2014 a 9. legcsapadékosabb év volt hazánkban 1901 óta. Az éves átlagos csapadékösszeg 739.8 mm, mely 30%-kal magasabb az 1971-2000-es átlagnál (12. ábra). Három, a megszokottnál jelentősen szárazabb hónap fordult elő az évben: márciusban a normál 49%-át jegyeztük, júniusban annak 54%-át, novemberben pedig 55%-ot. Három hónapban országos átlagban a normálnak megfelelő csapadékmennyiség hullott (január, április és december), hat hónap pedig jelentős csapadéktöbblettel telt.
Az elmúlt pár évtől eltérően két nyári hónapot is igen csapadékos időjárás jellemzett: júliusban az 1971-2000-es átlag majdnem kétszeresét figyeltük meg, augusztusban pedig több mint másfélszeresét. A július ezzel az elmúlt 114 év 5. legcsapadékosabb júliusa, az augusztus pedig a 12. legcsapadékosabb augusztus hazánkban. Az átlagnál melegebb és csapadékosabb viszonyok következtében július időjárása már-már trópusi jellegűnek is beillett.
A 19. legesősebb nyár után a szeptemberben (6. legcsapadékosabb) és októberben lehullott csapadékmennyiségek a 14. legcsapadékosabb őszt eredményezték 1901 óta.

12. ábra
Havi csapadékösszegek 2014-ben az 1971-2000-es normálszázalékában (58 állomás homogenizált, interpolált adatai alapján)

Az éves átlagos csapadékösszeg az ország legnagyobb részén 600–800 mm között alakult (13. ábra). DNy-ÉK irányú csökkenés figyelhető meg: a DNy-i határszélen nem volt ritka az 1000 mm feletti érték sem, míg Debrecen környékén 500 mm alatt maradtak az értékek.

13. ábra
A 2014. évi csapadékösszeg

A normált és a 2014-es értékeket összevetve elmondható, hogy az ÉK-i területeket leszámítva a megszokott mennyiségnek legalább a 120%-át jegyeztük mindenhol éves átlagban (14. ábra). A Tisza alsó szakaszának környékén 60% feletti anomália volt jellemző, a legnagyobb többlet pedig Budapest Rákoscsaba környékén látható (a normál több mint 180%-a hullott le).

14. ábra
A 2014. évi csapadékösszeg az 1971-2000-es normál %-ában

Január

A rendkívül száraz december után januárban javultak a csapadékviszonyok, az ország nagy részén 20–35 mm közötti értékeket jegyeztünk. Ugyanakkor a nyugati területeken még mindig a csapadékhiány dominált, ÉNy-on mindössze 5–10 mm közötti havi csapadékösszegek voltak jellemzőek. Zömmel a megszokott csapadékmennyiség 60–100%-a hullott le hazánkban a január folyamán. A nyugati országrész esetében csapadékhiányról számolhatunk be (a normál 60–80%-át jegyeztük), de leginkább ÉNy-on maradtak el a havi csapadékösszegek a megszokott értékektől (az 1971-2000-es átlag 30–50%-a). K-en ugyanakkor többlet jelentkezett: ÉK-en a normál 120–200%-a hullott le. Az országos átlagos csapadékösszeg januárban (32.8 mm) az 1971-2000-es normál alapján (33.5 mm) megszokottnak mondható.

Február

A februárban jegyzett csapadékmennyiségeket tekintve az egyes országrészek között jelentős eltérések voltak megfigyelhetők: míg Ny-on zömmel 70–150 mm összeget regisztráltunk, a K-i határszélen mindössze 10–15 mm közötti csapadékmennyiség hullott. Ennek megfelelően Ny-K irányú csökkenés volt látható a havi jegyzett összegekben. Országos átlagban a megszokott csapadékmennyiség majdnem 180%-a hullott le a hónapban, mely eredmény leginkább a nyugati területek bő csapadéktöbbletének köszönhetően alakult ki. A Ny-i határszélen több helyen az adott területre vonatkozó normál közel négyszeresét jegyeztük, de a teljes Ny-i országrészre 140%-ot meghaladó anomália volt jellemző. K-en 30% és 120% között változtak az értékek.

