Az éves átlagos csapadékösszeg 538.9 mm, mely az 1981-2010-es átlag 92%-a (12. ábra). Kiemelkedőnek számít a januári és az októberi csapadékmennyiség. Előbbi 86%-kal, az utóbbi 169%-kal haladta meg a normálértéket. Az április, a június és a december igen száraz hónapnak bizonyult.
Hét, a megszokottnál szárazabb hónap fordult elő az évben: februárban a normál 84%-át jegyeztük, márciusban annak 61%-át, áprilisban 29%-ot, júniusban 42%-ot, júliusban 61%-ot, novemberben 57%-ot, decemberben pedig 11%-ot. Két hónapban országos átlagban a normálnak megfelelő csapadékmennyiség hullott (augusztus és szeptember), három hónap pedig jelentős csapadéktöbblettel telt.
Szeptember is az átlagosnál csapadékosabb volt, valamint az októberben lehullott nagy mennyiségű csapadékmennyiségek (6. legcsapadékosabb október 1901 óta) a 24. legcsapadékosabb őszt eredményezték a mérések kezdete óta.

12. ábra
Havi csapadékösszegek 2015-ben az 1981-2010-es normálszázalékában (58 állomás homogenizált, interpolált adatai alapján)

Az éves átlagos csapadékösszeg az ország legnagyobb részén 400–600 mm között alakult (13. ábra). DNy-ÉK irányú csökkenés figyelhető meg: a DNy-i határszélen 700 mm feletti értékek is előfordultak, északkeleten 400 mm alatti éves csapadékösszeget jegyeztünk.

13. ábra
A 2015. évi csapadékösszeg

A normált és a 2015-ös értékeket összevetve elmondható, hogy az ország jelentős részén a megszokott mennyiségnek 90-100%-át jegyeztük. Az ország középső részén, továbbá az Északi-középhegységben, valamint az Észak-és Dél-Dunántúl területein fordult elő a normálnál nagyobb csapadékösszeg. Az ÉK-i területeken volt a legnagyobb a csapadékhiány, itt volt olyan terület, ahol a lehullott csapadék mennyisége nem érte el a 70%-ot (14. ábra).

14. ábra
A 2015. évi csapadékösszeg az 1981-2010-es normál %-ában

Január

Meglehetősen csapadékosan indult a 2015-ös év, a csapadékmennyiség közel kétszerese hullott le a normálértékhez képest (2015. január: 59.5 mm; 1981-2010 normál: 31.98 mm). Az ország nagy részén 50-70 mm közötti értékeket jegyeztünk. A nyugati és északkeleti határszél bizonyult a legszárazabbnak (30-45 mm), a legtöbb csapadékot pedig a Közép-Dunántúl és a magasabban fekvő területek kapták (100-150 mm között). A megszokotthoz képest a legnagyobb csapadéktöbblet a Közép-Dunántúlon és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jelentkezett 2015 januárjában, itt a normál 240-360%-át figyelhettük meg. Az 1981-2010-es átlagnál jelentősen több csapadék hullott még a Duna-Tisza közén is (200-240%).

Február

A februárban hullott csapadékmennyiségeket tekintve az egyes országrészek között jelentős eltérések voltak megfigyelhetők. Az ország délnyugati részén 50-80 mm havi összegeket jegyeztünk. A Nyugat-Dunántúlon és a Közép-Dunántúl egy részén 20-45 mm volt jellemző, azonban keletebbre már csak 10 és 25 mm közötti mennyiségek láthatók. Ennek megfelelően DNY-ÉK irányú csökkenés volt látható a havi jegyzett összegekben. A délnyugati országrészben megfigyelt csapadékmennyiség a normál 160-200%-ának felel meg. Nyugaton zömmel a sokéves átlagnak megfelelő vagy afeletti mennyiségeket jegyeztünk, a Duna-Tisza közén pedig jellemzően 60-100%-ot. Keleten nagyobb a negatív anomália, sokfelé a normál kevesebb, mint felét regisztráltuk. Országos átlagban a megszokott mennyiség 84%-a hullott le.

Március

A februárihoz hasonlóan a március is a szokásosnál szárazabb volt. Az ország nagy részén 10-30 mm közötti havi csapadékösszeget jegyeztünk. A Dunántúl északkeleti részén helyenként ennél alacsonyabb, 5-10 mm közötti értékeket mértünk, például a Balaton keleti részén is, míg a Bakony, a Mecsek és az Északi-középhegység magasabban fekvő területein fordultak elő nagyobb havi csapadékösszegek. A legnagyobb havi összeget Mátraszentimrén regisztráltuk (61.1 mm). Csak a magasabban fekvő és az ország északnyugati részén fordult elő havazás, a többi területen inkább eső, záporeső volt jellemző. Országos átlagban 21 mm volt a havi csapadékösszeg, ami a szokásos érték 61%-a. Az ország nagy részén az 1981-2010-es éghajlati normál mindössze 40-80%-a hullott le. A Dunántúlon voltak olyan területek, ahol ez az érték nem érte el a 20%-ot, míg az Északi-középhegységben és az Alföld déli tájain elérte, illetve meg is haladta az éghajlati átlagot.

