A rekordmeleg 2019-es évben május kivételével a havi középhőmérséklet minden hónapban magasabb volt az 1981-2010-es sokévi átlagnál (3. ábra). A 2019. májusi középhőmérséklet 2,4 °C-kal maradt el a standard éghajlati normáltól. Ugyanakkor novemberben 4,1 °C, míg februárban, márciusban, júniusban és decemberben 3 °C-nál nagyobb pozitív anomália adódott. A legkisebb hőmérsékleti eltérés januárban és júliusban volt, rendre 0,3 és 0,5°C-os értékkel. Homogenizált adatok alapján 2019 júniusa a legmelegebbnek adódott 1901 óta, míg november a 3., március az 5., augusztus a 6. helyre került. Ezzel együtt 2019-hez köthető a legmelegebb ősz, valamint a 2. legmelegebb nyár a hosszú homogenizált éghajlati adatsor 1901-es kezdete óta.
3. ábra
Az országos havi középhőmérséklet eltérése a sokévi (1981-2010-es)
átlagtól 2019-ben (homogenizált, interpolált adatok alapján)
Január
Január első dekádjában a tőlünk északra, majd északkeletre örvénylő ciklon áramlási rendszerébe kerülve több hullámban egyre hidegebb, váltakozó nedvességtartalmú levegő érkezett térségünkbe, így fokozatosan téliessé vált az időjárásunk (4. ábra). A Nyugat-Európa felett kiépült anticiklon peremén több front érintette hazánkat, de továbbra is az országos napi középhőmérséklet a sokévi átlag alatt maradt. A leghidegebb január 8-án hajnalban, a derült időjárású Tiszántúlon volt, amikor északkelet felől érkező hideg, száraz légtömeg jutott uralomra a hóval borított táj felett. Később a Balti-tenger felett örvénylő ciklon révén már enyhe, nagyobb nedvességtartalmú légtömegek érkeztek hazánk területére. A hónap közepén délies áramlással együtt fokozatosan erősödött a nappali felmelegedés, és jóval a sokévi átlag felett alakult a hőmérséklet. A hónap utolsó dekádjában tőlünk nyugatra megerősödő anticiklon miatt maradt el a hőmérséklet a sokévi átlagtól. Majd a hónap végére mediterrán ciklonok hatására fokozatosan enyhült az idő, de ekkor is csak az átlag közelében maradt.
Február
A hónap elején a Kárpát-medencétől nyugatra örvénylő ciklon előoldalán igen enyhe levegő áramlott hazánk fölé, így pár napig 6-8 fokkal a sokévi átlag felett alakult az országos napi középhőmérséklet. Somogy megyében február 2-án a csúcshőmérséklet meghaladta a 18 °C-ot. Az átvonuló hidegfront mögött érkező hideg légtömegek miatt visszaesett a hőmérséklet, és egy anticiklon kiépülésével a fagypont közelébe csökkent a napi országos átlag. A hónap második dekádja jellemzően a sokévi átlagnál enyhébb időjárású volt, majd február 23-án északi irányból hideg légtömegek árasztották el a Kárpát-medencét, és markáns lehűlés zajlott. A hónap végén azonban újra gyorsan emelkedett a hőmérséklet, és a hónap utolsó napján már újra 6 fokkal volt melegebb, mint az 1981-2010-es időszakban. Vas megyében új napi hőmérsékleti rekorddal búcsúzott a tél.
Március
A hónap elején a Kárpát-medence térségét egy hideg légtömeg érte el, melynek köszönhetően pár fokkal visszaesett a hőmérséklet, de ennek ellenére is átlag feletti értékeket mértünk (4. ábra). Ezt követően egyre enyhébb léghullámok határozták meg térségünk időjárását. A hónap közepén egy hidegfront vonult végig az országon, ennek köszönhetően több fokkal visszaesett a hőmérséklet, és sok helyen viharossá fokozódott az északnyugatias szél. Majd délnyugatias áramlással meleg és száraz levegő érkezett, emiatt erősödött a nappali felmelegedés. A legmagasabb napi középhőmérséklet országos átlagban március 17-én volt, ekkor 12,7 °C-ig emelkedett a levegő hőmérséklete. A hónap vége felé egy gyorsmozgású hidegfront érte el az országot, és a mögötte érkező hideg levegő hatására a sokéves átlag alatti értékeket mértünk. Ezt követően ugyancsak erősödött a nappali felmelegedés, és az átlagosnál magasabb hőmérsékleti értékeket regisztráltunk.
