A klímaváltozás hazánkban várható hatásaira való célirányos felkészüléshez elengedhetetlen a magyarországi változások irányának és számszerű mértékének ismerete. Az éghajlatváltozásról csakis a fizikai folyamatokat egzakt módon leíró éghajlati modellek képesek tudományosan megalapozott információval szolgálni. A modelleredmények azonban természetüknél fogva bizonytalanságokkal terheltek, amiket fel kell mérnünk ahhoz, hogy a várható változásokról objektív – azok bekövetkezési valószínűségével kiegészített – képet kapjunk. Ehhez több, különböző modellel és különböző (az emberi tevékenység eltérő jövőbeli pályáját leíró) forgatókönyvvel elvégzett szimulációk együttes kiértékelésére van szükséges. Az így előálló lehetséges éghajlatváltozási pályák megfelelő alapul szolgálnak a számszerű modellekkel és módszerekkel elvégzett hatásvizsgálatokhoz (1. ábra).
vagy dinamikai leskálázás
1. ábra
Az éghajlati hatásvizsgálatok módszertana
Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni alkalmazkodás támogatására 2013-ban hozták létre a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszert, melynek alapját az éghajlati adatok, tehát a múltbeli mérések és a jövőre vonatkozó becslések biztosítják. Az ezekre épülő objektív hatásvizsgálatok eredményei azonosítják a felkészülés legfontosabb területeit és irányait. A NATéR rendszer első változatában két regionális klímamodell eredményei állnak rendelkezésre, melyek egy-egy átlagos ütemű kibocsátási forgatókönyvre alapozott kísérletből származnak. A két modell alkalmazása lehetőséget ad arra, hogy a hatásvizsgálatokban és a rájuk épülő döntéshozatalban figyelembe vegyék az éghajlati projekciók bizonytalanságait, azonban mindössze alapszinten. Az elmúlt évben az EGT Alapokból finanszírozott RCMTéR projekt keretében új szimulációt végeztünk, egy Közép- és Kelet-Európát 10 km-es felbontással lefedő integrálási tartományon, az emberi tevékenység leírására egy pesszimista (RCP8.5) forgatókönyvet alkalmazva. Ez kezdetnek jó, azonban további szimulációk és vizsgálatok elvégzésére van szükség egy új, tudományosan megalapozottabb éghajlati adatbázis kialakításához.
A KlimAdat projekt egy komplex adatbázis-rendszer részletes meteorológiai információkkal való „feltöltésére” vállalkozik, amely objektív háttérként segíti az éghajlatváltozás különböző ágazatokra kifejtett hatásainak vizsgálatát, az alkalmazkodással kapcsolatos tervezést és döntéshozatalt. A projekt közel négy és fél éves időtartamára vonatkozóan az alábbi tervek megvalósítását tűztük ki célul:
- Finom felbontású éghajlati modellszimulációk készítése: a projekt keretében szimulációkat készítünk az OMSZ-ban adaptált ALADIN-Climate és REMO regionális klímamodellekkel a Közép- és Kelet-Európát 10 km-es felbontással lefedő integrálási tartományon, s legalább két (egy optimista és egy pesszimista) forgatókönyvvel. Ezek eredményeit átfogóan kiértékeljük és összevetjük a korábbi modellszimulációink eredményeivel.
- Városi éghajlatváltozási hatásvizsgálatok készítése: A SURFEX felszín-leíró modellel – a már rendelkezésre álló klímamodelleredményeket felhasználva – 1 km-es felbontáson szimulációkat készítünk városi területek felett, s vizsgáljuk azok éghajlatmódosító hatását.
- A modelleredmények utófeldolgozása: a nyers modelleredmények gyakran nem alkalmasak arra, hogy a felhasználók azokat közvetlenül használják. Ennek oka például, hogy nem azokat a paramétereket használják a vizsgálataikban, mint amelyekkel a modellek a számításaikat végzik. Ehhez valamint ahhoz, hogy a modelleredmények beépíthetők legyenek egy térinformatikai adatbázisba, azokon különböző utó-feldolgozási műveleteket végzünk el.
- A modelleredményekben rejlő bizonytalanságok számszerűsítése: a modellszimulációk jövőre vonatkozó eredményei alapján meghatározzuk a különböző forrásból eredő bizonytalanságok mértékét és arányát, továbbá ezt az információt a felhasználók által is értelmezhető és használható információvá alakítjuk (pl. valószínűségi jellegű információkká).
- A rácsponti mérési adatbázis folyamatos frissítése és időbeli felbontásának növelése: az OMSZ az elmúlt években a CARPATCLIM és a NATéR programok keretében előállított egy részletes rácsponti adatbázist, mely az 1961–2010 időszakot öleli fel, 10 km-es felbontásban tartalmaz napi adatsorokat a legfontosabb meteorológiai elemekre. Hogy lépést tartsunk a klímamodell-szimulációk fejlődésével, ezt az adatbázist fejlesztenünk kell: egyrészt folyamatosan frissítjük a 2010 utáni adatokkal, másrészt a napi adatsorokat 6 óránkénti felbontású információkkal váltjuk fel annak érdekében, hogy meg tudjuk vizsgálni, hogyan írják le a részletesebb éghajlati szimulációk az egyes folyamatok (pl. a városi hősziget) napon belüli jellemzőit.
- Adatbázis bővítés és adatbázis programok fejlesztése: Az OMSZ digitális adatbázisát alkalmassá kell tenni az előállított adatok befogadására. A meglévő (nem rácsponti adatokon működő) programokat hozzárendeljük a rácsponti adatbázishoz, valamint olyan új programokat készítünk, melyek kimondottan az éghajlatváltozás nyomon követését teszik egyszerűbbé (pl. idősor elemzés, trend- és szignifikancia-vizsgálatok).
- Webes elérhetőségű térinformatikai rendszer kialakítása: Az utófeldolgozott adatokat és a megfelelő bizonytalansági információkat egy térinformatikai rendszerbe integráljuk, melyet végül hatásvizsgálatokra fogunk kiajánlani.
- Hatásvizsgálókkal való folyamatos konzultáció: A felhasználókkal rendszeres konzultációt folytatunk arról, milyen meteorológiai információkra van szükségük hatásvizsgálataik elvégzéséhez, hogyan célszerű azokat felhasználni és interpretálni, milyen lehetőségek és korlátok vannak a meteorológiai mérések és modelladatok alkalmazása során. Erre a projekt keretében évente tervezett konzultációs workshopok nyújtanak lehetőséget.
