Ahogy 3. ábránkon is jól látható, mindössze két kivétellel az összes hónap jelentősen melegebb volt a megszokottnál. A legnagyobb pozitív anomáliát március adataiból kaptuk eredményül, a havi átlag 4.1 °C-kal magasabbnak adódott a normálnál. Ezt követi a február (+3.27 °C), illetve a január (+3.3 °C), majd a november (+3.1 °C). Mindezek eredményeként a január a 7., a február a 9., a március az 1. legmelegebb január, február, illetve március, de az első 20 helyezett között szerepel még április, október, november és december hónap is. Ezzel együtt 2014-hez köthető a 3. legmelegebb tél, a 7. legmelegebb tavasz és az 5. legmelegebb ősz az adatsorok 1901-es kezdete óta.
Bár a hőhullámok és hőségriasztások 2014-ben elmaradtak, a nyár középhőmérséklete még így is magasabbnak bizonyult a sokéves átlagnál. 2014 a legmelegebb év hazánkban adatsoraink 1901-es kezdete óta, és a legmelegebb év globálisan 1850 óta.

3. ábra
Az országos havi középhőmérséklet eltérése a sokévi (1971-2000-es)átlagtól 2014-ben (15 állomás homogenizált, interpolált adatai alapján)

Január

2014 januárja jelentősen melegebbnek bizonyult a megszokottnál: az ország legnagyobb részén a havi átlaghőmérséklet a sokéves normálnál 3–4 °C-kal is magasabbnak adódott. A K-i határszélen alakult ki a legnagyobb anomália, itt átlagban 4–4.5 °C-kal is melegebb volt a szokásosnál. A középhőmérséklet zömmel 2–3 °C között alakult, ugyanakkor DNy-ÉK irányú átlaghőmérséklet-csökkenés is megfigyelhető volt: a DNy-i területeken 3–4 °C közötti értékek voltak jellemzőek, ÉK-en pedig 1–2 °C közötti átlagokat jegyeztünk. A legalacsonyabb hőmérsékletek főként az Északi-középhegységben alakultak ki.

Február

A februári középhőmérséklet zömmel 3–5 °C között alakult. Ennél melegebb Szeged, Szigetvár és Balatonederics környékén adódott, valamint az északi országrészben elszórtan (5–6 °C között). Hidegebb ÉK-en, valamint a magasabban fekvő területeinken volt megfigyelhető (-1 és 0 °C között). A 2014-es téli hónapokhoz hasonlóan a február is jelentősen melegebb volt a megszokottnál: 3.3 °C-os pozitív anomália adódott országos átlagban (havi országos átlaghőmérséklet: 4.1 °C; sokéves átlag: 0.8 °C). Jellemzően 3–4 fokkal volt melegebb a megszokottnál szerte az országban. ÉNY-on, É-on és Komló környékén valamivel alacsonyabb, 2.5–3 °C közötti anomáliát jegyeztünk, míg Szeged környékén és ÉK-en 4 °C-kal is magasabb középhőmérsékleteket figyelhettünk meg a megszokottnál.

Március

2014 márciusa szintén jelentősen melegebbnek bizonyult a megszokottnál: az országban sehol sem volt hűvösebb a harmincéves átlagnál, a legnagyobb részen a havi átlaghőmérséklet a sokéves normálnál 3.5–4.5 °C-kal is magasabbnak adódott. Az ÉK-i régióban és a Dunántúli-középhegységben alakult ki a legnagyobb pozitív anomália, itt átlagban 4.5–5.5 °C-kal is melegebb volt a szokásosnál. A középhőmérséklet zömmel 8–10 °C között alakult. A legalacsonyabb hőmérsékletek főként az Északi-középhegységben voltak megfigyelhetők.