4. ábra
Napi országos középhőmérsékletek eltérése az (1981-2010)
átlagtól; 2019. január, február, március
(homogenizált, interpolált adatok alapján)
Április
A hónap első napjainak időjárását anticiklon határozta meg, és az átlagosnál melegebb időjárásban lehetett részünk. Majd egy magassági hidegörvény miatt átmenetileg az átlag közelébe hűlt le a levegő. A mediterrán térségben egy ciklon vonult kelet felé, melynek hatására hozzánk ismét egyre melegebb levegő érkezett. Az első dekád végén a napi középhőmérséklet elérte a 15 °C-ot. Később egy hidegfront érte el hazánkat, így pár napig a sokévi átlag alatt alakult a hőmérséklet. A hónap közepétől ismét anticiklon határozta meg időjárásunkat, és hideg, száraz légtömeg érkezett. A szárazabb levegő hatására a hónap közepén a délkeleti megyék kivételével sokfelé 2 m-es magasságban is fagyott. Ezt követően napról-napra emelkedett a hőmérséklet, majd egy magassági hidegörvény és egy mediterrán ciklon miatt 23-ára kissé visszaesett a hőmérsékletet. Április végén a tőlünk nyugatra levő ciklonok előoldalán szokatlanul meleg levegő érkezett a Kárpát-medencébe. A hónap legmelegebb napja 26-a volt. Az Alföldön több állomáson ekkor volt az év első hőségnapja (Tmax≥30 °C), azonban 27-én egy hidegfront véget vetett a korai nyári időnek. Április utolsó napjain 2–3 °C-kal a sokévi átlag alatt alakult a hőmérséklet (5. ábra).
Május
Igen hideg májusra következtethetünk a napi országos középhőmérsékleti átlagokat tekintve. Az egész hónapban mindössze négy napon (május 2., 19., 25. és 26.) alakult az országos átlag az éghajlati normál felett, de 1 °C-nál nagyobb pozitív eltérés csak május 26-án volt (5. ábra). Május első 3 hete átlagosan hidegebb volt az előtte levő áprilisnál, amire igen ritkán találunk példát. A hónap átlagos hőmérséklettel kezdődött, majd északnyugat felől egy frontálzóna érte el térségünket. Május 5-én ennek a több középpontú ciklonrendszernek és egy délen hozzá kapcsolódó mediterrán ciklonnak a hátoldalára kerültünk, észak felől pedig rendkívül hideg levegő árasztotta el a Kárpát-medencét. Május 6-a lett a hónap leghidegebb napja, a Kékestetőn napközben sem volt melegebb 0 °C-nál. A kevés felhő miatt 8-án reggelre sokfelé fagypont közelébe hűlt a levegő. Nagyobb területen fagy a Duna-Tisza közén fordult elő. Frontátvonulások mellett 12-éig fokozatosan egyre melegebb lett, de országosan végig átlag alatt maradt a hőmérséklet. Ezt követően 13-ától egy hullámzó frontrendszer és mediterrán ciklon befolyásolta időjárásunkat, 14-ére jelentős lehűlést okozva. A következő napokban jelentősen emelkedett a hőmérséklet, de egy Közép-Európa felett napokig örvénylő ciklon miatt újfent visszaesett a hőmérséklet. A ciklon elvonulásával május 25–26-án délies áramlással melegebb levegő érkezett, az országos napi átlag is ekkor volt a legmagasabb. A hónap végén a térségünkben volt még egy hullámzó frontrendszer, mely főként a Dunántúlon okozott lehűlést.
