2022-ben az országos évi csapadékösszeg 497 mm volt, mely az 1991-2020-as sokévi átlag 81%-a (12. ábra). A 2022-es év ezzel a 17. legszárazabb év lett 1901 óta. Már az év első negyede is rendkívül száraznak bizonyult, ez volt a 3. legszárazabb első három hónap (1918 és 1949 után). Januárban a megszokott csapadékösszeg kevesebb mint harmada hullott, ezzel a 6. legszárazabb január volt az elmúlt 122 évben. Februárban a normál érték harmadánál kicsit több csapadék jelentkezett, így a 18. legszárazabb február lett. Márciusban is folytatódott a szárazság, ekkor az átlagos csapadékmennyiségnek az 58%-a hullott le. Áprilisban a szokásos mennyiség negyedével több csapadék érkezett, de ezzel együtt is a 24. legszárazabb tavaszt zártuk 1901 óta. Ezt követően májustól augusztusig ismét szárazabb volt az idő a megszokottnál. Májusban a megszokott mennyiség fele, júniusban a háromnegyede, míg júliusban kevesebb mint a fele hullott. Így május a 14., míg a július a 15. legszárazabb lett 1901 óta. Az augusztusi csapadékösszeg is elmaradt a normáltól (13%-kal), így a nyár a 24. legszárazabb lett a 122 éves adatsorunkban. A száraz tavasz és nyár után a szeptember rendkívül csapadékosnak bizonyult (166%), így 1901 óta a 9. legcsapadékosabb szeptembert hagytuk magunk mögött. Októberben szárazság következett, a normálnak mindössze az ötöde jelentkezett, ezzel a 8. legszárazabb október lett a 122 éves adatsorban. November volt az egyetlen olyan hónap az évben, amikor a csapadékmennyiség átlagosnak tekinthető. Decemberben ismét rendkívül sok csapadék érkezett (166%), ezzel a 13. legcsapadékosabb decembert hagytuk magunk mögött a 20. század kezdete óta. Az év legnagyobb napi csapadékösszege 123,2 mm volt, amit július 30-án Tiszakarád állomáson mértünk (I. táblázat).

12. ábra
Havi csapadékösszegek 2022-ben az 1991-2020-as normál százalékában (homogenizált, interpolált adatok alapján)

A 2022-es éves csapadékösszeg térbeli eloszlása egyrészt tükrözte a domborzati adottságokat, másrészt mutatkozott egy csapadékmaximum az ország délnyugati területein (12. ábra). A Dunántúlon több (400-600 mm), a Duna vonalától keletre kevesebb (350-450 mm) csapadék hullott. A Dunántúl délnyugati részén 650 mm-t meghaladó területek is voltak. A legmagasabb évi összeget (799,8 mm) a Zala vármegyei Csörnyeföld állomáson összegeztük. A legszárazabb az Alföld volt, ahol 350-450 mm között alakult az éves csapadékmennyiség. A legkisebb évi összeget Szolnok repülőtér állomáson jegyeztünk, ahol mindössze 308,7 mm hullott egész évben (I. táblázat).

13. ábra
A 2022. évi csapadékösszeg (homogenizált, interpolált adatok alapján)

A 2022. évi csapadékösszeget az 1991-2020-as normállal összevetve elmondható (14. ábra), hogy az ország nagyrészén a megszokott mennyiség 60-90%-a hullott le. A Dunántúlon 80- 90%, a Duna-Tisza közén 60-100%, míg a Tiszántúlon 60-90%-a volt jellemző a megszokott éves csapadéknak. A legnagyobb negatív anomália az Alföld középső részén adódott, itt kisebb foltokban az átlagos mennyiség 50-60%-a, míg nagyobb területen 60-70%-a hullott az év során. A legkisebb eltérés a Dunántúl délnyugati tájain, a Duna mentén és Nógrád Vármegyében volt jellemző, itt az átlagnak megfelelő értéket kaptunk.