4. ábra
Napi országos középhőmérsékletek eltérése az (1971-2000)átlagtól 2014. január, február, március

Április

Áprilisban a középhőmérséklet jórészt 12–13 °C közé esett hazánkban. A legalacsonyabb hőmérsékletek főként az Északi-középhegységben alakultak ki. Átlagosan Kékestetőn volt a leghidegebb (7.2 °C), a legmelegebb Budapest-Lágymányoson (14.0 °C). A havi országos átlaghőmérséklet 12.3 °C volt. 1.8 fokkal melegebbnek bizonyult a hónap a megszokottnál: az ország legnagyobb részén a havi átlaghőmérséklet a sokéves normálnál 1.5–2.5 °C-kal magasabbnak adódott. Az északkeleti régióban és a Dunántúlon, az Alpokalján alakult ki a legnagyobb anomália, itt átlagban 2.5–3 °C-kal is melegebb volt a szokásosnál. Az országban sehol sem volt hűvösebb a harmincéves átlagnál, a legkisebb anomália mértéke is +1 °C.

Május

2014 májusa 0.7 fokkal hidegebb volt a megszokottnál: az ország legnagyobb részén a havi átlaghőmérséklet a sokéves normálnál 0.5–1.0 °C-kal alacsonyabbnak adódott. Pozitív anomália értékek csak az Északi-középhegység magasabban fekvő területein és a keleti határszélnél adódtak. A középhőmérséklet zömmel 14–16 °C közé esett. Ny-K irányú hőmérsékletnövekedés volt a jellemző, a Dunántúl nyugati részén, az Alpokalján voltak kisebb értékek. Átlagosan Kékestetőn volt a leghidegebb (10.0 °C), a legmelegebb Budapest-Lágymányoson (16.7 °C). A hőmérséklet csúcsértéke idén május 22-én érte el először a 30 fokot 2014-ben.

Június

A középhőmérséklet júniusban legnagyobbrészt 19–21 °C között alakult az ország területén, az értékekben Ny/ÉNy-DK irányú növekedés volt jellemző. Csak az Északi-középhegységre vonatkozóan számítottunk 15 °C alatti júniusi átlagokat. A sokéves átlaghoz képest a legtöbb helyen +0.5–1 °C anomália volt jellemző. A nyugati országrészen előfordult a normálnál 2 °C-kal magasabb havi átlag is, míg az északi határszélen fél fokkal hűvösebb volt a megszokottnál.

5. ábra
Napi országos középhőmérsékletek eltérése az (1971-2000)átlagtól 2014. április, május, június

Július

A július havi középhőmérséklet zömmel 21–22 °C között alakult az országban. A legmelegebb területek a Tisza vonalában és a keleti régióban, illetve a Duna felső szakaszán jelentkeztek (22–23 °C közötti átlagok), alacsonyabb átlagok a magasabban fekvő területeinken jelentek meg (16–20 °C között). DNy-ÉK irányú anomália-növekedés volt megfigyelhető: míg a délnyugati határszélen legfeljebb +0.5 °C-kal volt melegebb a megszokottnál, északon több helyen a normálnál 1.5–2.5 °C-kal is magasabb átlagokat jegyeztünk. Az ország legnagyobb területein +0.5–1.5 °C anomália volt jellemző.

Augusztus

ÉNy-DK irányú középhőmérséklet-emelkedés alakult ki az ország területén: a nyugati határszélen 17–20 °C volt jellemző, az ország DK-i sarkában 22 °C körüli hőmérsékletek is jelentkeztek. A legnagyobb területen 19–21 °C között alakult a havi átlag. Egészen a Tisza vonaláig hűvösebb volt a szokásosnál 2014 augusztusa, leginkább nyugaton és északon maradtak el a hőmérsékleti értékek a normáltól (-0.5 és -1 °C közötti anomália). Keleten valamelyest melegebb volt a megszokottnál: jellemzően 0 és +0.5 °C közötti eltérés mutatkozott, a legnagyobb eltérés mértéke 0.5–1 °C közötti volt.

Szeptember

Szeptemberben a havi átlaghőmérséklet az ország legnagyobb részén 16–18 °C között alakult, mely a normálnál 0.8 °C-kal magasabb. Ettől hűvösebb a Dunántúlon volt megfigyelhető (havi átlaghőmérséklet 15–17 °C között), a legmagasabb értékek pedig keleten jelentkeztek (18 °C körül). Ny-K irányú anomália-növekedés volt megfigyelhető hazánk területén. Az ország legnagyobb részén 0.5–1.5 °C fokkal volt melegebb a megszokottnál.