Április

Az előző hónapokhoz hasonlóan, az április is száraznak bizonyult, az ország nagy részén kevesebb, mint 15 mm csapadék hullott. Országos átlagban 12.8 mm-t mértünk, ami jócskán elmarad a 43.9 mm-es (1981-2010) sokéves átlagtól. Ez csupán a normálérték 29%-ának felel meg. A legszárazabb területek (0-5 mm) a Duna-Tisza közén és az Északi-középhegységben voltak, míg a legtöbb csapadék a déli-délnyugati határvidéken hullott, itt akár a 30-40 mm-t is elérte a havi csapadékösszeg. A sokéves átlagtól leginkább elmaradó értékek (5-20%) zömmel egy délnyugat-északkelet irányú sávban összpontosultak (Balaton térsége, a Duna-Tisza közének középső és északi része és az Északi-középhegység), melyhez hozzáadódik még az Alföld délkeleti része. A legcsapadékosabb területek: a déli-délnyugati határszél, a Dunántúl és a Tiszántúl északi része, ahol a csapadékösszegek megközelítették, de általában nem érték el a sokéves átlagot.

Május

A száraz tavaszi hónapok sorát végre megtörte a májusi csapadékos időjárás. Országos átlagban 80.8 mm csapadék hullott, ami 32%-kal haladta meg a normál értéket. A csapadék eloszlása eltérő, a legtöbb csapadék a Dunántúl déli és nyugati részein hullott, itt egyes területeken a 150 mm-t is meghaladta a havi csapadékösszeg. A legkevesebb csapadékot a Duna-Tisza közén regisztráltuk, egyes területeken a 30 mm-t sem érte el a csapadék mennyisége. Az ország déli és nyugati részén 120-200 %-a hullott az ilyenkor megszokottnak, míg délnyugaton még a 200%-ot is meghaladta a csapadék mennyisége. A középső és keleti területeken általánosságban a normál 60-120% volt a jellemző, míg a Börzsönyben és a Cserhát térségében, továbbá a Szamosháton ennél nagyobb volt az arány.

Június

1901 óta a 6. legszárazabb júniusról számolhatunk be, az országos átlagos csapadékösszeg a normál mindössze 42%-át teszi ki. 2015 júniusának csapadékösszege országos átlagban 29.8 mm. A lehullott mennyiség nagy területi változékonyságot mutatott, jellemzően 10 és 50 mm között alakult. A legmagasabb havi összeg 88.6 mm, melyet Budafokon mértünk. A legtöbb csapadék az Alföld középső területein hullott, a legkevesebb a Balatonnál és Szekszárd környékén volt.

Július

Júliusban is folytatódott a száraz időjárás. A júliusi országos átlagos csapadékösszeg 37.5 mm. A területi eloszlást tekintve nyugaton több csapadékot jegyeztünk, mint a keleti országrészben (a legmagasabb értékek 70-150 mm közöttiek). Keleten nem ritkán 15 mm alatti havi összegeket kaptunk eredményül. Az ország legnagyobb részén a sokéves átlag mindössze 60-80%-a hullott le, és országos átlagban is elmondható, hogy a hónap szárazabbnak bizonyult a normálnál. Hazánk teljes területének átlagát tekintve 39%-kal kevesebb esőt jegyeztünk az 1981-2010-es átlagnál.

Augusztus

Havi átlagban a normálnak megfelelő mennyiségű csapadék hullott (2015. augusztus: 66.1 mm, normálérték: 60.1 mm), azonban az eloszlása meglehetősen változékony képet mutatott mind térben, mind időben. Jelentős különbségek adódtak még az egymáshoz közel fekvő tájegységek között is. A visszatérő, kiadós csapadékot adó záporoknak köszönhetően egyes területeken a 150 mm-t is meghaladta a havi mennyiség, különösen északon, a Tisza-tó környékén, a főváros térségében, Baja környékén és délkeleten. Ezzel szemben délnyugaton, illetve északkeleten voltak olyan területek, ahol még a 20 mm-t sem érte el az augusztusi érték. Az adott területen megszokott csapadékmennyiségekhez képest a legnagyobb többlet a Tisza-tó környékén jelentkezett (240-280%), ugyanakkor délnyugaton, illetve északkeleten a normál mindössze 15-30%-át jegyeztük.