Június
A hideg május után júniusra egy csapásra megérkezett a nyár. A hónap minden napján magasabb hőmérséklet uralkodott, mint az 1981-2010-es sokévi átlag. A hónap elején egy magassági hidegörvény miatt még 20 °C közelében alakult országosan a napi átlaghőmérséklet. Később egy nagykiterjedésű anticiklon hatására gyorsult a felmelegedés, és a napi középhőmérséklet több napon keresztül meghaladta a 25 °C-ot. A Balaton vizének hőmérséklete az első dekád végére már 20 °C fölé emelkedett. Az első hőhullám idejére (2019. június 12-én (szerda) 00:00 órától 2019. június 16-án (vasárnap) 24.00 óráig) az országos tisztifőorvos III. fokú hőségriasztást adott ki. Június 15-én Budakalászon (35,8 °C), míg június 16-án Kiskunhalason (35,7 °C) dőlt meg a napi országos csúcshőmérséklet korábbi legmagasabb értéke. Az első hőhullámnak egy hullámzó frontálzóna vetett véget. Ezt követően a második dekád végéig nedves, labilis levegő határozta meg időjárásunkat. Az utolsó dekádban uralomra jutó anticiklon egy rövid, de intenzív hőhullámot okozott: június 25–27. között 26 °C-ot meghaladó átlaghőmérsékletű napok is előfordultak, és országos átlagban 6-7 fokkal volt melegebb a szokásosnál. Júniusban a hőmérséklet legmagasabb értékét június 27-én Zagyvarékas (36,4 °C) állomáson rögzítettük. Nem sokkal ezután egy észak felől érkező hidegfront miatt hirtelen lehűlés zajlott. A hónap végét alapvetően napos, nyári idő jellemezte.
5. ábra
Napi országos középhőmérsékletek eltérése az (1981-2010)
átlagtól; 2019. április, május, június
(homogenizált, interpolált adatok alapján)
Július
Július első napjai voltak a legmelegebbek egy június végén kiépült anticiklonnak köszönhetően, majd egy Finnország felett örvénylő mérsékelt övi ciklon hidegfrontja érintette térségünket. A front átvonulása csak rövid ideig vetette vissza a nappali felmelegedést, pár napig újra meleg, nyári idő volt jellemző. Az első dekád végén azonban északnyugat felől hűvös, változó nedvességtartalmú légtömegek érkeztek, és a második dekád végéig jelentősen elmaradt a napi középhőmérséklet a sokévi átlagtól. Országos átlagban a leghűvösebb július 10–14. között volt. Az utolsó dekádban újra fokozatosan emelkedett a napi középhőmérséklet hazánkban is, miközben Nyugat-Európát afrikai eredetű forró légtömegek árasztották el, mely ott rendkívüli hőhullámot okozott. A hónap végének időjárását egy, a Földközi-tenger felett kialakult ciklon határozta meg, mely hazánkat elérve heves záporokat, zivatarokat, helyenként pusztító jégesőt hozott, helyenként orkán erejű szélviharral.
Augusztus
Augusztus elején a napi átlaghőmérséklet még pár fokkal elmaradt a sokévi átlagtól, mert egy átvonuló front és egy magassági hidegcsepp hatására változékony időjárás uralkodott. Később délnyugati irányból egyre melegebb légtömegek érkeztek, fokozatosan megerősödött a nappali felmelegedés, és hamarosan elkezdődött az év legmelegebb periódusa. Az országos tiszti főorvos 2019. augusztus 10––12. között II. fokú hőségriasztást adott ki. Az országos átlaghőmérséklet ennek a hőhullámnak az idején jóval 25 °C fölé emelkedett. A legmelegebb augusztus 12-én volt, amikor a napi átlag 26,8 °C–nak adódott, és a mért legmagasabb hőmérséklet elérte a 38 °C-ot az Alföld déli részén. A kánikulának egy érkező frontrendszer vetett végett, mely után néhány napig az átlagosnál hűvösebb időjárás volt. Augusztus 20-án még a napi átlag 25 °C fölé emelkedett, de csak 1 napra. Majd nyugat felől egyre melegebb, eleinte váltakozó nedvességtartalmú, majd ismét száraz léghullámok érkeztek. Az utolsó dekád elején egy hullámzó frontrendszer miatt átmenetileg visszaesett a napi középhőmérséklet, de így is a sokévi érték felett maradt. A hónap végéig tartósan igen meleg, nyári időjárás uralkodott, a napi átlaghőmérséklet 5-6 °C-kal a sokévi átlag felett alakult (6. ábra), azonban éppen nem haladta meg a 25 °C-ot, a hőhullámos napok kritériumát.
