóépületét. Hasonló forgó zivatarfelhők több napon keresztül meglátogatták a nyugati országrészt is. Egy nappal korábban a Balaton-átúszás rendezvény befejezése után két órával csapott le egy hasonló zivatar Szigliget térségére, 100 km/h-s szelet okozva, de az még nem jutott tovább a Balaton nyugati sarkánál. A július 10-i vihart követő napon ugyancsak szupercellás zivatarok alakultak ki a Dél-Dunántúl fölött, végül 12-én az esti órákban átvonuló hidegfront előtt is voltak forgó zivatarok. A zivatarok a három nap alatt nem a tornádókkal, hanem a felhőből koncentráltan leszakadó leáramlással, az un. légzuhatagokkal (downburst) okozták a legnagyobb károkat.

Horváth Ákos, Csirmaz Kálmán

Az első markánsabb zivatarcellák július 10-én este 6 óra körül jelentek meg a horvát-magyar határ közelében, és átlépve a Dráva vonalát északkeletre mozdultak. A meleg talajközeli és a magasabb rétegek nedves levegőjéből táplálkozva a zivatarok egyre erősebbek lettek, és északkeleti irányba, a Balaton felé haladtak (1. ábra). A termikus jellegű energia mellett (amelyet az ember is érez a fülledt meleg levegő formájában) a magassággal erősödő szél, vagyis a szélnyírás is hozzájárult ahhoz, hogy a cellák forogni kezdtek, és a Somogy-megyei Karád térségét már örvénylő zivatarfelhő, un. szupercella állapotban érték el. A településre lecsapó vihar háztetőket rongált meg, fákat döntött a földre. Szemtanúk leírása alapján a felhőből lecsapó szél volt a felelős a károkért, de voltak, akik forgószelet is látni véltek. Ez utóbbi esetben a szupercella beáramlási és kiáramlási területei nagyon közel lehettek egymáshoz.

A Balatonnál egy órával a zivatar érkezése előtt már látszott a légkör „pörgető hatása”, amelyet egészen kicsi gomolyfelhők alakján is látni lehetett (2. ábra). A Balatonhoz délnyugatról közeledő zivatarcella szemmel is láthatóan nagyon fejlett és erős képződmény volt, széles üllővel, a kifutószelet jelző peremfelhővel (3. ábra). Ahogy a cella este 8 után elérte a Balatont, jól látható volt a nagyon heves koncentrált leáramlás, amely a földre csapódva kis területen viharos szelet okozott (4. ábra). Az ilyen koncentrált leáramlást légzuhatagnak (downburst) nevezik, és a különösen heves zivatarok sajátossága. A jelenség éppen a tornádó ellentettje: míg a tornádóban egy keskeny csatornában (néha csak néhányszor 10 méter átmérővel) a felhőbe befelé áramlik a levegő, addig a légzuhatagban ugyancsak viszonylag keskeny területen (néha csak 1-2 km körüli átmérővel) a felhőből koncentráltan leáramlik a levegő. A leáramlás sokszor esővel és jéggel is jár. Ha a 100 km/h sebességet is meghaladó szélhez cseresznye, vagy annál nagyobb méretű jégszemek társulnak, akkor annak golyózáporhoz hasonlítható pusztító hatása lehet. A mezőgazdasági kultúrákon kívül lakóházak tetejét, ablakokat, redőnyöket, vagy akár az épületek vakolatát is súlyosan meg tudja rongálni. Az Országos Meteorológiai Szolgálat balatonaligai műszere 157 km/h sebességet regisztrált az átvonuló szupercella nyomán. Az orkán erejű szél olyan mértékben felkapta a vizet a Balaton felszínéről, hogy a látás 1-2 méterre csökkent, a parton tárolt hajók elborultak, egészséges fákat gyökerestől fordított ki a szél (5. ábra és 6. ábra). Hasonlóan rengeteg fakidőlés volt Siófok keleti és déli területén, a gyakori jégkárokkal együtt pontosan kirajzolva a szupercella útvonalát.