14. ábra
A 2022. évi csapadékösszeg az 1991-2020-as normál %-ában (homogenizált, interpolált adatok alapján)

Január

A januári csapadékösszeg országos átlagban 9,6 mm volt, ami az 1991-2020-as normál 28 %- a. Ezzel a 6. legszárazabb januárnak számít az 1901-től kezdődő idősorban. Mindenhol a sokéves átlag alatt maradt a havi mennyiség, de jelentős területi különbségek adódtak, az ország középső részein alakult ki a legsúlyosabb csapadékhiány. A szokásosnál lényegesen kevesebb csapadék hullott Pest és Heves megyében, ahol a sokéves mennyiségnek alig a 10%-a érkezett. A Beregi- és a Szatmári-síkon, valamint a Nyugat-magyarországi-peremvidéken a lehulló csapadék mennyisége már elérte a sokévi átlagnak legalább a felét. A legnagyobb havi összeget Tiszabecs állomáson összegeztük (43,6 mm), míg a legnagyobb napi összeg Szalafő állomáson január 5-én hullott: 18,3 mm. A legnagyobb hóvastagság 2022. január 24-én Sopron Muckkilátó állomáson 18 cm volt. Januárban 4 havas nap volt, ami 1-gyel kevesebb mint a sokéves átlag.

Február

A februári csapadékösszeg országos átlagban 13,7 mm, ami az 1991-2020-as normál 35 %-a. Ezzel 2022 februárja a 18. legszárazabb februárnak számít az 1901-től kezdődő idősorban, bár jelentős területi különbségek most is megfigyelhetőek. Az Alföld középső területein: a Mezőföldön, a Duna-Tisza közének jelentős részén és a Közép-Tisza-vidéken, valamint Heves 19 és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben alig esett csapadék. Ezeken a területeken jellemzően még a 10 mm-t sem érte el a havi összeg. A legalacsonyabb, 5 mm alatti értékek pedig az ÉszakMagyarországi-medencék területén, valamint a Tisza és a Körös folyók találkozásánál találhatóak. Itt adódott a havi legalacsonyabb összeg is, Sáta állomásunkon mindösszesen 2 mm hullott. Ugyanakkor a Szatmári-síkon, a Börzsönyben, a Visegrádi-hegységben, a Dráva menti síkságon és a Dunántúli-dombság déli-délnyugati részén a csapadékösszeg a 25 mm-t is elérte. A legnagyobb havi mennyiséget Tiszabecs állomáson összegeztük (42,3 mm). A legnagyobb napi összeg pedig február 15-én Csörnyeföldön hullott: 18,2 mm. Havas napból 2 jelentkezett, miközben a sokéves átlag 5 nap.

Március

Márciusban a legtöbb napon alig vagy egyáltalán nem volt csapadék. Mindez több anticiklonnak köszönhető. A havi mennyiség országos átlagban 20 mm volt, ami 40%-kal kevesebb az ilyenkor szokásos összegnél. A csapadék területi eloszlása változatos képet mutat. A legkevesebb csapadék az ország déli, délkeleti részén hullott (5-15 mm). A legszárazabb állomásunk a déli határ mentén elhelyezkedő Kübekháza (3,6 mm) lett. A Kisalföldön és a főváros tágabb környezetében 10-25 mm csapadék volt jellemző, míg a Bakonyban és a Dunántúli-dombság területén valamivel több, 25-40 mm esett. Az Északi-középhegység keleti részén (a Bükkben és a Zempléni-hegységben) regisztráltuk a legtöbb csapadékot, 25-55 mmt, a legnagyobb havi mennyiséget a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Baskó állomáson mértük (53,4 mm). Márciusban 1 havas nap volt, ami 2-vel kevesebb a normálnál.