Szeptember
A szeptember még nyári kánikulával kezdődött, másnap északnyugat felől egy hidegfront vetett véget a hőségnek. A levegő a normálérték közelébe hűlt le. Az ezt követő napokban előbb egy hidegfront, majd hullámzó frontrendszer és mediterrán ciklon előoldalán helyezkedett el Magyarország, és a szokásosnál kissé magasabban alakult a hőmérséklet. Az első dekád végére a ciklon hátoldalára került a Kárpát-medence, és ezzel együtt kevéssel az átlag alá hűlt le a levegő. Később egy anticiklon húzódott fölénk, így újra a sokévi átlag felett alakult a hőmérséklet. A hónap közepén az ország északkeleti részét súrolta egy hidegfront, mely miatt néhány fokkal visszaesett a hőmérséklet, majd 16-án a korábbi napokhoz képest újra több fokkal melegebb lett. A déli, délnyugati országrészben a legmagasabb hőmérséklet többfelé elérte a 30 °C-ot, azonban 17-én egy markáns hidegfront érte el az országot és lezárta a nyárias időjárást. A második dekád elején az országos átlaghőmérséklet mintegy 4-6 °C-kal maradt el az 1981–2010-es átlagtól (6. ábra). Később elsősorban a minimum-hőmérsékletek emelkedtek meg számottevően amiatt, hogy a gyakori frontátvonulások miatt általában erősen felhős volt az égbolt. A hónap végén, amikor már inkább anticiklonális hatások érvényesültek, fokozatosan emelkedett a hőmérséklet, és újra a szokásosnál több fokkal melegebb időjárással múlt el ez a hónap.
6. ábra
Napi országos középhőmérsékletek eltérése az (1981-2010)
átlagtól; 2019. július, augusztus, szeptember
(homogenizált, interpolált adatok alapján)
Október
Az október egy anticiklonnak köszönhetően napos, a szokásosnál melegebb idővel kezdődött (7. ábra). Az első napokban sokfelé meghaladta a hőmérséklet a 25 °C-ot, majd egy hidegfront jelentős lehűlést hozott. A következő napokban több fokkal az átlag alatt alakult a hőmérséklet, és október 8-án megdőlt az országos napi minimumhőmérséklet rekordja. A Nyugat- és Észak-Európában elvonuló ciklonok előoldalán több hullámban egyre melegebb levegő érkezett a Kárpát-medencébe, és egy szokatlanul meleg és hosszú vénasszonyok nyarát tapasztaltunk. Október 19-től egy héten keresztül több mint 5 fokkal melegebb volt a megszokottnál, és több napon keresztül megdőltek az adott napra vonatkozó országos maximumhőmérséklet rekordok. Ennek a meleg időszaknak a legmelegebb napján, október 21-én 16,7 °C volt a középhőmérséklet országosan (1981–2010-es átlag: 9,4 °C). Ettől kezdve a hónap végéig ugyan minden nap csökkent a hőmérséklet országos átlaga, de még egy héten keresztül, egészen 28-áig több fokkal a sokéves átlag felett alakult. A hónap legmagasabb hőmérséklete, 29,2°C Körösszakálon volt 24-én. Október 28-án észak felől egy hidegfront érte el Magyarországot, jelentősen visszavetve a hőmérsékletet. A hónap utolsó napja egyben a leghidegebb nap is lett októberben, Zabaron –8,4 °C volt.
November
A november néhány napig a szokásosnál hűvösebb idővel kezdődött, majd tőlünk észak-északnyugatra vonuló ciklonok előoldalán délnyugat felől egyre melegebb légtömegek érkeztek (7. ábra). Ekkortól a hónap végéig minden nap középhőmérséklete meghaladta az adott napra vonatkozó 1981–2010-es átlagot. Kisebb lehűlés az első dekád végén fordult elő egy hidegfront hatására, azonban később újra déliesre fordult az áramlás, és több helyen újra 20 °C fölé melegedett a levegő hőmérséklete. A második dekád végén egy gyenge hidegfront hozott néhány fokos lehűlést, de a hőmérséklet továbbra sem csökkent a sokévi átlag alá. Ezt követően egy középpontjával északkeletre található anticiklon déli peremén napról-napra pár fokkal hűvösebb levegő áramlott a Kárpát-medencébe. Néhány napig az országos átlag közelében alakult a hőmérséklet, majd a délnyugatira forduló áramlással újfent melegebb levegő érkezett. A hónap utolsó napjaiban észak felől egy hidegfront vonult át Magyarország felett, jelentős lehűlést okozva.
December
Az átlagosnál jóval alacsonyabb hőmérsékleti értékek jellemezték a hónap első dekádját egy hidegfrontnak köszönhetően. A legalacsonyabb mért hőmérséklet december 6-án Fehérgyarmaton -12,2 °C volt a hótakaró fölött. A rövid téli időszak után a hőmérséklet egészen a hónap végéig az ilyenkor jellemző normálérték fölé emelkedett. Kezdetben 2-3 °C-kal, majd a hónap közepén a Kárpát-medence fölé nyugat felől száraz és enyhe légtömegek érkeztek, és már 8-10 °C-kal magasabb volt az országos napi átlaghőmérséklet, mint az 1981-2010-es sokévi átlag. A hónap végén egy hidegcsepp és egy kiépülő anticiklon alakította hazánk időjárását, így a hőmérséklet rövid ideig a sokévi átlag alatt alakult.