A Balatonnál ez a vihar okozta a valaha mért legnagyobb szelet, de nyilvánvalóan a forgószelekben voltak magasabb értékek is. Országos viszonylatban a mostani 157 km/h-s szélnél mértek magasabb értékeket is. Egy 2010 májusi viharciklon alkalmával Kab-hegyen 162 km/s széllökést mértek. A 172 km/h-s hazai csúcsot szintén Kab-hegyen regisztrálták 2010. december 9-én.

A zivatar részletesebb képéből látható, hogy a Balaton keleti partját elérő fő cellától nyugatra egy kisebb zivatarcella is kialakult, amelyet a nagyobbik cellából szétterülő kifutószél frontja torlasztott fel (7. ábra). A kifutószél által keltett mellékcellák néha át is veszik az eredeti cellától a vezető szerepet, vagy hozzájárulnak ahhoz, hogy több cellából álló zivatar lánc alakuljon ki.

A zivatar erősségét jól mutatja a radar mérésből készített függőleges metszet, amin látható, hogy a legmagasabb felhőtető magassága megközelítette a 14 km-t, úgy, hogy a 45 dBz-s reflektivitási érték 13 km magasságig hatolt fel (8. ábra). Az ilyen hatalmas cellák a Kárpát-medencében ritkaság számba mennek, bár nem példanélküliek.

A szél és a jégeső mellett ugyancsak szerepet játszott az erős villámlás, amely végigkísérte a cellát átvonulása során (9. ábra). Az időszak heves zivatarai ugyanazokra a végső okokra vezethetőek vissza: a tőlünk északra hullámzó frontrendszer déli oldalán lévő labilis légtömegekre és az erős magassági szél együttes hatására, amely jól látszott a július 10-i déli zágrábi rádiószondás mérésekből (10. ábra).

A szupercellás zivatarok nem ritka jelenségek hazánkban, átlagosan évi 60-70 körüli rotáló zivatarcellára lehet számítani. A cellák mérete, valamint előfordulásuk gyakorisága azonban évről évre erősen változik. 2017 jó eséllyel pályázik az erősen szupercellás év címére.

Kapcsolódó oldalak:

1. ábra
Zivatarcellák vonulása a Dél-Dunántúl felett az OMSZ radarhálózatának mérései alapján.
Az ábrán az időpontok helyi időben vannak megadva.

2. ábra
Forgó gomolyfelhők. A zivatar előtt egy órával megjelenő kisméretű gomolyfelhők némelyikén látszottak
a forgás jelei, miként az ábrán látható jobboldali felhőnél.

3. ábra
A délről közeledő szupercella a Sió völgyéből nézve.

4. ábra
A lezúduló függönyszerű légzuhatag a Balaton fölött Siófoknál.

5. ábra
A vihar által felborított hajók Balatonaligánál.

6. ábra
A vihar által gyökerestől kifordított fa Balatonaligánál.

7. ábra
A zivatar részletes radarképe (radar reflektivitás értékek dBz-ben megadva) 20:35-kor.

8. ábra
Vertikális radarmetszet a Balatonhoz közeledő szupercelláról.
A függőleges tengelyen a magasság, a vízszintesen a távolság található. A metszet irányát a jobb oldali ábra mutatja.
Látható, hogy a felhőtető 13 km fölé nyúlt, de a 45 dBz értékek is elérik a 13 km magasságot.

9. ábra
Az erős villámlás jól kirajzolta a cellák vonulását.
A körök a villámcsapásokat jelzik 18:30 és 22:30 között. A bal felső sarokban a celláról készült villámfénykép látható.

10. ábra
A zágrábi rádiószondás mérés jól mutatja légkörben található termikus energiát, illetve a szélnyírást.
A termikus és mechanikus energia együttesen járult hozzá a zivatarok kialakulásához.
A függőleges tengely a légnyomást, a vízszintes tengely a hőmérsékletet mutatja.
A piros terület a konvektív energiával arányos, az ábra jobb oldalán a szélzászlók találhatóak.

ISMERET-TÁR

Tanulmányok

Meteorológiai hírek

Kisfilmek

Meteorológiai alapismeretek

Kiadványok

Nap-hold