A húsvéti hétvége időjárása

Az elmúlt napokban jelentős mennyiségű hó esett Magyarországon, ritka olyat hóvastagság-térképet látni március végén, mint az 1. ábrán. Kékestetőn majdnem méteres hó van, de a Dél-Dunántúlon is több helyen 20 cm körüli, síkvidéken pedig 5-10 cm-es hótakaró borítja a tájat.

 1. ábra
Hóvastagság 2013. március 28-án 7 órakor

A bevezetőben megfogalmazott kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni. Az előttünk álló hétvégén melegszik ugyan a levegő, sokfelé a hó is elolvad, ugyanakkor lesznek olyan helyek, ahol ismét előfordul havazás, hózápor.

Mindennek oka, hogy a Balti-tenger felett nagykiterjedésű anticiklon alakult ki. Hazánk és egész Közép-Európa ennek a déli oldalán helyezkedik el, ahol több hullámban vonulnak a ciklonok. Ezek okozzák a csapadékos, borongós időt. A következő napokban szinte menetrendszerűen, 24 óránként érkeznek ezek a ciklonok, pénteken, szombaton és vasárnap is kapunk belőlük. Mindhárom nap nagy mennyiségű csapadékra van kilátás. Az egyes napokra előrejelzett csapadékmennyiségek a 2. ábrán láthatók. A Dunántúl déli részén például húsvét hétfő kivételével területi átlagban 10 mm-t meghaladó mennyiség szerepel az ECMWF modell előrejelzésében. Azt azért hozzá kell tenni, hogy ilyen időjárási helyzetben elég nagy a bizonytalanság, ami kifejezetten igaz a csapadékmennyiségre. De az elég valószínűnek látszik, hogy az ünnepek alatt borongós, gyakran csapadékos, változékony időnek nézünk elébe.

 2. ábra
A pénteki, szombati, vasárnapi és hétfői 24 órás csapadékösszegek

A ciklonok ugyanakkor dél felől melegebb levegőt is hoznak, ez többé-kevésbé eljut a Kárpát-medence nagy részére. A csapadék halmazállapota többnyire folyékony lesz, sajnos azonban egy-egy helyen – főleg északkeleten a hajnali órákban – átmenetileg még ónos eső is elképzelhető. Ahogy az lenni szokott, a ciklonok átvonulása után, a hátoldalon hideg légtömeg érkezik fölénk, ekkor fordulhat elő ismét hó, azonban a csapadék túlnyomó része a következő napokban eső formájában érkezik.

A 3. ábrán egy-egy időbeli-térbeli metszetet látunk a hőmérsékletről. Ez azt mutatja, hogy a 3 nap alatt (vízszintes tengely) hogyan alakul majd a hőmérséklet az alsó 3 km-es rétegben Budapest, illetve Békéscsaba fölött. A közel vízszintes lila vonal a 925 hPa-s nyomási szint magasságát reprezentálja, amely az időszak folyamán többnyire a 600-800 m közötti tartományban ingadozik. Ha a 0 fokos izoterma ez alá kerül, akkor azon a helyen nagy eséllyel szilárd lesz a csapadék halmazállapota, azaz hó esik, ha e felett van, akkor eső valószínű. A két város között az a legszembetűnőbb különbség, hogy Békéscsabánál jóval magasabb, vasárnap már 15 fok feletti hőmérséklet is elképzelhető. Ezzel szemben Budapestre több fokkal alacsonyabb hőmérsékletet jelez a modell. Ennek oka, hogy a vasárnap érkező ciklon a délkeleti megyékben maga előtt jobban „felrántja” a meleget dél felől, de ez Budapestet nem éri el. Ami hasonló a két város ábráján az a hétfői hidegbetörés, akkor mindkét helyen a lila vonal alá kerül a 0 fokos izoterma, de ez Budapesten markánsabban jelentkezik.

3. ábra
Időbeli-térbeli metszet Budapestre és Békéscsabára

Természetesen itt is meg kell említeni azt, amiről a csapadék esetében már volt szó, mégpedig a több napos prognózisok esetében az előrejelzés bizonytalansága. Elég, ha a ciklon középpontja 100-200 km-rel keletebbre kerül (ez globális méretekben elenyésző távolság), máris nem a Tiszántúlra, hanem Erdélyre érkezik a meleg levegő, ugyanakkor az északról áramló hideg légtömeg utat talál magának a Kárpát-medencébe.