2017. január 17. kedd
Hidrológiai célú időjárás-előrejelzés
A hidrológiai célból készített prognózisok az előrejelzések speciális alkalmazását jelentik, melyek a hidrológiai viszonyok jobb megértését, előrejelzését szolgálják. Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál 1978 óta naponta készül mennyiségi csapadék-előrejelzés a Duna és a Tisza vízgyűjtőterületére. Az 1. ábrán a 21 részvízgyűjtő elhelyezkedése és megnevezése látható.
1. ábra
A Duna és a Tisza részvízgyűjtőinek helye és elnevezése
Természetesen a 30 év alatt a hidrológiai célú meteorológiai előrejelzések formája, és részben tartalma is változott, hiszen az elmúlt években egyre jobb időjárás-előrejelzési modellek állnak a szolgálat rendelkezésére. Ezen előrejelzések legfontosabb része a mennyiségi csapadék-előrejelzés, mivel a folyók, patakok, tavak vízháztartását jelentősen befolyásolhatja a lehulló csapadék mennyisége, továbbá különböző vízügyi feladatok megoldásához (pl. árvízvédelem, tavak vízszintje, víztározás) elengedhetetlenül szükséges a csapadékviszonyok ismerete.

A csapadék előrejelzése
A csapadékprognózis tartalmazza a csapadék előfordulásának, formájának és mennyiségének előrejelzését.
  • A csapadék előfordulásának előrejelzéséhez a különböző objektumok áthelyeződését, fejlődését elemezzük.
  • A halmazállapot-előrejelzésekhez a hőmérsékleti mezők alapos ismerete szükséges, egyes csapadékfajták előfordulásához statisztikai megfigyelések is rendelhetők, valamint segítséget jelenthetnek szinoptikus-klimatológiai feldolgozások (1/a., 1/b., 1/c. ábra).
  • A csapadék mennyiségének előrejelzésénél, a szinoptikus helyzet alapos ismeretén túl a nedvességi mezők, a potenciálisan kihullható vízmennyiség, a dinamikus telítési hiány területi eloszlásának ismerete is nagyon fontos, amelyek segítségével képet kaphatunk arról, hogy az adott légkör mennyire van közel, illetve távol a telítettségtől (2. ábra).
2/a., 2/b. ábra
A 2009.03.30. 00 UTC-s dinamikus telítési hiány (bal oldalon) és a
2009.03.29. 18 UTC-től 03.30. 06 UTC-ig lehullott csapadék (jobb oldalon) analízise
Ma már a csapadék-előrejelzések döntően a különböző szolgálatok numerikus előrejelzéseire támaszkodnak, de a csapadék-folyamatok megismeréséhez a nedvességi feltételek, a vertikális mozgások, a labilitási viszonyok alapos tanulmányozása továbbra is meghatározó jelentőségű. Vizsgálni kell a hőmérsékleti és nedvességi viszonyok területi, valamint a labilitási viszonyok területi és függőleges eloszlását. A csapadék előfordulásának és mennyiségének előrejelzésekor egyaránt figyelembe kell venni, hogy egyes időjárási szituációk különösen kedveznek nagy csapadék kialakulásának (szinoptikus-klimatológiai feldolgozások eredményei). Ilyen szituációk például a Kárpát-medencében az V/b pályán mozgó ciklon, illetve a ciklon centrum helyzetek.
A vízügyi ágazatok részére készített mennyiségi csapadék-előrejelzések alapját az ECMWF modell szolgáltatja, de értékeit a szinoptikus korrigálja. A csapadék-előrejelzések készítéséhez egyértelműen követendő elveket nem lehet megadni, de léteznek alapvető megfontolások.
A csapadék-előrejelzés készítése a szerzett információk összegezésével zárul. Mivel az alkalmazott modellek közül egyértelműen egyik sem emelhető ki, a modellek eredményein kívül mindenképpen mérlegelni kell a szinoptikus helyzet sajátosságait, a vízgyűjtőkre vonatkozó tapasztalati tényeket, klimatológiai ismereteket.

Az előrejelzések tartalma
Az OMSZ-tól a vízügyi felhasználók a 21 vízgyűjtőre naponta kétszer táblázatos formában a következőket kapják meg:
  • 10 napra előre 48 óráig hat, ezután tizenkét órás bontásban a várható csapadék mennyiségét területi átlagban (1-2. táblázat)
  • 10 napra előre a hőmérsékleti minimum és maximum várható értékét (3. táblázat)
  •   6 napra előre a 0 fok magasságának várható alakulását tizenkét órás bontásban novembertől májusig (4. táblázat)
I-4. Táblázat
A 21 részvízgyűjtőre szóló ECMWF előrejelzések
Ezen kívül minden reggel szöveges tájékoztatót is kapnak a vízügyi ágazatok a Duna és a Tisza vízgyűjtőterületének jelenlegi és várható időjárásáról: a nyomási képződmények helyzetéről, fejlődéséről, a csapadék- és hőmérsékleti viszonyok alakulásáról, továbbá régiókra (Bajorország-Ausztria, Kárpát-medence) bontva felhőzeti és csapadékprognózist, valamint minimum és maximum hőmérséklet előrejelzést.
A hőmérsékleti előrejelzések szerepe felértékelődik tél végén, amikor a hóolvadásnak nagy jelentősége lehet a vízkészletek változásában, illetve a nyári tartós hőség is befolyásolhatja a vízrendszerek állapotát. A hidrológiai felhasználó számára a hőmérséklet időbeli menetének ismerete a döntő, nem igényel tizedre pontos értéket, mint pl. egy hőszolgáltató. Középhőmérséklet, minimum és maximum hőmérséklet-előrejelzés készül, minden vízgyűjtőhöz egy-egy érték van hozzárendelve. A hidrológiai célú hőmérséklet-előrejelzések esetén a modell eredményekben nem történik változtatás.
Kérésre veszélyhelyzet (ár- és belvíz, aszály, vízszennyezés stb.) idején az érintett vízgyűjtőkre vonatkozóan gyakrabban, esetenként akár többlet információkat is szolgáltatunk (pl. a szélviszonyokról, mivel árvízi védekezés esetén a felhasználó számára fontos a szél irányának, sebességének és lökésességének ismerete). Árvíz esetén az Országos Vízjelző Szolgálat és az OMSZ között gyakori a konzultáció, a beérkező adatok függvényében bármikor adunk új információt. Természetesen ezeket az információkat nem csak az Országos Vízjelző Szolgálat, hanem az egész vízügyi ágazat megkapja.
Az Országos Vízjelző Szolgálatnál naponta készül előrejelzés a Duna, a Tisza és a Dráva, valamint azok mellékfolyói következő hat napban várható vízállására (3. ábra). E célra saját fejlesztésű előrejelzési rendszert használnak, amelynek fő "bemenő" adata az OMSZ által készített mennyiségi csapadék-előrejelzés. Ezen túl az előrejelzés figyelembe veszi az elmúlt időszak meteorológiai és hidrológiai viszonyait, továbbá a hazai és külföldi vízügyi szervezetektől, valamint az OMSZ-tól kapott észlelési, mérési adatokat és hőmérsékleti előrejelzéseket. E nagy mennyiségű adat feldolgozását, elemzését, értékelését követően történik meg a hidrológiai előrejelzés.
3. ábra
A Duna és a Tisza részvízgyűjtőinek helye és elnevezése