Április

A meglehetősen száraz eső negyedévet az átlagosnál csapadékosabb április követte, országos átlagban 50,7 mm csapadék hullott, ami 25%-kal haladja meg a normált. A legszárazabbnak a Kisalföld északi része és a Kiskunság határmenti területei adódtak (15-25 mm). A legcsapadékosabb a Dunántúli- és az Északi-középhegység (70-100 mm) magasabban fekvő tájai, valamint a Kiskunság és a Duna menti síkság északi részei (60-80 mm) voltak. A legszárazabb állomásunk a Győr-Moson-Sopron vármegyei Rajka volt (14,7 mm). A legnagyobb havi összeget (109,0 mm) Bakonybélben mértük. Április első napjaiban egy mediterrán ciklon határozta meg térségünk időjárását, melynek hatására az Alföldön és BorsodAbaúj-Zemplén megyében zivatarok is kialakultak, melyek vonalba rendeződtek és jeget is produkáltak. A lehűlésnek köszönhetően a csapadék halmazállapota vegyesbe váltott, az eső mellett megjelent a havas eső, a havazás is. Áprilisban 1-gyel több havas nap jelentkezett a sokéves átlaghoz képest (1 nap).

Május

Májusban meglehetősen szélsőségesen alakultak a csapadékviszonyok. Országos átlagban 32,4 mm csapadék hullott, 46 %-kal volt kevesebb a normál értéknél. Ezzel a 14. legszárazabb május volt a 20. század kezdete óta. A legtöbb csapadék a Dunántúl határmenti területein hullott (60- 100 mm), a legnagyobb összeget Kőszegen (128,4 mm) regisztráltuk. A legszárazabb területek a Felső- és Közép-Tisza vidék, a Nyírség és az Északi-középhegység voltak, ahol 0,1-15 mm között alakult a csapadék mennyisége. A legkevesebb csapadékot Tiszaigar állomáson (0,5 mm) mértük.

Június

A júniusi csapadékösszeg országos átlagban 53,1 mm, amely a sokévi átlagnak (71,8 mm) a 73%-a. A csapadékmennyiség eloszlása nyugat-kelet irányú csökkenést mutat. A nyugati határ mentén 100 mm feletti összegek a jellemzőek, míg az ország másik felén, a Tiszától keletre alig találunk 25 mm feletti értékeket. A legkevesebb csapadékot Gacsály és Újkígyós állomásokon mértük (2,0 mm), míg a havi legnagyobb csapadékösszeget Bakonybél állomáson rögzítettük: 181,1 mm-t. Ez utóbbi mennyiségnek több, mint fele a hónap első 5 napján hullott (93 mm), majd a következő 5 napon újabb 66,6 mm érkezett. A csapadék alakja ezekben a napokban jellemzően zápor és zivatar volt. A legnagyobb napi összeget június 9-én, Beremenden regisztráltuk, 24 óra alatt 75,0 mm hullott le. A hónap első dekádjában kialakuló heves zivatarok, felhőszakadások miatt több dunántúli állomáson is jócskán 50 mm feletti napi mennyiségeket regisztráltunk.

Július

A júliusi csapadékösszeg országos átlagban 33 mm-nek adódott, amely a sokévi átlagnak a 44%-a. A csapadék területi eloszlása sugaras szerkezetet mutat: az országhatároktól az ország közepe felé haladva egyre kevesebb csapadék érkezett a hónapban. A legszárazabb terület a Duna-Tisza-köze, ezen belül is a Pilis-Alpári- és a Kiskunsági-homokhátak, valamint a Kiskunsági löszös hát esetén 5 mm alatt maradt a havi összeg. A legkevesebb csapadékot Kecskemét repülőtér állomáson mértük (1,0 mm). Ezzel szemben a hónapban volt egy-két nap, amikor a heves zivatarok, felhőszakadások miatt számos állomáson pár óra alatt lehullott egyhavi összegnek megfelelő csapadék. Ilyen pl. Tiszakarád, ahol júliusban a legnagyobb napi összeget detektáltuk, 30-án 123,2 mm-t. Ez az ott mért havi összegnek (157,0 mm) a 78%-a. Emellett csapadékos tájnak számít az Alpokalja és Nógrád vármegye legnagyobb része is, ahol 100 mm felett alakult a havi csapadékmennyiség. A havi legnagyobb összeget Nagylóc településen összegeztük, 170,0 mm-t.