6. ábra
Napi országos középhőmérsékletek eltérése az (1971-2000)átlagtól 2014. július, augusztus, szeptember

Október

Októberben az országos átlaghőmérséklet 12 °C volt, mely a normálnál 1.6 °C-kal magasabb érték. Az ország legnagyobb részén 1.5–2.5 °C–kal volt melegebb a megszokottnál. A legmagasabb havi átlagot Budapest belterületen jegyezték (13.9 °C), a legalacsonyabbat Kékestetőn (7.9 °C). Az ország nagy részén a havi átlag 11–13 °C között alakult.

November

Jóval melegebbnek adódott ez a hónap a sokéves átlagnál. A legmelegebb a nyugati határszélen volt, itt az anomália értéke a 4 ˚C-ot is meghaladta. A Duna-Tisza közén és ÉK-en adódott a legkisebb különbség, azonban még itt is a megszokottnál +2–3 °C-kal magasabb átlaghőmérsékletek voltak megfigyelhetők. A legmelegebb a Kisalföld térségében, a leghűvösebb ÉK-en volt. Az országos havi átlag 7.2 ˚C, ami a sokéves átlagnál 3 ˚C-kal magasabb.

December

Decemberben az ország nagy részén 2–4 °C között alakult a havi középhőmérséklet, az értékekben É-D irányú növekedés volt megfigyelhető. A hónapot az egész országban pozitív anomália jellemezte, a normálnál átlagosan 2–3 °C-kal volt melegebb. A legkisebb pozitív anomália északnyugaton volt, mindössze 1–1.5 °C, míg a legnagyobb anomália 3–4 °C az északkeleti területeken volt jellemző.

7. ábra
Napi középhőmérsékletek eltérése az (1971-2000)átlagtól 2014. október, november, december
8. ábra
2014. évi középhőmérséklet (°C)(57 állomás homogenizált, interpolált adatai alapján)

12 °C-nál is magasabb éves középhőmérsékletek jellemezték az ország jelentős részét. D-É irányú csökkenés figyelhető meg az értékekben (8. ábra), és mindössze a magasabban fekvő területeinken jegyeztünk 10 °C-nál alacsonyabb átlagokat.

9. ábra
A 2014. évi középhőmérséklet eltérése az 1971-2000-es normáltól (°C)

A hőmérsékleti anomália túlnyomóan +1.5–2 °C között alakult 2014-ben. Az ország ÉK-i, K-i részén láthatóak a legmagasabb értékek (9. ábra), a határszélen 2.25 °C-nál is magasabb volt az eltérés mértéke. A megszokottnál hidegebb sehol sem volt éves átlagban.
A hideg küszöbnapok száma jól kifejezi a megszokottnál melegebb évet: fagyos napból (Tmin ≤ 0 °C) a várt 96 nap helyett 49 napot jegyeztünk 2014-ben, zord nap (Tmin ≤ -10 °C) a normál 9 helyett mindössze 3-szor fordult elő, téli napból (Tmax ≤ 0 °C) pedig 11-et figyeltünk meg a 25 helyett.
Nyári nap (Tmax ≥ 25 °C) éppen annyi volt, mint az 1971-2000-es átlag (75 nap), hőségnapból (Tmax >= 30 °C) 19-et regisztráltunk (a normál 20 nap). Forró nap (Tmax ≥ 35 °C) nem jelentkezett 2014-ben (normál: országos átlagban 1 nap).

10. ábra
A 30 fok fölötti hőmérsékletű napok száma 2014. évben
11. ábra
A különböző hőmérsékleti értékek évi meneteBudapest-Pestszentlőrincen 2014-ben

A 11. ábrán látható pestszentlőrinci állomásunk hőmérsékletének 2014. évi menete (tx – havi maximum, txa – maximumok havi átlaga, t – átlag, tna – minimumok havi átlaga, tn – havi minimum).