2017. április 26. szerda
Magyarország hőmérsékleti viszonyai
Magyarország túlnyomó részén az évi középhőmérséklet 10 és 11 °C között alakul. A levegő hőmérsékletének nagytérségű eloszlását befolyásoló legfontosabb tényezők a földrajzi elhelyezkedés, a tengerszint feletti magasság, valamint a tengertávolság.
1. ábra
az évi átlagos középhőmérséklet Magyarországon az 1971-2000 közötti időszak alapján
Az éves középhőmérséklet térképe jól tükrözi a domborzatot (1. ábra). A legalacsonyabb értékek a magasabb területeken, a Bakony és az Alpokalja egyes vidékein, illetve az Északi-középhegységben jelennek meg, itt általában a középhőmérséklet a 8°C-ot sem éri el. 11°C-nál magasabb értékek csupán elszórtan, a délies-délnyugatias lejtőkön fordulnak elő.
Az átlaghőmérséklet térbeli eloszlása egyértelmű DNy-ÉK-i csökkenést mutat, ami a Földközi-tenger melegítő és a szibériai anticiklon hűtő hatásának köszönhető. Megjegyezzük, hogy a gyorsuló melegedés miatt az utolsó 10 évben a 11°C-os átlagot meghaladó térségek az ország déli részén és a délies lejtőkön különösen elterjedtek.
Bár a domborzat hatása a hőmérsékletre nyilvánvaló, télen gyakran fordul elő inverzió, amikor a hőmérséklet a magassággal nem csökken, hanem növekszik. A hideg légpárna is megváltoztathatja a hőmérséklet függőleges alakulását: előfordulhat, hogy a magasabban fekvő területek melegebbek, mivel kimagaslanak a Kárpát-medence alján fekvő légtömegből.
Az 1971-2000-es időszak átlagában január első hetei a leghidegebbek az év során, de egy adott évben bármely téli hónap lehet a leghidegebb. A januári középhőmérséklet, és általában a tél középhőmérséklete évről évre változékonyan alakul. A nyár időjárása kiegyenlítettebb, a nyári hónapok hőmérsékletének évről évre való változékonysága általában kisebb, mint a téli hónapoké. Az év legmelegebb időszaka július vége és augusztus eleje.
2a. ábra
Országos átlagos havi középhőmérséklet Magyarországon
az 1971-2000 közötti időszak homogenizált,
interpolált adatai alapján
2b. ábra
Országos átlagos havi középhőmérsékletek alsó-, felsőkvartilise
és szélsőértékei az 1971-2000 közötti időszak
homogenizált, interpolált adatai alapján
A léghőmérséklet gyakorlati szempontból fontos jellemzői a maximum- és minimumhőmérsékletek. Magyarországon a napi hőingás évi változása igen jellegzetes, legkisebb (4-6 °C) a legrövidebb nappalú és legborultabb decemberben, míg a hosszú nappalú és csekélyebb felhőzetű nyári hónapokban a minimális ingásnak több mint a kétszeresét (11-13 °C) tapasztalhatjuk.
Az elmúlt évszázadban Magyarországon is melegedett az éghajlat. Homogenizált adatsorok vizsgálata alapján (Szalai S., Szentimrey T., 2000: Melegedett-e Magyarország éghajlata a XX. században?) azt mondhatjuk, hogy a magyarországi hőmérsékleti idősorok jellemzői jól illeszkednek a hőmérséklet globális tendenciáihoz, de változékonyságuk nagyobb, mivel sokkal kisebb területi átlagot írnak le.
3. ábra
Évi középhőmérsékletek Magyarországon az 1901-2009 közötti időszakban (homogenizált, interpolált adatok)
További irodalom
Dr. Péczely György: Éghajlattan
Justyák János: Magyarország éghajlata
Dr. Dobosi Zoltán - Dr. Felméry László: Klimatológia
Magyarország éghajlati atlasza (Kiadó: Országos Meteorológiai Szolgálat)