Március

Jellemzően a megszokott csapadékmennyiség mindössze 40–50%-a hullott le hazánkban március folyamán, 10–25 mm közötti értékeket jegyeztünk. A Kisalföld térségében és a Duna-Tisza-közén jelentős csapadékhiány lépett fel (a normál 10–30%-a hullott le). Csak DK-en közelítette meg a havi csapadékmennyiség az 1971-2000-es éghajlati normál értékeit (80–100%). A márciusi országos átlagos csapadékösszeg 14.4 mm-nek adódott, mely a sokéves átlag 45%-ának felel meg. Az országos márciusi átlag 14.4 mm, a legtöbb csapadék Alsószentmártonon hullott (41.3 mm). A március 19-én, ÉK-en kialakult zivatarból jégdarát is észleltek.

Április

Az ország nagy részén 35–45 mm közötti értékeket jegyeztünk, ÉK-en és a középső területeken 25 mm alatti havi csapadékösszegek voltak jellemzőek. Az országos területi átlag 42.4 mm, mely a normálnak megfelelő mennyiség (91%). A legtöbb csapadék Rábagyarmaton (88.4 mm), a legkevesebb Pátyodon (12.9 mm) hullott. ÉK-en és a Dunántúl északi részén volt megfigyelhető deficit (a normál 40–50%-át jegyeztük).

Május

Az ország nagy részén 80–90 mm közötti csapadékmennyiségeket jegyeztünk – országos átlagban a sokéves átlaghoz képest jóval több csapadék hullott ebben a hónapban. A Kisalföldön és az országi déli területein a normál értékek 2–2.5-szerese is lehullott, Bélapátfalván a sokéves átlag több mint háromszorosát jegyeztük. A havi országos átlag 97.6 mm, a legtöbb csapadék Bélapátfalván (220.9 mm), a legkevesebb Ártándon (30.8 mm) hullott. Májusban több helyen is volt jégeső. Május 3-án Tornyospálcán észlelőnk borsó majd cseresznye nagyságú jégszemeket jelentett. Május 1-én Pécsett, 12-én Edelényben, május 16-án a Nyírségben észleltek tubát. Május 17-én villámárvíz volt a Börzsönyben. A május 14-15-én kialakult rendkívüli időjárás következtében a Balaton D-i partjának vasúti forgalma teljesen megbénult.

Június

1901 óta a 11. legszárazabb júniusról számolhatunk be, az országos átlagos csapadékösszeg a normál mindössze 55%-át teszi ki. Az ország legnagyobb részén 30–45 mm között alakult a havi csapadékösszeg. A D-i, DNy-i országrész csapadékosabbnak bizonyult (50–90 mm), míg É-on, ÉK-en nem volt ritka a 15 mm alatti érték. ÉK-en volt a legnagyobb mértékű a hiány, itt a megszokott mennyiség 5–30%-át regisztráltuk.

Július

Hazánk legnagyobb részén 100 és 200 mm között alakult a havi csapadékösszeg. Jellemzően a Dunától keletre hullottak a legnagyobb mennyiségek. Az egyes területekre számított 1971-2000-es átlagokhoz képest a legnagyobb csapadéktöbbletek a DK-i országrészben jelentkeztek, itt a megszokott mennyiségnek nem ritkán a háromszorosa-négyszerese is lehullott. Az országos átlag 120 mm, mely a megszokott mennyiség mintegy 183%-a. A legmagasabb havi összeget Budapest Rákoscsabán jegyeztük (269.2 mm), a legkevesebb csapadékot Nagy-Hideg-hegy állomásunkról jelentették (18.2 mm). A teljes ország területét figyelembe véve 11-én esett átlagban a legtöbb eső hazánkban, de kiugró még a 22-én és a 30-án jegyzett összeg is.

Augusztus

A nyugati országrészben a legnagyobb területeken 120–150 mm közötti csapadékmennyiséget jegyeztünk, keleten jellemzően 30–55 mm közötti ez az érték. A sokéves átlaghoz képest Budapest környékén és a nyugati országrészben adódott a legnagyobb pozitív anomália: Pest-megye több településén a megszokott mennyiség több mint három és félszerese hullott le, nyugaton pedig jellemzően több mint kétszerese. Keleten 60–160% közötti értékeket kaptunk eredményül.