Szeptember

Szeptemberben, országos átlagban 59.7 mm csapadék hullott, amely megfelel a sokéves átlagnak (53.8 mm). A csapadék területi eloszlása nagyon változatos képet mutat. Az Északi-középhegységben, a Bakonyban, a Dunántúli-dombság területén és a délnyugati határszélen hullott nagyobb mennyiségű csapadék, míg a Kisalföld északnyugati, az Alföld déli és a Tiszántúl északi részén mértük a legkisebb havi összegeket. A legnagyobb havi csapadékösszeget Bakonykoppányban (128 mm), míg a legkevesebbet Kunmadaras (29.5 mm) regisztráltuk. Az ország északi és középső részein több csapadék hullott, mint az ilyenkor megszokott. Nagyobb területen mértük a szokásos mennyiség 160-200%-át, míg egyes részeken ezt is meghaladta a csapadék mennyisége. A csapadékszegényebb részeken volt, ahol a sokévi átlagnak mindössze a 60-80%-a hullott le.

Október

A júniusi, júliusi szárazságot nedvesebb augusztus és szeptember váltotta fel, de jelentős csapadéktöbbletet végül az október hozott. Októberben, országos átlagban 111.6 mm csapadék hullott, amely a normálérték 2.5-szerese. Délnyugaton volt a legtöbb csapadék, 150-200 mm, míg kelet felé haladva fokozatosan csökkent a mennyiség 60-80 mm-re. A kevésbé nedves területek közé tartozott még Nógrád és Komárom-Esztergom megye (80-90 mm), és északkeleti elhelyezkedése ellenére nagyon csapadékos volt Borsod-Abaúj-Zemplén megye (100-150 mm).

November

Ez a hónap az előzőkhöz képest jóval szárazabbnak bizonyult. Országos átlagban 27.8 mm hullott, ami a normál mindössze 57%-a. A sokéves átlagtól leginkább elmaradó értékek (5-20%) zömmel a Dunántúl északi részén csoportosulnak. A Dunántúl déli részén a megszokott mennyiség 20-50%-a, a Duna-Tisza közén 50-60%-a, míg a Tiszántúlon 80-120%-a volt jellemző. A keleti országrész volt a legcsapadékosabb, itt 50-70 mm-t mértünk, míg a legkevesebb csapadék, 0-20 mm, a Dunántúl északi részén esett. A legnagyobb napi csapadékmennyiséget (26.5 mm) november 20-án, Bánokszentgyörgyön jegyeztük.

December

A csapadékosabb novembert szárazabb december váltotta fel. A csapadék mennyisége országos átlagban 5.3 mm volt, ami a normálérték 11%-a csupán. 1901 óta ez volt a 3. legszárazabb december. A csapadék területi eloszlása változatosan alakult. Az ország középső, déli és délnyugati tájain hullott a legkevesebb csapadék, ezeken a területeken általában csapadéknyomot regisztráltunk, amely leginkább ködszitálásból eredt. A legnagyobb havi csapadékmennyiség összeget Kecskemét környékén mértük. Itt a csapadék mennyisége meghaladta a 20 mm-t is. Az ország középső és délnyugati részein az ilyenkor szokásos havi csapadékmennyiség kevesebb, mint 5% a hullott le. A Tiszántúlon és a Kisalföld egyes részein a sokévi átlagnak mintegy 20%-át, Tiszaújváros környékén több mint 60%-át regisztráltuk.

15. ábra
Havi csapadékösszegek 2015-ben és az 1981-2010-es átlagértékek (mm)

A 15. ábránkon jól látszik, hogy az éves menetben jelentős eltérések vannak a sokéves átlagok menetéhez képest. Hazánkban a normál alapján a legszárazabb hónap általában a február, 2015-ben azonban a december volt. Ezt követi az április, március, február, november, június és július. A legcsapadékosabbnak várt június 2015-ben a 6. legszárazabb hónap lett, és nagyobb eltérés még, hogy október bizonyult a legcsapadékosabb hónapnak 2015-ben.

16. ábra
A különböző küszöbértékek fölötti csapadékú napok száma(országos átlag) 2015-ben

A csapadékviszonyokat jól jellemezhetjük a csapadékmennyiség mellett a csapadék-küszöbnapok számával is (16. ábra). A legcsapadékosabb hónapokban jegyeztünk 30 mm feletti összegeket (augusztus és október).
2015-ben 4 nappal többet jegyeztünk a megszokottnál (normál: 75 nap; 2015: 79 nap) azokból a napokból, amikor a csapadék mennyisége meghaladta az 1 mm-t (17. ábra), és a 20 mm-t elérő napokból is eggyel többet számoltunk (normál: 5 nap; 2015: 6 nap). A 10 mm-t elérő napokból kevesebbet számoltunk (normál: 18 nap, 2015: 16 nap). Havas napból jelentősen kevesebb fordult elő a vártnál: 24 helyett mindössze 12 nap.

17. ábra
Azon napok száma 2015-ben (országos átlag) amikor 1 mm-néltöbb csapadék esett és az 1981-2010-es átlagértékek