Augusztus

Az előző hónapok szárazsága után augusztusban végre több csapadék érkezett, de még ez sem érte el az 1991-2020-as normált. Az augusztusi csapadékösszeg országos átlagban 51,7 mm volt, amely a sokévi átlagnak a 87%-a. Jelentős területi különbségek az országon belül most is adódtak. Ismét a Dunántúlon érkezett több csapadék. Itt – főképp a délnyugati határ mentén és a Szentgotthárd-Esztergom vonalban – a 100 mm feletti összegek voltak jellemzőek. Ezzel szemben az Alföld jelentős részén a 30 mm alatti mennyiségek sem voltak ritkák. A Hortobágyon, a Nyírségben és a Beregi-síkon még ennél is kevesebb csapadékot mértünk, a 15 mm-t sem érte el ezeken a területeken a havi összeg. A legnagyobb értéket Esztergomban jegyeztük (136,5 mm), a legkevesebb csapadék pedig Csaroda állomásunkon érkezett (2,5 mm). A hónap folyamán a legnagyobb napi összeget augusztus 21-én Körösújfalu állomáson detektáltuk: 66,6 mm-t.

Szeptember

A hónap meglehetősen csapadékosnak bizonyult, országos átlagban 98,1 mm csapadékot regisztráltunk. A 9. legcsapadékosabb szeptember volt a 20. század kezdete óta. A legtöbb 21 csapadék a Tiszántúl északi és déli részén, valamint a Dunántúl délnyugati területein jelentkezett, ahol általában 120-160 mm között alakult a csapadék, de volt, ahol a 160 mm-t is meghaladta. A legkevesebb csapadék a Kisalföldön és az Alpokalján (30-70 mm), valamint az Alföld középső részén (50-80 mm) esett. A legnagyobb havi összeget Milotán (239,6 mm) jegyeztük, míg a legkisebb (27,7 mm) Fertőrákos állomáson adódott. A legnagyobb napi mennyiség szeptember 9-én Mezőkovácsházán hullott: 69,0 mm.

Október

A 8. legszárazabb volt a 2022-es október az elmúlt 122 évben. Országos átlagban 9,6 mm hullott, ami a normál értéknek mindössze 19 %-a. A legszárazabb az Alföld középső része és a Dunántúl északkeleti fele volt, ahol a csapadék havi összege 5 mm alatt maradt. A legkisebb havi mennyiséget, 0,3 mm-t Csabacsűd Nagyráta állomáson mérték. A Dél-Dunántúlon és északkelet Magyarországon nagyobb területen 15-20 mm, míg kisebb területen a 20 mm-t meghaladó összeget regisztráltak. A legcsapadékosabb a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Milota volt, ahol 33,1 mm volt az októberi csapadék mennyisége.

November

A november összességében átlagosan csapadékos időjárású volt. Országos átlagban 49,1 mm hullott, ami szinte teljesen megegyezik az 1991-2020-as sokéves értékkel (48,6 mm). A csapadékeloszlást tekintve területileg két részre osztódott az ország, északon szárazabb, míg a déli területeken nedvesebb volt a november a megszokottnál. A havi legkisebb összeget Felsődobsza állomásunkon mértük, ahol mindösszesen 13,8 mm hullott. A Balatontól délre fekvő területeken viszont 70 mm feletti összegek voltak jellemzők. A legnagyobb havi összeget Alsószentmártonban összegeztük (97,7 mm). A csapadékos napok száma országos átlagban 11 volt a hónapban, ami megegyezik a sokéves átlaggal. Viszont havas napot nem figyelhettünk meg novemberben országosan, pedig ebből az éghajlati indexből 2 nap a normálérték. Ha nem is országosan, de lokálisan jelentkezett havas nap, a Sopron környéki állomásokról 3-5-t jelentettek.