Szeptember

Szeptemberben az ország jelentős részén hullott nagy mennyiségű csapadék. A Tisza vonaláig 100–200 mm volt a jellemző. Az ország ÉK-i csücskében ezzel szemben 25 mm alatti mennyiségeket is megfigyelhettünk. Az országos csapadékátlag 113.6 mm volt, ami a havi átlag majdnem két és félszerese. A legtöbb csapadékot nem a lehűlést hozó hidegfront okozta, hanem egy napokig felettünk örvénylő ciklon, melynek hatására 10-14-e között jelentős mennyiségű eső esett. A legnagyobb értéket 11-én jegyeztük (20.3 mm) országos átlagban.

Október

Októberben átlagosan 73 mm csapadék hullott, ez 29 mm-rel több, mint a sokéves átlag (44 mm). A DNy-i részen hullott a legtöbb eső, itt 100-150 mm közötti mennyiségeket jegyeztünk, É-on pedig 35–55 mm között alakult ez az érték. Az ország legnagyobb részén az átlagnál jóval több csapadék hullott októberben. A Duna-Tisza-közén Bács-Kiskun megyében jelentkezett a legnagyobb pozitív anomália. Itt a havi várható érték háromszorosa – három és félszerese hullott.

November

Ez a hónap az előzőkhöz képest jóval szárazabbnak bizonyult. Országos átlagban 25.8 mm hullott, ami a normál mindössze 50.1%-a. ÉK volt a legszárazabb, itt 5–15 mm-t mértünk. A havi csapadékmaximum pedig Hajdú-Bihar és Békés megye határán található (45–50 mm). ÉK-en a csapadékmennyiség alig érte el a normál 30%-át. A keleti határszélen a sokéves átlagnak megfelelő mennyiségű csapadék hullott. November 25-én a Mátrában már hó is esett.

December

Az ország nagy részén általában 30–50 mm csapadék hullott (a normál 60–120%-a), ennél szárazabbnak csak az északkeleti területek bizonyultak, ahol 20 mm-nél kevesebb csapadék is előfordult (normál 40–60%-a). A legtöbb csapadék az ország ÉNy-DK tengelyére és a DNy-i területekre volt jellemző, ahol 60–80 mm is lehullott a hónap során (normál 120–200%-a). Az ország időjárását december első napjaiban egy mediterrán ciklon alakította, melyből jelentős mennyiségű eső, ónoseső és hó hullott. Az ónoseső a magasabban fekvő területeken komoly gondokat okozott a közlekedésben és áramellátásban. December 5-től néhány napon keresztül egy sekély légörvény okozott a térségünkben csapadékos időjárást esővel, szitálással, melynek december 9-én egy gyorsmozgású hidegfront vetett véget. A hónap közepén először egy frontrendszerből hullott eső, záporeső, majd december 20-án egy hidegfront okozott záporokat, zivatarokat az ország területén, egyes területeken jégeső is előfordult. A hónap végének csapadékviszonyait egy mediterrán ciklon határozta meg, először esővel, záporokkal később hóval, hózáporokkal.

15. ábra
Havi csapadékösszegek 2014-ben és az 1971-2000-es átlagértékek (mm)

15. ábránkon jól látszik, hogy az éves menetben jelentős eltérések vannak a sokéves átlagok menetéhez képest. Hazákban a normál alapján a legszárazabb hónap általában a február. Ezzel ellentétben 2014-ben 6 hónap is szárazabbnak bizonyult nála. A legcsapadékosabbnak várt június 2014-ben a 4. legszárazabb hónap lett, és nagyobb eltérés még, hogy a szeptember viszont a középső régióból a második legcsapadékosabbnak bizonyult az elmúlt évben.

16. ábra
A különböző küszöbértékek fölötti csapadékú napok száma(országos átlag) 2014-ben

A csapadékviszonyokat jól jellemezhetjük a csapadékmennyiség mellett a csapadék-küszöbnapok számával is (16. ábra). A legcsapadékosabb hónapokban jegyeztünk 30 mm feletti összegeket (július, augusztus, szeptember, október).
Csapadékos napból (17. ábra) az év során 16-tal többet jegyeztünk a megszokottnál (normál: 113 nap; 2014: 129 nap), és a 10 mm-t elérő napokból is többet számoltunk (normál: 18 nap; 2014: 23 nap). 20 mm-nél nagyobb csapadékösszeget 8 napon figyeltünk meg országos átlagban (normál: 4 nap). Havas napból jelentősen kevesebb fordult elő a vártnál: 23 helyett mindössze 8 nap.

17. ábra
Azon napok száma 2014-ben (országos átlag) amikor 1 mm-néltöbb csapadék esett és az 1971-2000-es átlagértékek