2017. június 24. szombat
Hazai klímadinamikai tevékenység története

Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál 2003 közepén fogalmazódott meg az a gondolat, hogy a hagyományos, statisztikai alapú klímakutatás mellett be kell indítani a klímadinamikai tevékenységeket is. Az elképzelésnek az adott szilárd alapot, hogy az azt megelőző években megalakult egy olyan numerikus modellező csapat, amely képes számszerű előrejelzéseket biztosító modellek adaptálására és alkalmazására (természetesen ennek feltétele az a számítógépes háttér is, ami lehetővé teszi a modelljeink hatékony futtatását). A tervezett munka részleteit egy Czelnai Rudolf által összehívott kötetlen megbeszélés szolgáltatta, ahol több, elsősorban klímakutatással és modellezéssel foglalkozó szakember vett részt és próbálta megfogalmazni egy regionális klímadinamikai kutatási program lehetséges alapjait (később a programot az MTA X. Osztálya is megvitatta és megvalósításra érdemesnek találta).

Az elképzelések egy Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program (NKFP) keretében kerültek kezdeti megvalósításra. Az NKFP program címe "Magyarország éghajlatának dinamikai vizsgálata és a numerikus modelleken alapuló regionális klíma-előrejelzések módszertanának megalapozása" volt. A projektet 2005. január 1. és 2007. december 31. között valósítottuk meg az ELTE Meteorológiai Tanszékével, a Pécsi Tudományegyetemmel és az Env-in-Cent Kft.-vel közösen (a projekt koordinátora az Országos Meteorológiai Szolgálat volt). Az együttműködés célja a magyarországi regionális klímamodellezési háttér megteremtése volt, ami alapot szolgáltat a Kárpát-medencében várható éghajlat-változás becslésére. A megvalósítás során négy regionális klímamodellt adaptáltunk: az ALADIN-Climate és REMO modelleket az OMSZ-ban, míg a PRECIS és RegCM modelleket az ELTE Meteorológiai Tanszékén. A projektről részletes információk a Pályázatok oldalon találhatók.

A modellezési alapok sikeres megteremtésével lehetőségünk nyílt arra, hogy kapcsolatba lépjünk azokkal az európai kutatókkal, akik regionális klímamodellezéssel foglalkoznak, és bekapcsolódjunk az európai kutatási hálózatba. Ennek egyik eredménye, hogy partnerként vettünk részt a CLAVIER és a CECILIA Európai Uniós projektekben, amelyek az éghajlatváltozást és annak hatásait vizsgálták a közép-kelet európai térségben. A CLAVIER (Climate Change and Variability: Impact on Central and Eastern Europe) projekt (időtartama: 2006 szeptemberétől 2009 augusztusáig) keretében a REMO modellt alkalmaztuk, és vizsgáltuk a klímaváltozás regionális hatását a cirkulációs viszonyokra, a szélsőséges eseményekre, a levegőszennyeződésre, víz- és energiagazdálkodásra, illetve a mezőgazdaságra. A projektről további részletek a CLAVIER honlapon olvashatóak. A CECILIA (Central and Eastern Europe Climate Change Impact and Vulnerability Assessment) projektben (időtartama: 2006 májusától 2009 decemberéig) az ALADIN-Climate modell eredményeivel vettünk részt. A CECILIA projekt szintén foglalkozott az éghajlatváltozás hatásaival, de a hangsúly a modellek futtatásán és leskálázásán volt. A projekt további részleteiről a CECILIA honlapon lehet olvasni.

A nemzetközi kapcsolataink további erősítésére 2008 februárjában Budapesten egy regionális klímamodellezési mini-workshopot rendeztünk, ahova elsősorban a CLAVIER és a CECILIA projektek partnereit hívtuk meg. A workshop programja és előadásai a Rendezvények oldalon érhetőek el. A workshop előadásaiból az IDŐJÁRÁS folyóirat számára szerkesztettünk egy különszámot (2008. 3-4. szám). 2009 nyarán egy nemzetközi Nyári Iskolát szerveztünk Visegrádon, melynek témája az éghajlatváltozás és éghajlati változékonyság volt ("Climate Variability and Climate Change: Estimating and Reducing Uncertainties"). A Nyári Iskola részletei a kapcsolódó oldalon érhetők el.

A CECILIA és a CLAVIER projektek lezárása után 2010 elején kezdtük meg részvételünket az ECCONET (Effects of Climate Change on the Inland Waterway Networks) projektben. A 2012 végéig tartó projekt az éghajlatváltozás folyami hajózásra gyakorolt várható hatásaival foglalkozik, különös tekintettel a Duna és a Rajna folyókra. Az OMSZ a munkában a klímamodellezési tapasztalataival és modellfuttatások interpretációjával vesz részt.