December

Az év utolsó hónapjában bőségesen hullott csapadék. Országos átlagban 75,7 mm volt a havi összeg, mely 166 %-a a sokéves átlagnak. Ezzel a december a 13. legcsapadékosabb december 1901 óta. A legtöbb csapadék az ország délnyugati-északkeleti irányú középső sávjában hullott. Ettől a sávtól északnyugat és délkelet felé távolodva csökkennek a havi összegek. A Rábától nyugatra 50 mm alatti értékek voltak a jellemzőek decemberben. A havi legalacsonyabb összeget Sopron térségében mértük, Harka állomásunkon mindösszesen 18,8 mm hullott. A legnagyobb csapadékösszegek a Felső-Tisza-vidéken, a Mátrában, a Nyírségben, a Hajdúságban, a Berettyó-Körös-vidéken és a Dunántúli-dombság déli részén jelentkeztek. Itt jellemzően 100 mm feletti értékek fordultak elő. A legnagyobb havi összeget is errefelé, a Szatmári-síkon, Tiszabecs állomáson összegeztük (119,3 mm). A legnagyobb napi összeget pedig Szerepen mértük, december 10-én: 73,2 mm. Havas nap nem jelentkezett, miközben decemberre 5 nap a sokéves átlag.

15. ábra
Havi csapadékösszegek 2022-ben és az 1991-2020-as átlagértékek (mm) (homogenizált, interpolált adatok alapján)

A csapadék éven belüli alakulását a 15. ábrán mutatjuk be. Hazánkban az 1991-2020-as sokévi átlag alapján a legszárazabb hónap közel azonos csapadékmennyiséggel a január és a március, melyet a február követ. A nyár elején, júniusban és júliusban szokott a legtöbb csapadék hullani, majd fokozatosan csökken a mennyiség az év végéig. Ezzel szemben 2022-ben a legtöbb csapadékot szeptemberben és decemberben összegeztük (94 mm és 76 mm), ezeken kívül még az április és a november volt valamivel csapadékosabb a sokéves átlagnál. Január megmaradt a legszárazabb hónapnak, és október is nagyon száraz lett a szokásostól eltérően.

16. ábra
A különböző küszöbértékek feletti csapadékos napok száma (országos átlag) 2022-ben

A csapadékviszonyokat jól jellemezhetjük a csapadékmennyiség mellett a csapadékküszöbnapok számával is (16. ábra). Az év során az állomások országos átlagában összesen 110 napon hullott csapadék, a legtöbb csapadékos nap (> 0,1 mm) szeptemberben (17 nap) fordult elő, amit a december (13 nap) és az április (12 nap) követett. 20 mm feletti napi csapadékösszeg júniusban, augusztusban és szeptemberben volt (1-1 nap).

17. ábra
Azon napok száma 2022-ben (országos átlag) amikor 1 mm-nél több csapadék esett és az 1991-2020-as átlagértékek

2022-ben 71 napon haladta meg a csapadék mennyisége az 1 mm-t, ami 16 nappal kevesebb az 1991-2020-as átlagnál (87 nap). A szokásos éves menet (17. ábra) szerint májusban kellene a legtöbb 1 mm csapadék feletti napot detektálnunk, melyet a június és a július követ, 2022-ben azonban ez teljesen másként alakult. Szeptemberben volt a legtöbb ilyen nap (13 nap), ami közel kétszerese a szeptemberi normál értéknek, de a májusi átlagnál is jóval magasabb. A havi érték decemberben és áprilisban meghaladta a megszokott mennyiséget 1-1 nappal, míg augusztusban megegyezett vele. A többi hónapban a normál érték alatt volt, a legkevesebb 1 mm-t meghaladó csapadékú nap márciusban és októberben adódott.
A 20 mm-t elérő napokból 2022-ben 3 nap volt, ami kevesebb mint a sokéves átlag (5 nap), és a 10 mm-t elérő napokból is 4-gyel kevesebb volt, mint a megszokott (18 nap). Havas napból jóval kevesebb fordult elő a vártnál országos átlagban: 21 helyett 12 nap. A legtöbb havas napot 2022-ben Kékestető állomáson összegeztük (48 nap).