7. ábra
Napi középhőmérsékletek eltérése az (1981-2010)
átlagtól; 2019. október, november, december
(homogenizált, interpolált adatok alapján)
A rekordmeleg 2019-es év során az évi középhőmérséklet területi eloszlása leginkább a domborzat hatását tükrözte. Az ország legnagyobb részén, így az alföldi tájainkon 11-13 °C közötti értékek fordultak elő (8. ábra), és csak kisebb foltokban emelkedett az évi középhőmérséklet 13 °C fölé. Az Alpokalján és a dombvidékeinken jellemzően 10-11 °C adódott, míg a középhegységeinkben 10 °C-nál alacsonyabban maradt az évi középhőmérséklet. A Börzsöny, a Mátra, a Bükk, és a Zempléni-hegység legmagasabban fekvő régióiban az évi átlag ebben az évben is 9 °C alatt maradt.
8. ábra
2019. évi középhőmérséklet (°C)
(homogenizált, interpolált adatok alapján)
9. ábra
A 2019. évi középhőmérséklet eltérése az 1981-2010-es normáltól (°C)
A 9. ábra az évi középhőmérséklet eltérésének területi eloszlását mutatja az 1981-2010-es éghajlati normálhoz viszonyítva. Az egész országban melegebb volt az 1981-2010-es átlagnál, noha különösen a főváros tágabb térsége mellett az ország északkeleti része volt sokkal melegebb a sokévi értéknél. A Bodrogköztől a Nyírségen át a Körösök vidékéig a keleti határ mentén 2  °C-nál is magasabb volt az évi középhőmérséklet eltérése, míg a délnyugati országrészben, a Dráva mentén a pozitív anomália 1,5 °C alatt maradt.
Fontos jellemzői az évnek az éghajlati indexek számának alakulása, például a hideg és a meleg küszöbnapok száma. Fagyos napból (Tmin ≤ 0 °C) a várt 95 nap helyett 72 napot jegyeztünk 2019-ben, téli napból (Tmax ≤ 0 °C) pedig 12 nap adódott a szokásos 27 helyett. A zord napok (Tmin ≤ -10 °C) száma a normál 10 nap helyett országos átlagban csupán 2 alkalommal fordult elő. A nyári napok száma (Tmax ≥ 25 °C) ugyanakkor jelentősen meghaladta (96 nap) az 1981-2010-es átlagot (79 nap). 2019-ben hőségnapból (Tmax ≥ 30 °C) a normálnál (24 nap) jóval többet, összesen 40 napot jegyeztünk. A hőségnapok területi eloszlását mutató 10. ábra szerint 2019 nyarán az Alföld déli részén 50 napnál több hőségnap fordult elő. Fülöpháza állomáson összesen 62 hőségnapot jegyeztünk. A forró napok száma (Tmax ≥ 35 °C) ugyanakkor országos átlagban megegyezett a 1981-2010-es átlaggal (2 nap).
10. ábra
A 30 °C fölötti maximumhőmérsékletű napok számának eloszlása 2019. évben
11. ábra
A különböző hőmérsékleti értékek évi menete
Budapest-Pestszentlőrincen 2019-ben
A 11. ábrán látható Budapest Pestszentlőrinc állomáson a hőmérséklet 2019. évi menete (tx – havi maximum, txa – a napi maximumok havi átlaga, t – átlag, tna – a napi minimumok havi átlaga, tn – havi minimum). Jól azonosítható a hűvös május és a rekordmeleg június, illetve a hosszú meleg vénasszonyok nyara az őszi hónapokban. 2019 folyamán ezen az állomáson a hőmérsékleti szélsőértékek közötti abszolút terjedelem meghaladta a 43 °C-ot. A nyári hónapokban a napi maximum 35 °C közelében járt, míg januárban a napi minimum -8 °C alatt volt. A havi hőmérsékleti terjedelem szeptemberben (29,4 °C) volt a legnagyobb az igen magas napi maximumok miatt. A legkisebb különbség a legmagasabb és legalacsonyabb napi hőmérsékleti értékek között ezen az állomáson novemberben (17,8 °C) adódott.